A ma reggeli nemzetközi lapszemle elején néhány mondat egy olyan videóanyagról, amelyik a magyar érdeklődők számára magyar portálon, konkrétan a 444.hu oldalán jelent meg először a minap. A külföldi komponens itt az, hogy az Öt lecke a valóság felszámolásáról című dokumentumfilm a ZDF német közszolgálati televízió támogatásával készült.
Máté Bence és Szentpéteri Áron alkotásáról van szó, amely személyes történeteken keresztül mutatja be, hogyan darálta le Orbán Viktor a szabad magyar nyilvánosság jelentős részét. A film legizgalmasabb jelenetében végigkövethetjük, miként buktatta le Szijjártó Pétert 2020 nyarán az Adrián Németh Dániel fotós-újságíró, aki előzetesen nem tudta, pontosan kik vannak a jachton, csak aztán a sebtében elkészített felvételeket végignézve azonosította döbbenten a magyar külügyminisztert. A dokumentumfilmben hangsúlyosan szerepel az a megállapítás, hogy a múlt években a német politika Angela Merkel felfogásának megfelelően nagy megértést tanúsított Orbán Viktor iránt, és hogy ebben nem kis szerepet játszott a nagy német vállalatoknak nyújtott bőkezű budapesti kormányzati támogatás.
És most nézzük a Handelsblatt egyik cikkét, amiben szintén található utalás a német–magyar üzleti kapcsolatokra, mégpedig a hadiipar területéről. Németország fegyverkezik, miként fognak befektetni ebből a célból 100 milliárd eurót, hol vannak szűk keresztmetszetek? – ezt a kérdést járja körül a lap, miután Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár után Friedrich Merz, az ellenzékbe szorult kereszténydemokraták vezetője is egyetértését adta ahhoz, hogy Németország beszerezze Izraeltől a Vaskupolaként is emlegetett rakétavédelmi rendszert. Történt ez ahhoz képest, hogy 2020-ban a berlini nagykoalíció még elvetette az amerikaiakkal közös rakétavédelmi fejlesztési terveket. Most, az Ukrajna elleni orosz támadás miatt új prioritásként jelent meg az a szempont, hogy sürgősen javítani kell a Bundeswehr képességein, és onnan kell beszerezni az eszközöket, ahol azok rendelkezésre állnak. A Handelsblatt írása főként azokat a gondokat írja le, amelyek a német hadiipari vállalatok eddigi meglehetős lassúságával, körülményességével kapcsolatosak, mondván, ezen kell változtatni, bizonyos szállítási határidőket le kell rövidítani. A cikk számos, nagy volumenű katonai beszerzési projektet említ, és egy mondat erejéig kitér arra is, hogy az ukrajnai orosz invázió nyomán nem csupán német részről mutatkozik megnövekedett vásárlói igény: a Rheinmetall nevű céghez például a hétvégén Magyarországról futott be egy 850 millió eurós rendelés, amely munícióra szól – az nem derül ki, hogy közelebbről milyen fajta munícióra.
A bécsi Der Standard közli Lendvai Pál kommentárját az Ukrajna melletti igen erőteljes lengyel kiállásról. Egyebek közt megállapítja: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a lengyel–magyar megbonthatatlan barátság csupán fikció, és megmutatkozott az úgynevezett visegrádi államok közötti szakadás. Lengyelországgal ellentétben ugyanis Orbán Viktor elutasítja a közvetlenül Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, és bár nem akadályozza meg az uniós határozatok elfogadását, egyetlen szóval sem kritizálja kebelbarátját, Vlagyimir Putyint.
A szerző szerint a lengyelek nagy segítőkészsége abból az érzésből fakad, hogy ha nem állítják meg Putyint, akkor a következő áldozat Lengyelország lehet. Azt is leszögezi azonban Lendvai, hogy a túlélésért küzdő Ukrajnával és a többi, veszélyeztetett kelet-európai néppel való szolidaritás nem adhat menlevelet az autokraták számára – legyen szó akár a Kreml diktátorával szembenállókról, mint amilyen Jarosław Kaczyński, vagy éppenséggel az orosz diktátornak a meghosszabbított karjáról, mint amilyen Orbán Viktor. Az elemző itt arra utal, hogy az Európai Bizottságnak most nehéz feladatot kell megoldania: egyszerre várják el tőle, hogy támogatást nyújtson Lengyelországnak a menekültek megsegítéséhez, valamint hogy ezzel egyidejűleg leállítsa az uniós folyósításokat – összhangban az új szankciós mechanizmussal – abban az esetben, ha nem teljesülnek a jogállamisági elvárások. Lendvai Pál szerint a lengyel rezsimet bíráló tudósok és más értelmiségiek joggal mondják azt: a Nyugatnak, miközben kiáll a lengyelek mellett az ukrajnai háború kérdésében, nem szabad feladnia a lengyel igazságszolgáltatás és média függetlenségének a követelését.
