Az Európai Unióban a nők 77 százaléka szerint országukban a járvány miatt több fizikai és érzelmi bántalmazás éri a nőket. A legtöbben Görögországban (93 százalék), a legkevesebben pedig Magyarországon (47 százalék) érzik így. A megkérdezett nők 38 százaléka szerint a pandémia kedvezőtlenül befolyásolta jövedelmüket, 44 százaléka szerint a munka és a magánélet egyensúlyát, 21 százaléka szerint pedig a fizetett munkával töltött időt.
A járványügyi korlátozások rendkívüli mértékben hatottak a nők mentális egészségére. A lezárásokat és a kijárási tilalmat például uniós szinten a válaszadók 41 százaléka, a társas érintkezés korlátozását pedig 38 százaléka említette tényezőnek. A képviselők sürgetik az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás, a nők elleni testi és lelki erőszak, valamint a nemek közötti bérszakadék felszámolását.
A nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament megbízásából külön felmérés készült az európai nők körében arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző aspektusaira.
Az Európai Unióban a nők jó háromnegyede (a válaszadók 77 százaléka) szerint a világjárvány következményeképpen nőtt a nőkkel szembeni fizikai és érzelmi erőszak. Finnország (48 százalék) és Magyarország (47 százalék) kivételével mindenhol 50 százalék felett volt az ebben a kérdésben negatívan nyilatkozók aránya. A legkedvezőtlenebbül Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék) ítélték meg a helyzetet.
A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához: az erőszakos cselekmények akár rendőrségi bejelentésének megkönnyítése (58 százalék), több segélyszolgálat, például telefonos segélyvonal működtetése (40 százalék), a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítése és képzése (40 százalék), a nők pénzügyi önállóságának növelése (38 százalék).
A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. Az arányt tekintve a skála két végén Görögországot (60 százalék) és Dániát (19 százalék) találjuk, Magyarországon a válaszadók 44 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt. A nők esetében – ugyanekkora arányban – a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson (68 százalék), Görögországban (59 százalék), Máltán (58 százalék), Luxemburgban (56 százalék), Olaszországban (52 százalék), Portugáliában (52 százalék) és Magyarországon (51 százalék).
A nők 21 százaléka – Magyarországon 17 százaléka – tudta, vagy tervezi tartósan csökkenteni a fizetett munkával töltött időt. A magyar válaszadó nők 38 százaléka viszont azt mondta, hogy a járvány miatt kénytelen volt kevesebb fizetett munkát végezni, mint amennyit szeretett volna.
A járvány kitörése óta a nőket töltötte el leginkább aggodalommal a barátok és a családtagok hiánya (44 százalék), ők éreztek a leginkább szorongást és stresszt (37 százalék), és általában véve őket nyugtalanította leginkább a jövő (33 százalék). A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások érezhetően hatottak mentális egészségükre.
A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak: a 15 évesnél fiatalabbakat nevelők fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt mentális egészségükre.
Az európai nők szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a következő problémákkal kellene foglalkoznia:
emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás (47 százalék), lelki és testi erőszak a nőkkel szemben (47 százalék), a nők és a férfiak közötti bérszakadék és annak hatása a szakmai előmenetelre (41 százalék), a munka és a magánélet nehezebb kiegyensúlyozása (31 százalék), a kiszolgáltatott társadalmi csoportokba tartozó nők és gyermekek védelme (30 százalék).
A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42 százalék), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek emberkereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41 százalék).
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint „A koronavírus-járvány a nők számára járt a legtöbb hátránnyal. Nehezebb lett a dolguk lelkileg és pénzügyileg is. Ezen változtatnunk kell, és a Parlament pont ezen dolgozik” – mondta az elnök a felmérés eredményeit üdvözölve. Robert Biedroń (S&D, Lengyelország), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke szerint „Az Eurobarométer felmérés eredményei alátámasztják, amit eddig is tudtunk: a koronavírus-járvány hatásai nagyon sok vonatkozásban aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre és lányokra. A nemen alapuló erőszak sokkal gyakoribbá vált, több feladatuk lett a gondozásban, és a főként női munkaerőt foglakoztató ágazatok megsínylették a válságot. A válság esélyt ad arra, hogy a mostaninál jobb világot építsünk a régi helyébe; erre törekszünk.”