A Regnum orosz portálon Kovács Béla, akit leginkább KGBélaként említ a hazai sajtó, írására bukkantunk, amelyben a Budapesten akkreditált ukrán nagykövet asszony, Ljubov Nepop csípős megjegyzéseit idézi arról a Budapesten tartott konferenciáról, ahol ilyenek hangoztak el: „Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – utalt Nepop Orbán Viktor kijelentésére, aki „stratégiai nyugalomba vonult a háború ügyében”.

Nepop azt is a kormány fejéhez vágta: „Nektek fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberi életek?” Kovács Béla arra is figyelmeztet, idézve persze a nagykövet asszonyt, hogy tudomás szerint a kárpátaljai magyarok is harcolnak az oroszok ellen.

A Regnum portálról pedig csak annyit, hogy a lapszemle készítésekor megjelent legfrisseb hír címe pedig ez volt: Az ukrán nácik nem engedik ki a menekülőket Harkivból, Szumiból és Mariupolból. Az orosz háborús propaganda fake news cikke ez. Nem mellesleg az egyetlen orosz független rádiót, az Echo Moszkvit, az orosz Klubrádiót olyannyira felszámolta a tulajdonos, a Gazprom, hogy még az online megjelenését is ellehetetlenítette. Az elmúlt három évtizedben az Echo Moszkvit Putyinnal szembeni kritikus álláspontja ellenére megtűrték az éterben. 

A még létező Lenta orosz portál pedig a zaporizsjai atomerőmű kigyulladt hivatali épületéről írja meg, hogy az ukrán rendszer-karbantartók szerint minden normának megfelel a rádióaktivitási és a sugárzásvédelmi szint, azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel azt is közölték, hogy bármilyen intézkedést, vagy az üzemeltetési változtatást/változást először az orosz hatóságokkal kell egyeztetni – amit a TASZSZ orosz hírügynökség oldalán is olvashatunk. A hat reaktorból jelenleg csak kettő működik. A többit részben leállították és megfigyelés alatt tartják. Az egyik atomenergetikai alapítványi szakértő, Alekszej Anpilogov úgy fogalmazott, a zaporizsjai atomerőmű még azt is kibírná, ha egy Boeing rázuhanna – nyugtat meg mindenkit.

Magyarország kiáll az orosz kémbank mellett – írja az Euractive, noha Gulyás Gergely jelezte azt is, hogy a rendkívüli körülmények befolyásolhatják a bank életképességét, likvideszközeit. Az orosz többségi tulajdonban lévő Nemzetközi Befektetési Bankot már 2019-ben Putyin trójai falovának nevezte az amerikai elnökválasztáson indult Bernie Sanders szenátor, aki ez alkalomból levelet is küldött a magyar kormánynak, nevén nevezte a pénzintézetet, amely szerint ő azt az orosz titkosszolgálat meghosszabbított kezének tartja. A bankban kisebbségi részvénnyel rendelkező csehek, bolgárok, szlovákok és románok az orosz bankok ellen bevezetett nemzetközi szankciók bejelentésekor jelezték, hamarosan, állítólag még e héten kivonulnak a bankból. – Gulyás Gergely viszont megvédte a bankot, mert magyar cégek számára nyújt hiteleket, ezért Magyarország érdeke, hogy ekképpen biztosítsa a további fejlesztéseket.

A The Washington Post Olenát mutatja be, aki a putyini diktatúra elől menekült el hat évvel ezelőtt Ukrajnába, ahol a Donbasz környékén élő nőknek és gyerekeknek segített különféle alapítványokon keresztül. Most onnan is el kellett menekülnie. Panaszkodott, hogy az orosz bankok elleni szankciók miatt nem férhet hozzá a pénzéhez sem, s most sem otthona, sem pénze. Mint mondja, érti ő, hogy attól tart a Nyugat, és hogy ezekből a pénzekből finanszírozza Putyin a háborúját, de miért kell az egyszerű állampolgárt büntetni azért, mert neki éppen orosz útlevele van. Biztos abban is, hogy egyre több és több orosz tiltakozik a háború ellen, őket valahogy mégis csak meg kellene különböztetni a többiektől.

A TASZSZ orosz hírügynökség Szijjártó Péternek a Veszprémi Naplóban megjelent interjújából kiemeli, hogy nem kívánja Magyarország felbontani az orosz gázszerződéseit. Hazánk 80%-ban függ az orosz gázimporttól. Európa átlagosan 40%-ban. Szijjártó bírálta emiatt az ellenzéket, amelyik a gázszállítások leállítását követelte, de a külügyminiszter szerint akkor előállna az a helyzet, hogy sem fűtés, sem ipari termelés nem lenne, és munkahelyek szűnnének meg. Arra is hivatkozott, hogy a Gazprom nincs a szankciós listán, ahogy a Gazprom Bank sem. Tavaly szeptemberben 15 évre hosszabbította meg a magyar kormány az oroszokkal a gázszerződéseket.

