Az Euractiv megkeresésére sem reagált a Kovács Zoltán tegnapi twitter kommentjei nyomán kirobbant botrányra az uniós magyar állandó képviselet.

A soros uniós elnökséget vezető finn miniszter, Tytti Tuppurainen emellett magyarázatot vár a magyar kormánytól is az unió működési és eljárásrendjét megszegő Kovács viselkedésére, aki zárt ülésről kommentelt, személyes megjegyzéseket sem mellőzve. Az ügy második napja van a nemzetközi médiafigyelem középpontjában, noha a nemzetközi kommunikációért felelős magyar államtitkár törölte a twitter-fiókjából a kritikus megjegyzéseket.

Mindenesetre Kovács az About Hungary blogjában kifejtette, hogy igenis létezik Soros-zenekar, az unió kettős mércét alkalmaz, mert ugyan miért ne lehetne zárt ülésről írni. Megjegyezte még azt is, hogy a Magyarországot a jogállami normák megsértéséért elítélő országok többségében mind baloldali vagy liberális kormány van hatalmon. És Trump mintájára – aki az impeachment-eljárást boszorkányüldözésnek nevezte, Kovács is boszorkányüldözést emleget.

Az Euractivnak a finn miniszter rendkívül súlyosnak nevezte az incidenst, mert a szakértői is dokumentálták, hogy az alapszerződésben foglaltakat is megsértette ezzel Kovács Zoltán. Felháborító és egyáltalán nem tűrhetjük, hogy az unióban bárki antiszemita kifejezéseket engedjen meg magának. Az uniós Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič szintén teljesen elfogadhatatlannak tartja a történteket és megjegyezte: általában az uniót úgy írjuk le, mint egy európai nagycsaládot, márpedig a családtagok nem tesznek ilyet egymás rovására.  

„Nem húzhatjuk a végtelenségig a Magyarország ellen 7-es cikkely alapján kezdeményezett eljárást és azt sem engedhetjük meg, hogy a magyar kormány azzal vágjon nekünk vissza, hogy látják, úgysem tudnak velünk mit kezdeni” – nyilatkozta Gwendoline Delbos-Corfield zöld párti képviselő. Több mint egy év telt el a Parlament szavazása óta, és két meghallgatást is tartottak a múlt hetekben. A Tanácsnak végre döntést kell hoznia és bátran a tettek mezejére lépni. Az Európai Bizottság új szigorító eszközök alkalmazására tett ígéretet Magyar- és Lengyelország megregulázására, de ez valószínűleg csak az Európai Bíróság által amúgy is folyamatban lévő ügyekre vonatkozik, mint a civilek büntetését kimondó menekültügyi törvényre, illetve a lex-CEUra. A képviselő asszony szerint a soron következő horvát elnökség nem mutatott hajlandóságot, de 2020 második félévében a németek feltehetően megoldást fognak találni a 7-es cikkely megfelelő alkalmazására.

A berlini székhelyű gazdasági portál, a bne IntelliNews szerint is azért állt el a 4iG-t vezető Jászai Gellért a Deutsche Telekomhoz tartozó T-System megvételétől, mert a felek nem tudtak megegyezni az árban. Pedig az IT-szektor legnagyobb volumenű vásárlása lett volna 2019-ben, ha a még júliusban bejelentett üzletet végül nyélbe ütik. Tízszeres a két cég közti nagyságrendi különbség a T-System javára.

Az Unió bűnüldöző és igazságszolgáltatási hírportálja, az Eurojust számol be arról, hogy ATM-automaták felrobbantásával és kifosztásával foglalkozó magyar bűnszervezetet lepleztek le Hessen tartományban a német és magyar hatóságok közös akciójuk sikereként. A nyolctagú szervezet még 2016-ban követett el három bűncselekményt mintegy 300 ezer euro (kb. 10 millió forint) értékben. Három embert már elítéltek Németországban, négyet Magyarországon hallgattak ki és egyet Németországban; egyelőre mind a négyen előzetesben vannak.  

Szerkesztőségi véleménycikket közölt a brit The Guardian a magyar színházak állami ellenőrzés alá vételéről, amit a lap nem egyszerűen politikai drámának ítél meg, hanem a demokrácia és a művészet válságát látja benne. Orbán múlt évi beszédére utal az írás, amelyben a kormányfő nemcsak a marxizmus hegemóniáját említette meg, hanem kiadta a parancsot, hogy a politikai rendszert a kultúrába is át kell ültetni.

A cikk a magyar parlament szerdai törvénykezésének fejleményeit is sorra veszi, beleértve a frakcióalkotásra vonatkozóakat is, súlyosan elmarasztalván Orbánék törvényét.

Számos német nyelvű sajtóorgánum is ezzel a témával foglalkozik, mint például a Deutschlandfunk Kultur. A Deutsche Welle pedig ennél is tovább megy, mert az egyre súlyosabbá váló általános, rendszerszintű válságot mutatja be, amely az elemző szerint az önkormányzati választáson elszenvedett vereségre és arra vezethető vissza, hogy ezt Orbán bizonyos mértékben személyes vereségként éli meg. Ezért jönnek sorra a megtorló intézkedések.