(Wiedemann Tamás / szabadeuropa.hu) A választások előtti osztogatás, a rezsicsökkentés, az üzemanyagok és néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztása mellett szinte üres államkasszával vág neki a kormány a gazdasági bajok orvoslásának. Elszabaduló energiaárak, tomboló infláció, lassuló növekedés, elakadó uniós pénzek, brutális költségvetési hiány: nehéz lesz megszorítások nélkül kezelni a helyzetet. (A nyitó kép forrása: www.zmk-aktuell.de)

Az infláció elleni küzdelem, a külső pénzügyi egyensúly javítása és a költségvetési hiány befoltozása lesz a legfontosabb feladata az újonnan felálló kormánynak. A választások előtt egy sor átmeneti jellegű intézkedést hozott a kabinet, így befagyasztották az üzemanyag és a kiválasztott élelmiszerek árát, bizonyos banki hitelkamatokat, ezzel mind azonnal kezdenie kell valamit a kormánynak.

Sok a bizonytalan tényező

Időközben nagyon leromlottak a gazdasági kilátások az ukrán háború miatt. Nehéz megmondani, hogy lesz-e belőle gazdasági válság, és összemérhető-e a 2008–2009 pénzügyi krízissel. Rengeteg a bizonytalansági tényező, de a közvetlen világgazdasági hatása talán nem lesz olyan drámai, feltételezve a háború mielőbbi lezárulását.

„A 2008-as gazdasági világválság Magyarországon egybeesett egy politikai válsággal is” – mondta a Szabad Európának Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke.

Bod Péter Ákos szerint a 2010 tavaszán felálló új kormány nemcsak egy pénzügyi válság utóhatásaival küzdött, hanem új gazdaságpolitikai-filozófiai irányt vett. Ezzel egyébként nem volt egyedül akkor a világban.

„A pénzügyi kapitalizmus komoly válságba került 2008-ban, és sok országban döntött úgy a politikai osztály, hogy megerősíti a nemzeti szuverenitást, igyekszik csökkenteni kitettségét a túl nagyra duzzadt nemzetközi pénzpiacoktól” – tette hozzá. A szakember szerint ennek a filozófiának tudható be a magyar újraiparosítási fordulat, valamint az is, hogy az Orbán-kormány az államadósság arányának csökkentését és a fizetési mérleg egyensúlyba kerülését tűzte zászlajára.

Vannak azonban dolgok, amelyeket a politika sem tud megváltoztatni. Magyarország továbbra is kis, nyitott gazdaság, és mint ilyen, a kormányzati kommunikáció ellenére változatlanul ki van téve a világgazdasági folyamatoknak.

2020 óta leszálló ágban a gazdaság

„Egy hosszú konjunkturális szakasz indult el a térségben és nálunk is 2010-től 2019 végéig, amelyre a növekvő külső kereslet, az alacsony kamatszint és a cserearányok javulása volt jellemző. Ennek hatására a megtermelt jövedelemnél is nagyobb arányban nőtt az elkölthető jövedelem” – mondta Bod Péter Ákos.

A hosszú konjunktúra egyébként is lassuló, leszálló ágba került 2020-ra, amikor az év elején bekövetkezett a koronavírus-járvány, és azonnali recessziót okozott. Mellékhatásként nálunk átmenetileg lefékezte a 2017 óta kifejlődő éledező inflációs trendet, ami a szakember szerint elaltatta a Magyar Nemzeti Bank figyelmét, így a monetáris politika még tovább késlekedett az antiinflációs beavatkozással. 2021-től hirtelen keresletnövekedés indult meg világszerte, ami felélesztette a tetszhalott inflációt.

„Magyarországon azért gyorsult fel még inkább az árak emelkedése, mert a választások előtt a kormány óriási összegű pénzt juttatott a választópolgároknak. A 13. havi nyugdíj, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, fegyverpénz, nagyméretű minimálbér-emelés: mind növelte az elkölthető jövedelmeket” – mondta.

A jegybank végre nekilátott a hosszú idő óta mesterségesen alacsony szinten tartott kamatok megemelésének, de Bod Péter Ákos szerint mindez már nem változtatott azon, hogy 2021 végétől a laza fiskális, monetáris és jövedelmi politikának betudhatóan egyszeri ugrás következett be a fizetőképes keresletben, ami elkerülhetetlenül áremelő hatású.

Az inflációt hazánkban növelte a forint árfolyamának gyengülése, ami nemcsak az energiahordozók importját drágította, de hosszú idő óta először most már a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedésében is megnyilvánult. Ezt tisztán mutatták a 2022 eleji statisztikák.

A háború hatása

Miután az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, a nemzetközi árviszonyokban új helyzet állt elő; az ukrán háború feltolta az egyébként is emelkedő energiaárakat, drágultak fontos termelői inputok. Egyidejűleg tovább esett a forint árfolyama az euróhoz, dollárhoz képest.

„Az energiadrágulási hullám társadalmi feszültségeket okoz azokban az országokban, ahol átengedték az emelkedő árakat a fogyasztókra, míg Magyarországon, ahol a lakosságnak 2014-es szinten rögzítették a háztartásienergia-tarifákat, döntően a költségvetés állja majd az energiaszolgáltatók veszteségeit” – mondta. Bod Péter Ákos szerint az úgynevezett rezsicsökkentés sok száz milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek a kialakult világpiaci árak mellett.