Az Egypt Independent lapjáról azt tudtuk meg, hogy március 11-ig napi két gépet indítanak Magyarországról, hogy az Ukrajnából érkezett egyiptomiakat a hazájukba szállítsák. Az egyiptomi nagykövetség azonban nem közölte, hogy hány személyről lehet szó, viszont részletes útmutatást adott a hivatali papírok elintézéséhez.

A kötelező maszkviselés eltörlésével, a kormány indoklásával számos médium, a többi között a Business Standard is foglalkozik, amely szerint végéhez közeledik az 5. Covid-hullám Magyarországon.

Putyint úgy lehet észhez téríteni, ha elesik az olaj- és gázexport milliárdos bevételeitől

(forrás: helyben.hu) Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója azt sürgeti, hogy a Nyugat állítsa le az orosz földgáz és olaj importját. Oleg Ustensko szerint a háborúnak csak úgy lehet véget vetni, ha Moszkva nem szállíthat egyetlen köbméternyi energiahordozót sem. Mert máskülönben az orosz csapatok naponta egyik gyalázatot követik el a másik után és csak még közelebb jutnak az EU területéhez – írja a Project Syndicate.

Az rendben van, hogy a vezető orosz bankokat kizárták a SWIFT elszámolási rendszerből, de sem ez, sem a többi szankció nem állította le az inváziót. Mert közben a szénhidrogénekért fizetett hatalmas összegekkel a nyugati energiafogyasztás a hadműveleteket finanszírozza. Ezek a bevételek az orosz költségvetés 45%-át teszik ki. És az árak csak egyre emelkednek. A gáz naponta 400 millió dollárt hoz a konyhára, az olaj, a feldolgozott termékeket is ideértve, 70 milliót.

Januárban az orosz fizetési mérleg többlete 19 milliárd dollár volt, azaz jó felével több, mint amennyi általában lenni szokott ebben a hónapban. Persze világos, hogy hirtelenjében nem lehet előkapni más beszerzési forrásokat nyugaton, ám ha leállnak a szállítások, megszűnik a pénzeső az orosz cégek számára.

Ukrajnában a tét az, miként lehet megóvni az emberéleteket és megelőzni az utóbbi jó 70 év legnagyobb humanitárius katasztrófáját Európában. Fel kell ismerni, hogy Putyin és lakájai teljesen bevadultak. Meg kell állítani az erőszakos és ellenőrizhetetlen szörnyet. Csakhogy az energiavásárlások folyton bátorítják.

A német kereszténydemokraták egyik vezető politikusa arra szólította fel a Scholz-kormányt, hogy az azonnal szüntesse be az orosz földgáz és kőolaj átvételét – adja tudtul a Der Tagesspiegel. Röttgen, aki a nagykoalíció idején 7 éven át volt a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, arra emlékeztet, hogy a Kreml ura naponta majdnem egymilliárd eurót zsebel be a szénhidrogén-export után, miközben Marjupolt már a földdel tette egyenlővé és úgy akarja térdre kényszeríteni az ukránokat, hogy másutt is egész lakónegyedeket, kórházakat vesz tűz alá.

Felmérhetetlen a rombolás és az okozott emberi szenvedés. De a mérleg csak tovább romlik, ezért lépni kell, mert a németek értik, hogy Európa békéje és szabadsága forog kockán. Mindenben támogatni kell az ukránokat, mert Putyin megpróbálja őket és a világot visszabombázni egy olyan korszakba, amikor katonai erővel értek el politikai célokat és változtatták meg a határokat.

Az orosz államfő már nem ki-/beszámítható. Egy birodalmi vágyálmot követ, völkisch újraegyesítési tervei vannak. Szemében Ukrajnának nincs létjoga. Csakhogy világnak fel kell ébrednie, el kell hagynia naivitását a tekintélyuralmi rezsimekkel szemben. Putyin már elvesztette a harcot, mert az ukrán nemzet erősebb, mint valaha és példátlan bátorságot tanúsít. Lehet, persze, hogy Moszkva szétrombolja az országot, de a nemzetet nem tudja megsemmisíteni.

Az persze világos, hogy a NATO nem avatkozhat be közvetlenül a viszályba. De minden mást meg kell tenni. Így jönnie kell az olaj- és gázembargónak, bármilyen nehézségekkel jár is az a német polgárok és gazdaság számára. De a késlekedés csak oda vezet, hogy sok ukrán számára már elkésik a segítség.