Ehhez kapcsolódóan röviden megemlítem, hogy a varsói Gazeta Wyborcza egyik írásának a címében megtörtént tényként állapítja meg, hogy a lengyel kormány befagyasztotta kapcsolatait Orbán Viktorral, mert a magyar miniszterelnök Putyint támogatja. Az oroszbarát Orbán régóta probléma a Jog és Igazságosság lengyel kormánypárt, illetve a visegrádi országcsoport számára, holott korábban elismeréssel tekintettek rá, mint a konzervatív értékek olyan védelmezőjére, aki nem hajol meg Brüsszel akarata előtt – írja a lap.
A magyar kormány már nem utasítja el a(z ukrán) menekülteket, mert nagy pénzt szimatol a révükön. – Orbán egy rossz szót nem szólna cimborájára, Putyinra – jön a hidegháború 2.0 – foglalható össze a helyben.hu nemzetközi sajtószemléje.
Le Monde Magyarország és Európa számára megvan a kockázata, hogy Orbán Viktor győzelmét hozza a vasárnapi választás. Igaz, ebbe erősen belejátszik, hogy a Fidesz sokszor állami pénzből kampányol, a köztévében szinte kizárólag az ő hirdetéseit vetítik, és uralja a közösségi médiát is. Emellett oly’ mértékben a maga javára módosította a szabályokat, hogy elemzők szerint az ellenzéknek nincs esélye a sikerre, hacsak nem szerez legalább 2–3 %-kal több voksot, mint a kormánypárt.
Márki-Zay képes ugyan megnyerni fideszes szavazópolgárokat, hiszen már azok közül is sokaknál betelt a pohár a korrupció miatt. Ha győz, Magyarország társul az Európai Ügyészséghez, így utána lehet járni egy sor gyanús meggazdagodásnak Orbán közvetlen környezetében.
A miniszterelnököt a középosztály, a szegénységben élő romák és a határon túli magyarok fura koalíciója támogatja. Ám ettől még nem javulnak Orbán illiberális pozíciói Európában, mert Szerbiában Vucsicsnak áll ugyan a zászló, viszont Le Pen és Zemmour aligha nyer a franciáknál, ugyanakkor bajban van a szlovén Jansa is. A magyar vezető azonban képes visszakozni, ha azt érzékeli, hogy magára maradt és túl erős az ellenfél.
Euronews Nem lehet megmondani, hogy ki nyer vasárnap az urnáknál, mert kiszámíthatatlan az ukrán válság hatása. Ugyanakkor az eltelt 12 évet folyamatosan jellemezte, hogy Orbán csatázott az EU-val, mivel az szóvá tette a demokrácia visszaszorítását. További kifogás volt, hogy a hatalom rátette a kezét a médiára, a tudományra és a felsőoktatásra, valamint kulcspozíciókat szerzett a gazdaságban is. Igen látványos volt Mészáros Lőrinc, valamint Tiborcz István meggazdagodása, ennélfogva sokan mondják, hogy itt színtiszta urambátyám-rendszerről, korrupcióról van szó.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán Viktor a hatalom technológusa, mert neki külön bejáratú oligarchái vannak, pedig normál esetben a hatalom bárói szokták foglyul ejteni az államot. Ezt írja a könyvelemzés Dalos György most napvilágot látott német nyelvű kötetéről, amelynek címe magyarul: „Az Orbán-rendszer. Magyarország autoriter átalakulása”. A szerző, a Berlinben élő történész-író visszatekint, miként lett az állam egyre tekintélyelvűbb és kíméletlenebb. És bár szíve bevallottan az ellentáborhoz húz, nem hagyja szó nélkül az ellenzék hibáit sem. Dalos különben a Fidesz sikerére számít, de nem tartja lehetetlennek, hogy a meglepetés születik.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország népszerű a német vállalkozók körében, mert nem kell nagy járulékokat fizetni a munkaerő után, képzettek a dolgozók, 9%-os a legnagyobb cégek adója, ugyanakkor az állam még külön juttatásokkal is segíti őket.
A pálmát a győri Audi viszi el, de például a kereskedelemben már messze nem ennyire rózsás a külföldi befektetők helyzete. A német üzletemberek nem hajlandók latolgatni a választás esélyeit, de a BASF itteni főnöke megjegyezte, hogy akárki lesz is a befutó, jócskán költenie kell az egészségügyi ellátásra és az oktatásra.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A kelet-európai kormányok fordítottak egyet a köpönyegen a 7 évvel ezelőtti menekültválsághoz képest, és most már fontosnak tartják az Ukrajnából érkező migránsokat, mert a jóvoltukból sok pénzt remélnek az EU-tól. Viszont hallani sem akarnak a kötelező kvótarendszerről, mivel annak terve annak idején erősen megfeküdte a gyomrukat. A lap így összegzi a belügyminiszterek tegnapi találkozójának lényegét.
