A Die Zeit című német hetilap terjedelmes interjút közöl Martin Schulzcal, a német szociáldemokraták kancellárjelöltjével, az Európai Parlament volt elnökével. Németországban szeptemberben lesz a Bundestag-választás. Az egyik kérdés arra vonatkozik, miben különbözne Schulz Európa-politikája a kereszténydemokrata Angela Merkelétől.
Schulz válasza több elemet tartalmaz. Ezek egyike, hogy a maga részéről sokkal erőteljesebben felvetné azt a témát, hogy egyes EU-tagállamok megkérdőjelezik a közös értékeket. „Lehetetlenség, hogy vasárnapi beszédekben dicsőítjük az EU-t, mint értékközösséget, és közben hallgatunk, amikor Lengyelország vagy Magyarország kormánya lábbal tiporja a demokráciát” – mondja a német szociáldemokrata kancellárjelölt. Megfogalmazása szerint közvetlenül össze kell kapcsolni egymással két dolgot: az unión belüli pénzáramlást és a szolidaritás megtagadását a menekültkérdésben. „És akkor itt megint a lengyel és a magyar kormánynál kötök ki. Aki sok pénzt kap az EU regionális és strukturális alapjából, az nem tűnhet el csak úgy a menekültek átvételekor. A Német Szövetségi Köztársaságnak ki kell mondania: a szolidaritás az EU egyik alapelve. És nincs szemezgetés” – szögezi le a Die Zeitnek adott interjújában Martin Schulz.
Számos európai lap ír arról, hogy az EU Tanácsa engedélyezte a schengeni övezeten belül ideiglenesen bevezetett határellenőrzések további hat hónapos meghosszabbítását szükség esetén. Az intézkedés – jegyzi meg az osztrák Der Standard – a többi között az osztrák–magyar határszakaszt is érinti.
A hamburgi Die Welt a témáról szóló cikkében – az ellenőrzés fontosságát alátámasztva – arról ír, hogy rohamosan emelkedik a nem kívánatos személyeket, lopott járműveket, okmányokat, illetve fegyvereket nyilvántartó schengeni információs rendszerben tárolt adatok mennyisége, valamint az egyes nemzeti hatóságok részéről a lekérdezések száma is. Tavaly közel 4 milliárd adatlekérdezést regisztrált a rendszer, ami 40 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ez év május elsején 72 millió 280 ezer adatot tárolt a schengeni információs rendszer. Csak az elmúlt öt hónap alatt másfél millió új adatot tápláltak be.
Az osztrák Die Presse kitér arra, hogy Joachim Herrmann bajor belügyminiszter az ellenőrzés lehetőségének korlátlan kiterjesztését szeretné elérni a bajor-osztrák határon mindaddig, amíg nem biztosítják az unió külső határainak hatékony védelmét. Thomas de Maizière német szövetségi belügyminiszter nem megy idáig, sőt, a schengeni övezeten belüli teljesen szabad mozgás mielőbbi helyreállítását tartaná kívánatosnak, de kétli, hogy ez hamarosan megvalósulhatna.
Az The Economist című tekintélyes brit hetilap „Ki szereti az EU-t, bébi” címmel hosszú írást közöl arról a trendváltozásról, hogy fiatal, magasan iskolázott európaiak egyre inkább kimutatják az unió melletti érzelmeiket.
A cikk egy berlini Európa-párti rendezvény hangulatának leírásával kezdődik, és megjegyzi: az európaiság melletti kiállásra persze számos példa van, de az érzelmeket is kinyilvánító, zászlólengető integrációpárti eurofilia viszonylag újszerű jelenség.
Emellett – folytatódik az Economist írása – az Európa melletti politikai erők sikereket aratnak, és a sorozatnak csak a legfrissebb leginkább lélegzet-elállító példája Emmanuel Macron választási győzelme. A francia és korábban az osztrák elnökválasztás mellett a márciusi hollandiai parlamenti választáson is a liberális, föderalista D66 nevű párt és a Zöld Baloldal könyvelhetett el nyereséget. A múlt hónapban Finnországban is előretört a helyhatósági választáson a Zöld Liga nevű, EU-párti tömörülés.
A brit hetilap az egyes országokban elért, különböző súlyú választási sikerek mellett az Európa-párti fellendülés további fontos motorjának tekinti a parlamenten kívüli csoportok fellépését. Ezek közt említi azokat az utcai mozgalmakat, amelyek a budapesti Közép-európai Egyetem védelmében, illetve Lengyelországban az euro-szkeptikus kormány politikája ellen szerveznek demonstrációkat. E mozgások mögött – írja az Economist – jórészt a fiatal, magasan képzett városi lakosság, az Erasmus-nemzedék mutatható ki, tehát azok, akik számára az Erasmus-ösztöndíj révén kitágult a világ, megnyílt Európa.
Orbán mérsékli unióellenes kampányát – olvasható a Die Presse című osztrák lap egyik cikkének élén. A szerző megállapítja, hogy az „Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú plakátok száma érzékelhetően csökkent a budapesti utcákon, ami mögött a sajtó brüsszeli nyomást sejt.