(MTI, 18:00) Berlin továbbra is elutasítja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra – Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – tette világossá Olaf Scholz kancellár kedden. A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan. (A nyit képen: tüzérségi támadásban megsemmisült lakóháza előtt áll egy férfi Kijevben 2022. március 21-én. (Foto: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben, és senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Olaf Scholz.

(MTI, 17:32) Összehívják a B9-ek tanácskozását a júniusi NATO-csúcs előtt

Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolására – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.

Mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak. Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára a menekültek százezreinek ellátásra is.

(MTI, 17:21) Moszkvával szembeni kemény szankciókkal és hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát

Moszkvával szembeni újabb, kemény szankciókkal, valamint hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter kedden Varsóban, miután lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Linde közölte: Rauval teljességgel egyetértenek abban, hogy az ukránokat folyamatosan támogatni kell, nemcsak humanitárius segítségnyújtás formájában, hanem hadászati felszereléssel is, valamint további, kemény szankciók előkészítésével is. A svéd külügyminiszter ebben az összefüggésben aláhúzta az Európai Unió egységének fontosságát.

Az EurActiv uniós hírportál lengyel kiadása szerint a nem NATO-tag Svédország öt-ötezer páncéltörő fegyvert, védősisakot és golyóálló mellényt küldött Ukrajnának az orosz invázió kezdete után, a múlt héten pedig Magdalena Andersson svéd kormányfő újabb ilyen jellegű szállítmányt jelentett be. Linde varsói sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy Svédországba egyre több ukrajnai menekült érkezik.

Rau közölte: Lindével egyetértettek abban, hogy nem lehet visszatérni az orosz rezsimmel folytatott normális kapcsolatokhoz, és szükség van további szankciókra, ezen belül az energetikai ágazatot érintőkre is. Megegyeztek abban is, hogy „az új valósághoz” kell igazítani a keleti partnerség politikáját, miután Ukrajna, Moldova és Georgia is benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét.

Újságírói kérdésre a lengyel külügyminiszter Joe Biden amerikai elnök pénteki varsói látogatásáról elmondta: erre rendkívüli körülmények között kerül sor, amikor „veszélyben vannak az európai biztonsági berendezkedés alapjai”. Ezért természetes, hogy Biden a Lengyelországba telepített amerikai katonákkal találkozik, valamint „a lengyel társadalmat, de kétségtelenül a globális közvéleményt is megszólító” fontos beszédet mond – jelezte Rau.

(MTI, 15:30) Magyarország a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzá kíván jutni a neki járó uniós forrásokhoz

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője kedden, rendelkezésre bocsátva egyben a levél teljes szövegét is.

A sajtófőnök emlékeztetett: Magyarország határainál háború dúl; csak az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban. Hozzátette: a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos tehernek számítanak a magyar gazdaságnak. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.

Az Európai Bizottság elnökének címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik – írta.

A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy válsághelyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel.

A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti.

Ez elfogadhatatlan – húzta alá Orbán, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat. „Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervben megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat” – írta az Európai Bizottság elnökének címzett, az Európai Tanács elnökének, tagjainak és az Európai Parlament elnökének is eljuttatott levelében Orbán Viktor