A közönség által eddig még nem látott ötven mestermű a világ egyik leglátogatottabb kiállításáról, Manet-től, Caillebotte-tól, Renoirtól, Monet-tól, Cézanne-tól, Signactól, Sysley-től és Berthe Morisot-tól. (A nyitó képen: Federico Zandomeneghi: „On_the_coach”)
A művészet templomai sorozat július 30-tól vetítendő új része az impresszionizmus által elindított művészeti forradalom történetét beszéli el a nyilvánosság elől sokáig elzárva tartott, magán-gyűjteményekben megbúvó rendkívül értékes ötven festményt bemutatva. A képeket tavaly a római Palazzo Bonaparte-ban állították ki.
Hogyan látták az impresszionisták a világot? Milyen reakciókat keltett a munkásságuk? Miként váltak mindössze néhány év alatt a kritikusok és a közönség által elutasított kívülállókból minden idők egyik legnépszerűbb művészeti irányzatának képviselőivé? Érdekes megfigyelni és végig gondolni az utat a nevetségességtől, az elutasítástól egészen odáig, hogy az impresszionizmus – jó 150 évvel megjelenése után is, mai szóval élve – a képzőművészet pop műfaja lett.
Az 1870-es években olyan fordulatot vett néhány másként gondolkodó és látó művész által a festészet, amely eleinte nem fért be a hivatalos kiállítóhelyek megszentelt falaira, ezért az elszánt művészek az őket értően pártoló mecénások segítségével rögtön új utat is nyitottak a műkereskedelemben. Létrejöttek a galériák. Tehetős, jó szemű, nyitott és merészen kockáztató műgyűjtők, kereskedők felkarolták a művészeket, akik csak abban voltak egységesek, hogy minden addigi festészeti kánont felrúgtak. Kimentek a szabadba, szabadon és valamennyien egyéni módon alkottak, színekkel, fényekkel, hétköznapi jelenetekkel építve fel az új kifejezési formát. A korabeli kritika fanyalgása, lekezelő elutasítása nem tarthatott sokáig, hiszen mindent elsöprően szippantja be a nézőit ez a felszabadult, élettel teli, a képzőművészetet testközelbe hozó irányzat. Nem véletlen, hogy mind a mai napig olyan nagy rajongótábora van, még azokat is elragadja, akik kevéssé járatosak a festészet, az úgymond magas művészet világában. Ami az impresszionizmus előtt volt, azt túl ünnepélyesnek, hidegnek és idegennek érzik, ami utána jött, azt pedig túl elvontnak, érthetetlennek. Talán azóta csak a szecesszió hozott még egyszer populárisabb korszakot a képzőművészetbe.
A ragyogó és szórakoztató filmben a kiállítás két kurátora, Claire Durand-Ruel és Marianne Mathieu kalauzolja végig a nézőt a kanyargós impresszionista úton: felváltva csodálhatjuk meg a festményeket, és hallgathatunk meg szakértői elemzéseket történészektől, művészektől és a modern festészet, valamint a vizuális kultúra jelentős alakjaitól. A kiállítás festményeit (Manet, Caillebotte, Renoir, Monet, Cézanne, Signac, Sisley és Berthe Morisot műveit), az impresszionista mozgalom e különlegességeit egy-egy mélyreható elemzés mutatja be, közelebb hozva hozzánk alkotóikat. Jó szívvel ajánlható mozi, és nem csak a kiállításra járó festészet fanoknak. „A kiállítás anyagát intim vallomásként kezeltük, hogy felfedhessük az impresszionisták titkát. A film készítése közben igyekeztünk olyan tereket és háttereket létrehozni, melyek az eredeti helyszínek atmoszféráját idézik meg, filmünk főszereplőivé így maguk a festmények váltak” – mesélt művészi koncepciójától Daniele Pini, a film rendezője.
Itt kell megjegyezni, hogy A művészet templomai ismeretterjesztő mozifilm-sorozat hat éve indult útjára a hazai art mozikban, évente 4–5 új epizódja látható országszerte. Az egyetemes művészet egy-egy kiemelkedő alkotóját, korszakát vagy jeles intézményét mutatják be. A filmek sajátossága, hogy a szakértői narrációt a műalkotások látványos közeli felvételeivel vegyítik, ezzel is segítve, hogy a nézők valóban belefeledkezhessenek a mesterek életművébe és remekműveik szépségébe.
A sorozat eddigi filmjei Leonardo, Caravaggio, Tintoretto, Monet, Klimt és Schiele, Van Gogh, Salvador Dalí és Bosch művészetét, valamint a Vatikáni Múzeum, az Uffizi-képtár, az Ermitázs és a Prado páratlan gyűjteményét bemutató részei továbbra is elérhetők egy-egy alkalommal a Várkert Bazár és az Art+ Cinema vetítésein. Az ősztől további új bemutatókkal folytatódik a sorozat, köztük Frida Kahlo művészetét, Peggy Guggenheim gyűjtőszenvedélyét, Modigliani, Botticelli és Raffaello életpályáját bemutató filmekkel.
Amit pedig kicsit a vírushelyzet okozta bezárkózás egyik hozadékaként is felfoghatunk: a mozivetítések mellett a tavasz óta elérhető a sorozat online filmkölcsönzője is a Pannonia Entertainment honlapján, ahol már több mint húsz művészeti mozifilm megtekinthető magyar felirattal.