Egy átlagos magyar családi ház szigetelése által több, mint 7 mázsával, 40-50 százalékkal is csökkenthető az éves CO2-kibocsátás. Hazánkban a lakosság energiafelhasználása kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának mintegy harmada, miközben a környező országokban, például Ausztriában ennél harmadával kevesebb, Szlovákiában pedig csak 20 százalék ez az arány.
A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energia mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem anyagi kérdés is. A valódi megtakarítás az el nem használt energia.
Magyarország egy főre jutó évi 63 mázsás CO2-kibocsátásának jó negyedét a háztartások juttatják a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedés, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók romlásához, a nem kívánatos klímaváltozáshoz. Magyarország az ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.
A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), nyolcadát a használati meleg víz előállítására, és valamivel többet pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy 100 m2-es házban élő, háromfős család csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával évente 1000 kilogramm üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként; oka: a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.
Hazánkban 350 millió m2 tető szorul felújításra; a lakosság a legnagyobb energiapazarló, aminek oka az életvitel és a lakóépületek rossz energiahatékonysági állapota, miután 100-ból 70 lakóépület energiahatékonysági szempontból nem megfelelő! A rossz ajtók, ablakok, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.
Kellően szigetelt tető esetén a lakóházak fűtési/hűtési költségének tizede, évente mintegy 10 000 millió forint megtakarítható lenne azáltal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznák, és ezzel a CO2 kibocsátás is látványosan csökkenne. Szakemberek régi tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul megépített, felületesen vagy egyáltalán nem szigetelt tetőt nagyon nehéz és drága kijavítani. Erre kínálhat megoldás a fújható üveggyapot-szigetelés, ami akár egy nap alatt elkészülhet – bontás nélkül.
