A Time magazinnak a magyarországi választásokról szóló írása Gulyás Józseffel nyit, aki 1989-ben a Hősök terén tapsolt Orbán Viktornak, és azóta kitart mellette. A most már 74 éves bányász elfogadhatatlannak tartja a kommunisták üres ígérgetéseit. Elmondja az újságírónak: 30 évvel ezelőtt azt hitték, a Nyugat maga az isten. Most pedig azt látjuk, hogy hazudik a Nyugat, nemcsak nekünk, de még a saját álampolgárainak is – véli az ukrajnai háború kapcsán kialakult dezinformációs és propaganda-háborúról.
Ezután áttér a fő mondandóra a Time szerzője: az EU igencsak egységbe kovácsolódott, amiből azonban egy ország kimaradt, ez pedig Orbán Viktoré, hisz’ a magyar vezetés jelezte, nem fogja megszavazni az orosz olaj- és gázexport leállítását. Minden jel szerint a Paks–2 beruházást sem adja föl még a putyini gyilkos háború ellenére sem. Orbán úgy érzi, elég fifikás ő ahhoz, hogy ilyen körülmények ellenére is kezelni tudja kapcsolatát Putyinnal. Már jóval ezelőtt is kinyilvánította, hogy Európa biztonságpolitikáját nem lehet Oroszország nélkül sikerre vinni – írja a Time magazin. A cikk szerint Orbán valószínűleg – egymás után – negyedszer is választást nyer április 3-án, mivel a vidéken élők számára a Putyinnal való közeli kapcsolata sem nem oszt, sem nem szoroz, viszont tartanak attól, meginog a régió biztonsága. Márpedig Orbán szerintük a biztonság garanciája – összegzi tudósítói tapasztalatait Amanda Coakley.
Ukrajna állítása szerint az orosz titkosszolgálat által küldött, újabb 25 fős fegyveres csapat merényletét hárították el Ungvárnál: feladata Zelenszkij elnök meggyilkolása lett volna – hozta nyilvánosságra a brit Daily Mail. A lap egyébként ukrán forrásra hivatkozva állítja azt is, hogy legalább egy tucatnyi ilyen kísérletet vertek már vissza az ukránok. E legutóbbi különítmény élén az FSZB, az orosz nemzetbiztonsági szolgálat tagja állt. Feladata lett volna a beépülés az ukrán kormányba.
Ugyanakkor az is tudható, hogy az orosz titkosszolgálaton belüli háborúellenes csapat buktatta le a Wagner névre hallgató zsoldoscsapatot, ami már a csecsen és a szíriai háború idején elhíresült. A merénylethez már csak a Kreml zöld jelzését várták – állítja az ukrán hírszerzés.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 209 millió eurós támogatást, amelynek segítségével hazánkban felépítik az LG-SK On Korea cég harmadik akkumulátorgyárát az elektromos autók számára – írja a The Korea Herald. A Budapesttől 50 km-re, Iváncsán létesülő, 700 ezer négyzetméteres gyár 700 ezer négyzetméteren, a Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre fekvő Iváncsa városában lesz.
Profitálni fog Orbán Viktor a választásokon abból, hogy rövid pórázon tartotta a médiát – írja a Financial Times alapos elemzésében. A legfrissebb közvélemény-kutatások némi előnyt is mutatnak neki. Mindenesetre a brit üzleti lap munkatársa elment Hatvanba, ahol a Partizán Tv halványpiros, 18 kerekes országjáró kamionjáról megkezdte vidéki közvetítését a város főterén. Mivel az emberek nem nagyon találkoznak Orbánnal szembeni állásponttal azon a környéken sem, nem lepte el tömeg a teret. Aki nyilatkozott, az is csak arról beszélt, hogy bár ő nem igazán követi a híreket, ám a szülei annál inkább. Kifogásolta viszont, hogy a hírek nem arról szólnak, hogyan lopják a pénzt, hanem arról, hogy Putyin legjobb barátja Orbán, a magyar miniszterelnöki.
