Bizakodó a svéd külügyminiszter, hogy egyre közelebb kerül országa a NATO-tagsághoz, hiszen már csak török- és a magyarországi ratifikálásra kell várni – írja a kanadai CBC tv- és rádiócsatorna. Tobias Billström ugyanakkor jelezte is Ankarának, itt az idő elkezdeni ezt a folyamatot, amit nehezít, hogy a stockholmi városháza előtt Erdogan-babát akasztottak fel a kurdpárti és NATO-ellenes svéd szélsőségesek. Erre válaszul a török elnök nyomozást követelt, azonban a svéd ügyészség megtagadta.  A török védelmi miniszter ezek után bejelentette, elmarad a hónap végére tervezett török–svéd találkozó Ankarában.

Európa egyre egységesebb a kibontakozó geopolitikai és energiaválság láttán. Az Európai Központi Bank is sikeresen kezeli az inflációs válságot. Még Európa populistái – Orbán Viktor és Georgia Meloni – sem tudják megakasztani azt az egységes európai törekvést, hogy a lehető leggyorsabban csökkentsék az uniós országok energiafüggőségüket Oroszországtól, és ahhoz is gyengék, hogy gátolják a gazdasági válságból való mielőbbi kilábalást – mondta ezt Fareed Zakaria, a CNN–nek vasárnap, illetve írta a heti rendszerességgel megjelenő véleménycikkében a The Washington Postban.

A legnagyobb példányszámú izraeli lapban, a Hareetzben „az ország magyarosítása” miatti félelmekről olvashatunk véleménycikket. Arról, hogy a múlt 10 évben Netanjahu kormánya semmilyen kompromisszumra sem volt hajlandó országa balközép csoportosulásával, inkább külföldi jobboldali, leginkább szélsőséges pártokkal keresett kapcsolatot, amibe időnként még az neonácikkal való együttműködés is belefért. A Trumppal való kapcsolatépítése során alakult ki az ún. zsidó–keresztény szövetség, ami táptalaja lett a muszlimok, feketék és bevándorlók elleni rasszizmusnak. Nőtt is az aggodalom, vajon ez hova fog vezetni.

A magyar illiberális példa máris testet öltött Netanjahu igazságügyi reformjában, aminek eredményeképpen a saját embereit be tudja ültetni az ügyészi szervezetbe. A liberális baloldalnak Izraelben épp ugyanolyan nemzetközi kapcsolatépítésre lenne szüksége, mint a konzervatívoknak – nyilatkozta ezt az Orbán-rezsim miatt Magyarországról elmenekült Pető Andrea történész, aki szerint azonban nem szabad követni a Bibi-féle agymosást. Ennek a nemzetközi kapcsolatépítésnek nem elsősorban a pénzügyi támogatásra kellene épülnie, hanem az ideológiai szövetségre.

Az orosz Kommerszant is beszámolt arról, hogy Magyarország miatt egyelőre nem fogadták el az uniós tagállamok Kijevnek szánt uniós békealap tervezett támogatását. Nem is cáfolta a lengyel rádió megkeresésére a magyar külügy, hogy a magyar kormány ismét blokkolta az Ukrajnának nyújtandó katonai segély hetedik csomagját. Ma szavaznak erről az uniós külügyminiszterek, köztük természetesen Szijjártó Péter is, aki elsőként adott hírt a magyar támogatás megvonásáról. Ötszázmillió euróról lenne szó, ami része annak az összesen 50 000 millió eurós ukrajnai segélycsomagnak, amiből 10 000 milliót szánnak katonai támogatásra.

Még Kínáig is elhallatszott a Debrecenben, a gigaméretű akkumulátorgyári beruházás miatt kirobbant vita és veszekedés – írja a Bloomberg alapján a South China Morning Post, a Dél-kínai Reggeli Újság. Árulónak kiáltották ki ugyanis a beruházás hivatalnokait a tiltakozók, akik ellenzik a Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. and Mercedes-Benz Group AG 7300 millió eurós beruházást. Egyre erősebb a tiltakozók hangja abban a magyar városban, amelyik mindeddig Orbán egyik biztos bástyája volt. Hasonló, egészségkárosodási és környezetvédelmi okokra hivatkozó tiltakozást robbant ki a Samsung-beruházás ellen is. Hiába hajtogatja a kormány, hogy munkahelyeket hoznak létre és gazdasági növekedést az ország számára. A múlt hat évben több mint 20 ezer munkahely létesült a hasonló beruházásokkal több mint 14 000 millió euró értékben.

A legtöbb cikk azonban a horvát elnök unióellenes és Orbánt támogató kiállásáról jelent meg. A Wisconsin állambeli New American portál is beszámolt a magyar államfővel lezajlott találkozását követő sajtótájékoztatóról. Zoran Milanović szerint Brüsszel túllépte hatáskörét, amikor a jogállami normasértésre való hivatkozással pénzeket vont meg Magyarországtól.