A francia tárcavezető azt közölte, hogy a magyar, a lengyel és a román kormány egyaránt nagy fogadókészséget tanúsít, ám kérdés, miként képes helytállni, ha jön egy következő nagy hullám. Hiszen már eddig majdnem 4 millióan érkeztek. Varsó egyébként bedobta, hogy Brüsszel az első félévre adjon koponyánként ezer eurót, ami megfelel annak, amennyi Törökországnak jár, amiért saját földjén tartja a migránsokat, nehogy azok felkerekedjenek Európa felé.
Der Standard Paul Lendvai szerint Lengyelország jelenleg frontállamként egyetlen nagy paradoxon, mert óriási részvétet tanúsítva sok százezer menekültet fogadott be, viszont Magyarországgal együtt súlyos feladat elé állítja a jogállam megtartásán őrködő Bizottságot. Ugyanakkor – részben a háború folytán – már látszik, hogy egyáltalán nem kikezdhetetlen a magyar–lengyel barátság. És ellentétek jelentkeznek a visegrádiakon belül is. Orbán pl. egy rossz szót nem szólna cimborájára, Putyinra.
Ellenzéki értelmiségiek óvnak attól, hogy az EU az ukrán válság miatt magára hagyja a demokráciáért kiálló civileket. Azaz Brüsszelnek segítenie kell Varsót, ami könnyen lehet a következő célpont, ha nem sikerül lefékezni Putyint. Ugyanakkor az unió nem folyósíthat pénzeket olyan kormányoknak, amelyek semmibe veszik a közös elveket. Azaz még a jelenlegi szolidaritás sem adhat menlevelet az olyan autokraták számára, mint Kaczynski vagy Orbán. Az unió szabaduljon meg az alvajárók kettős erkölcsétől.
Bloomberg Előbb az ukrán emberéleteket kell megmenteni, és csak utána lehet sort keríteni, hogy vereséget mérjenek az orosz elnökre – mutat rá a kommentár. Utóbbi egyébként is éveket vesz majd igénybe, annál is inkább, mivel az orosz hadsereg fölényben van, Putyin pedig nem ismer irgalmat. Viszont: ha szorul körülötte a hurok, akkor könnyen tömegpusztító fegyvereket vet be, ám az atomháborút mindenképpen meg kell gátolni. Valamilyen egérutat kell hagyni Moszkva számára.
Ám ettől függetlenül alighanem még rengeteg halottal és óriási rombolással jár a háború. Így mindenekelőtt fegyvernyugvást kell kicsikarni, majd utána jön a rendezés, ám az is csak törékeny békét képes teremteni. Ráadásul igazságtalan lesz Kijev szemszögéből. Viszont Oroszországot továbbra is ki kell közösíteni, amíg a mostani államfő marad a Kreml ura. Európa keleti felét katonailag meg kell erősíteni, a földrésznek fel kell számolnia a függőséget az orosz energiától. Nagyon úgy látszik, hogy jön a hidegháború 2.0.
Neue Zürcher Zeitung Amerikában immár Trump is lejjebb tekerte a hangerőt, pedig a háború elején még zseninek nevezte Putyint. Ám immár a Republikánus Párton belül is egészen határozott kiállást tapasztalni az orosz vezetéssel szemben, de persze ez nem vonatozik a Fox News üdvöskéjére, Tucker Carlsonra, mert szerinte Ukrajnát a mostani washingtoni kormányzat rángatja zsinóron.
De ettől még a lakosság kemény szankciókat szorgalmaz Moszkva ellen és ezért hajlandó áldozatot is vállalni. Az emberek jó része örül, hogy a kiszámíthatatlan Trump helyett a külpolitikában járatos és higgadt Biden tartja kézben a gyeplőt. Ám a Fehér Ház előző gazdája folyamatosan mondogatja, hogy az ő idején elképzelhetetlen lett volna egy ilyen háború.
Project Syndicate Joschka Fischer, a legendás német zöld volt külügyminiszter úgy látja, Európának ki kell aknáznia az ukrán válság nyomán előállt egységet és meg kell erősítenie geopolitikai befolyását. Annál is inkább, mert Oroszország nem egyszerűen Ukrajna, hanem a közös értékek, a demokrácia ellen indított támadást.
A következmények pedig jó sokáig hatnak, így Moszkva egyhamar aligha nyeri vissza a világ bizalmát. A NATO keleti részét meg kell erősíteni, részben az EU közreműködésével. Egyben jobban meg kell követelni a jogállami feltételek betartását, mert látnivaló, hogy azok érvényesülésére még a tagság sem biztosíték.