A Partizán Tv alapítója, Gulyás Márton pedig arról beszélt, hogy a közmédiát gyakorlatilag kiherélték, a kereskedelmi tv-k pedig nem tudnak igazán jó politikai tartalmakat előállítani. A Partizán Tv sikere bebizonyította: a politika iránt érdeklődő nézőket magukra hagyták. A mintegy 700 ezer euróból (260 millió forintból) működő tv naponta negyedmillió nézőt ér el, s tulajdonképpen a nézők tartják el. A támogatás másik fele – a többi között – a washingtoni Nemzeti Demokrácia Alapítványtól érkezik, mint például most ez a kamion is. Gulyás elmondta: van néhány elkötelezett magyar adományozójuk, de ők névtelenséget kértek.
A magyar médiahelyzetet elemezve a frekvenciájától megfosztott és most az internet segítségével online működő Klubrádió sorsa is kiemelt helyet kapott az írásban. Polyák Gábor médiaszakértő elmondta: Márki-Zay mellett dolgozik az ellenzék új médiatörvény-tervezetének a megalkotásán, de Orbánék a kétharmados törvényei nagy feladat elé állítják őket. Abban viszont biztos, ha legalább a reklám- és hirdetési piac felszabadul az orbáni béklyó alól, akkor a sajtószabadság is nagyobb lesz. Ha a politikusok kivonulnak a médiából, és a hirdetők irányítják helyettük a médiapiacot, utóbbi képes lesz az öntisztulásra – véli Polyák Gábor.
Orbánnak immár nagyon kell(ene) az unió anyagi segítsége – Ukrajna képes megverni az orosz hadsereget, csak ehhez az kell, hogy a légtérzárlatot leszámítva megkapjon minden nyugati segítséget, és Biden adja fel az óvatoskodást.
Kurier Nagyon úgy látszik, hogy kiürül a magyar kormány kasszája, ezért Orbán Viktor azon rimánkodik, hogy a Bizottság utalja át a jogállami normák megszegése miatt befagyasztott gazdaságélénkítő alapot. A politikus személyes levelet küldött ez ügyben a testület elnök asszonyának. Azzal érvelt, hogy el kell látni a rengeteg menekültet, ám míg az igazságügyi tárca vezetője szerint már jó félmillióan lépték át a határt Záhonynál, az ENSZ illetékes szervezetének 270 ezer migránsról vannak adatai.
A Fidesz ténykedését kritikus szemmel figyelő elemzők szerint a gondot valójában az okozza, hogy a hatalom teljesen kiköltekezett a választás előtt, ezért sürgős tőkeinjekcióra van szüksége. És akkor még ott van az infláció. Ezért hozzáértők arra számítanak, hogy április 3. után tovább romlik a gazdasági helyzet. Ugyanakkor az EU feltételül szabta, hogy az Orbán-kabinet nyújtson további biztosítékokat: a jövőben nem tűnnek el brüsszeli pénzek kézen-közön. Merthogy Orbán ellen sűrűn felvetődik a vád: bizonyos oligarchák zsebébe irányítja a milliárdokat.
Nagyobb kockázatvállalásra ösztökéli a vezércikk az amerikai elnököt, mert úgy ítéli meg, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút, de ehhez az eddiginél nagyobb külföldi segítségre van szükség. Ám a Fehér Ház és a többi szövetséges is túlságosan visszafogott, alighanem bejött Putyin terve és az atomfenyegetéssel sikerült megriasztania az Nyugatot.
Pedig hősies harcukkal az ukránok a NATO-t is védik, nehogy Oroszország kihívja a katonai szervezetet is. Ám mivel az USA változatlanul óvatoskodik, Kijev csak lassan jut hozzá az új fegyverekhez, noha mindent meg kellene adni neki, leszámítva, hogy az orosz gépek ne repülhessenek be Ukrajna fölé. Mert különben félő, hogy Putyin csak felbátorodik és megint beijeszt. Épp ezért nyilvánvalóvá kell tenni számára, hogy ha tömegpusztító fegyverekhez folyamodik, akkor ugyanilyen válaszcsapásnak teszi ki országát.
Ám nem kizárt, hogy Biden meg akarja győzni Zelenszkijt: nyugodjon bele, hogy befagy a konfliktus, noha abból csak újabb veszélyek származnak a jövőben.
A kubai rakétaválság, vagyis 60 éve nem volt akkora veszélynek kitéve a világ, mint a jelenlegi orosz atomfenyegetés miatt. Mert Putyin bármire képes, neki egyvalami számít: a saját élete. És feltételezhető, hogy egy bizonyos ponton akár még a nukleáris fegyver alkalmazását is elrendelheti, ha a hatalmáról, illetve a bőréről van szó. Bekövetkezhet az Armageddon, immár akár akaratlanul is.
