A Ryanair légitársaság arra kéri a magyar kormányt, hogy törölje el az utasokra kivetett új adót – írja a Reuters. Foglalkozik az üggyel még az arab Zawya portál is. Levélben kereste meg a cég Orbán Viktort: az új adónemet álcázott adókivetésnek nevezi, mert végül az utasokon kell behajtani azt, s amivel a kormány a költségvetési deficitet akarja lefaragni.

A július 1-jétől bevezetendő adó 10–25 euróval terheli az utasokat. Elhibázott lépés ez a magyar kormány részéről, mert a covid idején padlóra került légitársaságok épphogy kezdenek talpra állni. Másrészről a Ryanair úgy véli, ez az intézkedés visszafogja majd a magyar turizmust, s hatással lesz a munkaerőpiacra is. Ha marad az extraprofit névre keresztelt adó, a Ryanair olyan országokba költözteti budapesti kapacitásait, ahol együtt dolgozik a kormány a légitársasággal az üzletmenet helyreállításában.

A Reuters megkeresésére a kormányszóvivő nem válaszolt. 

Példaként a cikk az OTP-t említi meg: a bank 78 milliárd forintos veszteséget fog elszenvedni, illetve hitelezési politikája szenvedi meg a kormányzati lépést.

Orbán számára az ukrán háború eszköz hatalma további megerősítésére – írja a Human Rights Watch elemzője. Lydia Gall felhívja a figyelmet, hogy az ezt foganatosító alkotmánymódosítást megint csak úgy hajtotta végre a kormányfő, hogy nem bocsátotta társadalmi vitára, és egyáltalán: senkit sem vont be a döntéshozatalba. A háborús veszélyhelyzet bejelentésére a választások után szinte azonnal sort kerített. Mivel a Covid idején hasonlót élt meg az ország, mint most az újabb rendeleti kormányzás életbe léptetésével, nem várhatunk mást, mint akkor, amikor a járvánnyal összefüggésbe nem hozható intézkedéseket vezetett be Orbán – lásd a média és a civil szervezetek megregulázását. Tehát demokráciaellenes lépések jönnek, a hatalommal való visszaélés esetei. Mivel Orbán hatalma továbbra is ellenőrizhetetlen és intézkedései számon nem kérhetők, ezért végre fel kellene gyorsítani a 7-es cikkelyes eljárást és határidőket kellene szabni a lefolytatására – javasolja a szerző a patthelyzet feloldására.

Az adófizetők pénzéből fizetendő 665 000 millió forintos Fudan Egyetem-i beruházás – aminek újabb lendületet Orbán újraválasztása adott – megvalósításának elméleti akadályait foglalja össze a Szabad Európa/Szabadság Rádió. Valamennyi addigi ígéretét sutba dobta a kormányfő, miközben az ellenzék minden igyekezetét letöri és működését igyekszik megbénítani. Így az uniós országok közül Budapesten lesz az első, Kínán kívül létesülő egyetem.

A terveket jól ismerő kormányzati források is jelezték: a beruházás ingatag lábakon áll. Ugyanakkor zsarolási potenciál is lehet Orbán számára az EU-val szembeni politikáját illetően. Kína számára viszont arcvesztéssel járna, ha elengedné a projektet, elesne a reménybeli további magyarországi befektetési lehetőségektől. Baranyi Krisztina kerületi polgármester ugyanakkor fontolgatja a közvetlen helyi kezdeményezésű népszavazást is. Nagyobb ellenzéki megmozduláshoz viszont ismét többpárti összefogásra lenne szükség, ám egyelőre mindenki a választási sebeit nyalogatja.

Moszkva főrabbija Magyarországra menekült, miután központi nyomásra sem volt hajlandó támogatni az Ukrajna elleni inváziót – írja az Ortodox Times Pinchas Goldschmidt menyére, mint forrásra hivatkozva. Avital Cizik-Goldschmidt, Amerikában élő újságíró a Twitteren úgy fogalmazott, most végre őszintén megoszthatja, mi van a történtek hátterében. Goldschmidt – az „illetékes helyről” érkezett – felszólítás ellenére megtagadta „a különleges katonai művelet” támogatását. A főrabbi két héttel a februári események után menekült el hazájából, onnan, ahol 33 éve nevelgeti növendékeit. A cikk nem számol be arról, hogy Magyarországon kik fogadták be és azóta mi lett a sorsa.

A Moszkovszkij Komszomolec Szijjártó közlése alapján írta meg, hogy Magyarország nem támogatja a hetedik uniós szankciós csomagot, ami a gázimport felmondását jelentené a tagállamok számára. Ennek ötletét észt és a lengyel kollégái vetették fel. Ellene pedig a magyar külügyminiszter azzal érvelt, hogy már az olajembargó esetén is 55-60%-kal ugrottak volna meg az árak; ha abba nem egyezett bele Budapest, akkor a Magyarország energiabiztonságát veszélyeztető gázembargóba sem fog.