Nem lehet az Európai Unió az Egyesült Államok mintájára létrejövő szövetség, mert azoknak szuverén államokból kellene állnia – vélte a horvát elnök, aki Orbánhoz hasonlóan kifogásolja az oroszok elleni szankciókat, s szerinte is az Ukrajna elleni háború az oroszok és amerikaiak közti proxy háború – ahogy ezt Orbán is állítja.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu

Die Welt Egy nyugalmazott német tábornok arra int, hogy Ukrajna sürgős segítségre szorul, mert a mostani helyzetben nem képes sokáig ellenállni az orosz tűzerőnek. Klaus Wittmann dandártábornok, aki jelenleg történelmet tanít a Potsdami Egyetemen, katasztrofálisnak tartja, hogy Olaf Scholz nem hajlandó engedni, miközben akadozik a megszállt területek visszahódítása, Putyin pedig új hadműveletet készít elő. Így Kijevnek égető szüksége van a szövetségesek segítségére, azon belül is nehézpáncélosokra.

A kancellár igyekszik kifogásokat találni, ám nem tud kibújni a felelősség alól. Hogy habozik, arra a jelek szerint egyetlen épkézláb magyarázat van: az SPD-vel együtt komolyan veszi az orosz fenyegetőzést. Ám botrányos, hogy megtagadja a harckocsikat, sőt, gyártóként még azt sem engedi meg, hogy pl. a lengyelek és a finnek átadjanak Leopárdokat a készletükből.

Ezt a hozzáállást a világ nem felejti el egyhamar. Ez a politika szégyenletes, már csak azért is, mert azt mutatja, hogy a német vezetés semmiféle empátiát nem tanúsít a meggyötört Ukrajna és lakossága iránt.

Az ukrán állapotok fő jellemzője, hogy az agresszor folyamatosan terrortámadásokat hajt végre a civil lakosság, illetve létfontosságú létesítmények ellen. Továbbá: lelassult az ukrán előrenyomulás, nem utolsósorban azért, mivel nem érkeznek meg a kért harcjárművek. Így hatalmasak az emberveszteségek. Ennélfogva az ukránok nem tudnak a végtelenségig kitartani.

Egyértelmű, hogy lényegesen meg kell erősíteni a légvédelmet, és hogy sokkal nagyobb tüzérségre van szükség. Azt akarja Németország, ha egy nap Ukrajna elveszti függetlenségét, leigázzák és feldarabolják, hogy kénytelen legyen bevallani: csak félszívvel segítette Kijevet és nem tett meg minden tőle telhetőt?

Sokkal nagyobb árat kell fizetni, ha Putyin eléri célját, mint azt, hogy jelenleg nőnek az árak és drágább az energia. A kormányfő azt állítja, hogy nem szeretne egyedül lépni, de igencsak magára maradt a NATO-ban és az EU-ban is. Aggódni kell az ország hírneve miatt. Egy élenjáró nemzet nem így szokott eljárni.

The Wall Street Journal Európa éppen megnyeri az energiaháborút, a földrész gazdasága és politikája stabilnak bizonyult, rácáfolt a félelmekre. Ám most az a kérdés, akarja-e a régió, hogy Ukrajna nyerjen Oroszországgal szemben. Szakértők vitatkoznak ugyan arról, mennyire lényeges a Leopárd 2 harckocsik bevetése, de a kérdés jelképpé vált: hajlandó-e a kontinens elegendő támogatást nyújtani Kijevnek a győzelemhez?

Az óvatos németek nyomás alá kerülnek, mert Észak- és Kelet-Európa jobban szükségét érzi a cselekvésnek, miután mind Ukrajna, mind Oroszország invázióra készül, amint elmúlik a tél. Egyes kormányok amiatt is aggódnak, hogy megrendül Washington határozottsága, ha pl. változik az amerikai belpolitika, lásd: ha új elnök lesz. Úgyhogy Kijevnek áttörést kell elérnie.

Csak a harcok kimenetele mutatja meg, mire elegendőek a nyugati fegyverszállítások. Az viszont biztos, hogy Európa lélegzetvételnyi szünethez jutott, és határozottabb stratégia mellett dönthet, ha úgy látja szükségesnek. A gazdasági visszaesés veszélye csökken. Az infláció és a bérek okozta elégedetlenség nem befolyásolja, hogy a lakosság nagy része szerint katonai segítséget kell nyújtani az ukránoknak, továbbá: szükség van a szankciókra. Ezt vallja még a magyarok többsége is, függetlenül attól, hogy Orbán nem engedi át a hadfelszereléseket és ellenzi Oroszország megbüntetését.

Nathalie Tocci, a római külügyi intézet igazgatója úgy véli, hogy az eddiginél kevesebben szorgalmazzák a fegyverszüneti tárgyalásokat, mert látszik, hogy Putyin a katonai győzelemre törekszik és nem a békére. A vonakodó Scholz kancellár mind jobban elszigetelődik. A földrész keleti felén erősödik a bizalmatlanság Berlinnel szemben. Emiatt háttérbe szorul, hogy mennyi, de mennyi harceszközt küldtek a németek.