A The Wall Street Journal vezércikke azt hangsúlyozza, hogy Putyint ott kell eltalálni, ahol az a legjobban fáj neki: le kell állítani az orosz olaj vásárlását, ám az kevés, ha erre csupán Amerika szánja rá magát. A lépés ugyanis leginkább jelképes marad, mert a szóban forgó mennyiség egyáltalán nem számottevő. Azaz az egész szénhidrogén-kivitelt célba kell venni, mert anélkül az orosz vezetés nem tudja folytatni a véres háborút, nincs hozzá elég pénze.

Az importstop persze főként Európát igen érzékenyen érintené, ám a lépés mégis elkerülhetetlen. Még akkor is, ha a világpiacon az égbe szöknének az olajárak. Hogy meddig emelkednek, az függ attól, meddig maradnak érvényben a szankciók, illetve meddig húzódik el a háború. De Moszkva már most engedménnyel adja a nyersolajat és a múlt héten a kínált mennyiség 70%-a nem talált gazdára – logisztikai nehézségek, illetve amiatt, hogy a potenciális vevők féltek a megtorlástól.

De ha keményebb ellenintézkedések meghátrálásra kényszerítik a Kremlt, hamarabb befejeződhetnek a harcok és lemehetnek az olajárak. Biden ugyanakkor elmagyarázhatja az amerikaiaknak, hogy mi a tét Ukrajnában, és hogy ezért átmenetileg vállalni kell a magasabb benzinárakat. Máskülönben nem tesz meg mindent Putyin megállítására.

A világ nem az orosz nép, hanem Putyin ellen vív igazságos háborút, ha ez nem így volna, az erkölcstelen és a céllal ellentétes lenne – írja a The Washington Postbanközölt kommentárjában Yascha Mounk, az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora, az autoriter rendszerek szakértője. Rámutat: az oroszok sok tekintetben az elnök első áldozatainak számítanak. Hiszen nem tudják leváltani, és ha tiltakoznak ellene, akkor ily módon rettenetes megtorlást kockáztatnak. Ők fizetik meg két évtizednyi korrupció és elnyomás árát. Még akkor is, ha az elnöknek sok támogatója van.

De már egyre több a megmozdulás és az elégedetlenség alighanem tetten érhető a katonák között is, akiket rettenetes cselekményekre kötelez egy diktátor. A szankciók megkeserítik az átlag orosz életét. De szükségesek Ukrajna támogatására, illetve Putyin meggyengítésére. Az elnök, persze, mindent megtesz, hogy úgy állítsa be: az ellenintézkedések azt tükrözik, hogy a Nyugat gyűlöli az orosz népet. Ám erről szó sincs, a viszály oka, hogy a Kreml minden elfogadható ok nélkül megtámadott egy szuverén nemzetet.

A 20. század önkényuralmi rendszerei megmutatták, milyen szörnyű következményekkel jár, ha az egyént kollektív büntetéssel sújtják. A liberális demokráciáknak nem szabad követniük ezt a gyakorlatot, főként amikor az alapértékekért harcolna. Azaz azokat kell felelősségre vonniuk, akik felelősek az ukrajnai háborúskodásért. Ugyanakkor meg kell mutatniuk, hogy semmi bajuk az orosz néppel. És remélhetőleg egyszer újra ünnepelhetik a barátságot is Oroszországgal. Talán már hamarabb, mint ahogy az e pillanatban valószínű.

A The Washington Post szerkesztőségi állásfoglalása azt hangsúlyozza, hogy a NATO-nak nem szabad repülési tilalmat elrendelnie Ukrajna fölött, mert annak az lenne a vége, hogy közvetlen összeütközésbe kerül az orosz légierővel, ám van eszköze, hogy ellensúlyozza a támadók légi fölényét.

Putyin azt hangoztatja ugyan, hogy a hadműveletek a terv szerint haladnak, de ez egyáltalán nem igaz. Intézkedései pont az ellenkezőjéről árulkodnak, hiszen bezáratta a független sajtó maradékát és megfenyegette azokat a szerkesztőségeket, amelyek a valóságnak megfelelően számolnak be a harcokról. Immár szó sincs villámháborúról és egyre gyakoribbak a válogatás nélküli támadások a nép, illetve a polgári infrastruktúra ellen. Az USA és szövetségesei számára most az a kérdés, miként tudják még jobban megnehezíteni Moszkva dolgát.

Ez kétszeresen is sürgető kérdés, mert az orosz tüzérség még akár heteken át hatalmas veszteségeket okozhat a szomszéd országnak és népnek. Tehát tenni kell, hogy az ukránok ellen tudjanak állni és az orosz fél elfogadja az igazi tűzszünetet. Ehhez jó módszer lenne, hogy a lengyelek MIG-29-es gépeket adnak át Kijevnek, és azokkal ukrán pilóták támadnák az orosz tüzérséget. Emellett természetesen szükség van a fegyverszállítások folytatására is.