Mert az orosz politikus úgy kalkulál, hogy akár még ezt is megteheti, és nem kell ellenlépéstől tartania. De ha valóra váltja a szavát, az Egyesült Államoknak mindössze néhány perc alatt kell eldöntenie, miként reagál. Előtte persze valószínűleg lesz több fokozat is orosz részről figyelmeztetésképpen. De a szörnyű az, hogy az orosz elnök nem tesz különbséget az ország, illetve saját sorsa között. Ezért még akár személyes sértettség is a legrosszabbra sarkallhatja.
Vége a 30 évnyi békének, az ukrán háború tett véres pontot ennek az időszaknak a végére – mutat rá William Galston, a több mint 100 éves washingtoni társadalomtudományi agytröszt, a Brookings Intézet egyik vezető elemzője. Ami a jövőt illeti, nem biztos abban, hogy Putyin képes még józanul felmérni az eshetőségeket, bár a politikus csupán Ukrajna keleti részén képes sikereket elérni.
Az USA európai csapatainak volt főparancsnoka azt jósolja, hogy a háború egész további menetére döntő kihatással lesz a most következő másfél hét. Az oroszok ugyanis már rengeteg embert vesztettek és sürgősen kellene nekik lőszer, illetve rakéta-utánpótlás is, de Kijevbe is mielőbb meg kell érkezniük az új szállítmányoknak. Mert akkor rá lehet kényszeríteni Moszkvát a diplomáciai egyeztetésre. Amihez alapfeltétel természetesen a tűzszünet.
Ha ez az út nem járható, akkor tovább zajlanak az események a csatatéren, egészen addig, amíg a hatalmas veszteségek észhez nem térítik a Kremlt. A megoldást paradox módon az hozhatja el, ha összehívnak egy összeurópai értekezletet és ott rendezik azokat a kérdéseket, amelyek még a Szovjetunió összeomlása óta vitatottak, lásd, hogy Moszkva elfogadja a NATO eddigi keleti bővítését.
Putyin háborúja átalakítja az egész világot, hogy pontosan miként, azt egyelőre nem lehet megmondani, de az biztos, hogy közös nemzetközi fellépés szükséges a gazdasági következmények elhárítására – írja Martin Wolf, aki a gazdasági ügyek első számú kommentátora az újságnál.
A legfőbb feladatnak azt tartja, hogy fedélhez és élelemhez kell juttatni a menekülteket, mert még rengetegen jönnek. Segíteni kell a fejlődő államoknak is, mert elsősorban rajtuk csattan az ostor a hatalmas infláció, így az élelmiszerek és az energia megdrágulása miatt.
További kihatás, hogy még nagyobb lesz a szakadék a Nyugat, illetve az autokrata Kína és Oroszország között. Moszkvát pária-sorban kell tartani, egészen addig, amíg a mostani rezsim meg nem bukik. Pekinggel azonban továbbra is létfontosságú az együttműködés, de az már látszik, hogy nem lehet stratégiai kapcsolatról szó. Vagyis hiba volna továbbra is tőle beszerezni alapvető termékeket. Visszafordíthatatlannak ígérkezik a gazdasági szétválás.
Most megmutathatja az Európai Ügyészség, hogy mit tud, mivel az új bolgár kormány hadat üzent a korrupciónak, amikor a múlt héten rács mögé dugta az előző miniszterelnököt. Igaz, Boriszov csak rövid időt töltött odabent, mert egyértelmű, hogy az új hatalomnak nincs elég ereje a „foglyul ejtett” állam kiszabadítására.
Úgy, hogy jöhet, sőt jönnie kell Codruta-Kövesinek és csapatának az óriási bolgár korrupció ellen. Máskülönben elhal Petkov kormányfő keresztes hadjárata a legfelső szintű maffia ellen. Az EU sokáig szemet hunyt a közösségi támogatások elsikkasztása, a rendszerszintű bűnözés fölött. A küzdelem most is csak akkor lehet sikeres, ha beszáll az EPPO, az új európai vádhatóság. De így is hosszú és rettenetes harcra kell számítani.