A párizsi stratégiai kutatási alapítvány egyik szakértője szerint nagy válság fenyeget a NATO-ban, ha Németország nem adja be a derekát.

A The Guardian kommentárírója kiemeli, hogy Ukrajna egész Európáért harcol, de most a földrésznek is fel kell vennie a küzdelmet Putyin ellen. A helyzet ugyanis a lehető legveszélyesebbre fordult, ezért a szövetségeseknek haladéktalanul és határozottan cselekedniük kell.  A legtöbb nyugati kormány most már felfogta, hogy Kijev számára a tét a túlélés, de ez az ő háborújuk is, mert a demokrácia, a közös jog- és értékrend is kockán forog. A másik oldalon a történelmi gonosz, a fasizmus és az imperializmus áll, korunk diktátora: Putyin képében.  

Ily módon a kontinensnek nincs más választása, fel kell vennie a kesztyűt. Annál is inkább, mert Brüsszel immár látja, hogy a sok szankció, Moszkva kitaszítása egymaga nem képes véget vetni a viszálynak. A nukleáris fenyegetés eltörpül a kegyetlen orosz mészárlások napi horrorja mellett. Elkerülhetetlenné vált az eszkaláció, most már nehézfegyvereket is szállítani kell Kijevnek.

Lelkük mélyén az európaiak tudják, hogy szörnyű lenne, ha vereséget szenvednének az ukránok. Az undor áradata még az olyan vonakodó és ötlettelen politikusokat is magával ragadja, mint a német kancellár. A földrész nem maradhat tétlen, akár még azon az áron sem, hogy egyes országok belekeverednek a fegyveres konfliktusba. Közép- és Kelet-Európa vezetői pontosan tudják, mekkora veszély Moszkva.

Biden azonban biztonsági játékra törekszik, noha az ez esetben lehetetlen. Ezért Európának meg kell vívnia a saját csatáját, Scholz sem bújhat Amerika mögé. Még inkább lépnie kell, mert Putyin tévesen hiszi, hogy már a végső ütközet felé tart. Viszont sok ezer áldozatot követelt, hogy a NATO tavaly nem rendelt el repülési tilalmat bizonyos ukrajnai övezetekben. Ez is az oka, hogy azóta súlyos károkat szenvedett az infrastruktúra és sok millió ember otthona.

Zelenszkij a nagyothallóknak is értésre adta a Davosban, hogy a zsarnokság lekörözi a demokráciát, az élet a tragédia nyomában kullog. A NATO kezdettől fogva igyekszik kerülni a kockázatot. Ám Európának harcolnia kell, mert a közös jövő függ tőle.

Project Syndicate Joschka Fischer úgy értékeli, hogy dugába dőlt Putyin terve, mármint hogy féken tartja a NATO-t, sőt, az lett a következmény, hogy Európa teljesen átalakult. A volt német zöld külügyminiszter rámutat, hogy a katonai szövetség új tagokkal bővül és szorosabb kapcsolatot alakít ki az Európai Unióval. A „villámháború” terve kudarcot vallott, hála az ukránok rendíthetetlen ellenállásának, a Nyugat támogatásának és az orosz kétbalkezességnek.

Nagyon valószínű, hogy még egy ideig eltart a küzdelem, még sok áldozattal. De aligha valószínű, hogy Moszkva fel tudja számolni a szuverén Ukrajnát. Amíg érkezik a külföldi segítség és nem törik meg a védők elszántsága, addig a Kreml nem tudja elérni célját. Ezért az agresszor most a demoralizálásra és az ellenség kimerítésére törekszik.

Az orosz vezetésnek nem számít, hány embert veszít, nem beszélve az ukrán civil lakosságról. Minden nappal csak még jobban látszik, mennyire bűnös a háború. De még akkor sem lesz béke, ha elhallgatnak a fegyverek. Kijevnek mindent el kell követnie, hogy elriassza az újabb támadást, Nyugat-Európának pedig évtizedeken át fegyverkeznie kell.

Ukrajna biztonsági övezet, ez pedig arra ösztönöz, hogy az ország csatlakozzéék a NATO-hoz és az EU-hoz. Viszont nagy kérdés, mi lesz Oroszországgal. Illúziónak bizonyult Putyin álma, a Nagy-Oroszország. Minél tovább elhúzódik a viszály, annál nagyobb az orosz veszteség. A gazdaság máris súlyos helyzetbe került. Nagyot esnek majd a bérek és súlyosan romlanak az életfeltételek. Az ország elveszíti a szénhidrogén-piacát.

Az orosz vezetés ragaszkodik ahhoz a téveszméhez, hogy újraélesztheti a cári birodalmi hagyományokat. Nyugat-Európa azonban nem dughatja a fejét homokba a keleti kihívások láttán. Még szorosabb szövetséget kell kialakítani, a földrész nem árulhat el semmiféle gyengeséget. Fel kell nőnie, méghozzá igen-igen gyorsan.