A hátulütő az, hogy az ukrán katonai repülőterek java már használhatatlan. Továbbá Putyin provokációnak tekintené a vadászgépek eljuttatását, de ő bármikor képes ürügyet találni, ha saját álláspontját kell igazolni. A világ sorsa most azon múlik, hogy a Biden-kormányzat képes-e megtalálni a keskeny folyosót Ukrajna megsegítése és aközött, hogy ne romoljon Európa és az USA biztonsági helyzete.

Hatalmas emberáldozatot követel Putyin háborúja, ezért támogatni kell a csapdába esett civileket és a menekülteket – emeli ki a Financial Times vezércikke. Az orosz csapatok azt a középkori taktikát alkalmazzák, hogy körbeveszik a városokat, majd szüntelenül lövik őket. Az elnök pedig az közölte francia kollégájával, hogy a katonai műveleteket győztesen fogják befejezni, bármi történjék is közben. Ez rávilágít, mennyire semmibe veszi a civil lakosságot és a hadviselés nemzetközi normáit.

A válogatás nélküli ágyúzás már odáig ment, hogy kigyulladt egy atomerőmű. Ilyen formán a földrészen a 2. világháború óta nem volt ekkora humanitárius válság. Ezért mielőbb folyosókat kell nyitni, amelyen át elmenekülhet a polgári lakosság. Azonkívül a harcok által leginkább érintett körzetekben már alig vannak készletek alapvető cikkekből, beleértve a gyógyszereket. És a helyzet várhatóan csak rosszabbra fordul, ahogy erősödik a küzdelem a nagy településekért, így Kijevért.

Az oroszok könyörtelensége miatt a Nemzetközi Büntető Bíróság már vizsgálatot indított. A határokon a főként nők és gyerekek órákon át kénytelenek várakozni a fagypont körüli hőmérsékleten. Odaát viszont kivételes szeretettel fogadják őket, főként Magyar- és Lengyelországban, noha a két kormányra egyébként nem a nagyvonalú menedékpolitika a jellemző.

Ám a menekülők elhelyezését, beilleszkedését meg kell szerveznie az uniónak. Továbbá: segítséget kell nyújtania az Ukrajnával szomszédos államoknak. Ez, persze, lehet, hogy bírálatokat kelt, hiszen az arab és afrikai migránsokkal szemben már korántsem volt ennyire nagyvonalú. De ezúttal a válság az unió küszöbén zajlik, és ha sikerül megoldani az érkezők rendezett fogadását, akkor az elvezethet egy tisztességesebb rendszerhez, ami jobban megfelel az EU alapját képező szolidaritás elvének.

Ez a háború hatalmas ostobaság, mert Oroszország nem lesz nagyobb, gazdagabb, vagy erősebb általa, hanem éppen ellenkezőleg: szegényebb, szomorúbb, még elszigeteltebb és gyengébb. Mégpedig semmiért – írja a Süddeutsche Zeitung washingtoni tudósítója. Ráadásul itt egy olyan térségről van szó, amelyet a neves amerikai történész, Timothy Snyder véres földnek hív, mert annyit szenvedett a Baltikumtól a Krímig a 20. században – részben a németek, részben az oroszok miatt.

Ám Putyin úgy határozott, hogy ezt a szörnyűséges történetet újabb véres fejezettel bővíti. Nem kérdéses, hogy megszegte a nemzetköz jogot, államilag szervezett, tudatos bűncselekményt hajtott végre katonai eszközökkel. Ráadásul nála hiányzik mind az akarat, mind a képesség, mind az érdek, hogy felmérje tette következményeit. Az összes indokot ő maga találta ki, hogy igazolja az agressziót.

Sokkal jobb döntés lett volna, ha nem indítja meg a csapatokat. Hiszen országa szemernyivel sem lett volna kevésbé biztonságon, nem csorbult volna a tekintélye. Ugyanakkor a NATO ismét erős, egységes és van egy régi-új ellensége. A lerohanás bizonyította, hogy bölcsen jártak el a keleti tagok, amikor beléptek a szervezetbe, a többiek pedig most arra kényszerülnek, hogy elgondolkodjanak a csatlakozáson.

Mindehhez hozzájönnek még a szankciók, amik felmorzsolják Oroszországot és társadalmát. Az elnök tudta, mi lesz a reakció, de minden figyelmeztetést elhárított. Az árat most sokmillió egyszerű ember fizeti meg. Holott az elnök terve, hogy helyreállítja a cári vagy szovjet birodalmat teljesen illuzórikus volt. Egy egész nemzedék bűnhődik érte. Ennél kontraproduktívabb elhatározást nemigen lehet elképzelni.