(Szerző: Szent-Iványi István) Miközben egyre dagad az a döbbenetes nemzetbiztonsági botrány, ami az általa vezetett külügyminisztériumban történt sikeres orosz behatolásról és Szijjártó ezzel kapcsolatos súlyos felelősségéről szól, most éppen azzal a képtelen váddal állt elő, hogy Márki-Zay Péter megállapodott Zelenszkij elnökkel a fegyverszállításokról és az orosz gázszállítás leállításáról.
Természetesen ezt a hazug állítást semmiféle bizonyítékkal nem tudta alátámasztani. Arról bezzeg hallgatott, hogy a minisztériumában tíz év óta folyamatos az orosz informatikai behatolás és adatszerzés és ő semmilyen érdemi ellenlépést sem tett, a közvélemény előtt ezt elhallgatta, a hatékony kibervédelmi szolgálatot feloszlatták, ezzel is megkönnyítve az oroszok dolgát. Ő pedig lelkesen támogatta és ápolta a „kölcsönös bizalmon és tiszteleten” alapuló szervilis kapcsolatot a háborús bűnös orosz vezetőkkel.
Ezért meg is kapta a jutalmát, a külföldinek adható legmagasabb orosz állami kitüntetést Putyintól, amit az ő jó barátja, Lavrov külügyminiszter személyesen tűzött a mellére (lásd nyitó kép!). Az ellenzék követeli Szijjártó lemondását, ez a minimum. De az az igazság, hogy neki már régen le kellett volna mondania: az adriai nyaralás egy oligarcha luxusjachtján, a korrupciógyanús lélegeztetőgép- és vakcinabeszerés vagy épp a magas orosz kitüntetés elfogadása miatt.
Abban a kormányban, ahol az orosz vezetők érdekeinek elvtelen kiszolgálása nem bűnnek, hanem hivatali kötelességnek és érdemnek számít, erre már aligha fog sor kerülni. Ránk, magyar választókra marad, hogy eldöntsük: azt a szégyent, ami az Orbn-kormány miatt ér minket, viselni akarjuk április 3-a után is vagy végre megszabadulunk tőle.
