Az ellentmondásos törvények sokaságért felelős Varga Judit Brüsszelbe megy erősíteni a konzervatív tábort – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap szerzője felfigyelt arra is, hogy ezzel egyidőben megváltozik az uniós ügyek kormányzati kezelése is, mert ezentúl nem tartozik az igazságügyi tárcához és új miniszteréhez, Tuzson Bencéhez.
Ennek két oka lehet – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az egyik az, hogy Orbánt valóban egyre inkább aggasztja a mindmáig befagyasztott uniós pénzek sorsa. Másrészt készül a kabinet a jövő nyártól esedékes soros uniós elnökségre is, amihez a talajt előkészítheti a volt igazságügyi miniszter, akit nem mellesleg a cikk – a címben is kiemelve – Orbán fanatikus oltalmazójának minősít. Varga karrierjét felvázolva a szerző megemlíti, hogy az angolul, franciául és németül kiválóan beszélő ügyvéd, 10 éven át dolgozott a Fidesznek tanácsadóként, miután kormányzati tényező lett.
Emlékeztet az írás arra is, amit még 2021-ben nyilatkozott Varga Judit, miután a Fidesz frakció kilépett – nem kis belső nyomás hatására – az Európai Néppártból, hogy sürgősen újra kell építeni a baloldali liberális túlsúllyal szemben a konzervatív jobboldalt. Orbán minden bizonnyal számít arra, hogy ebbe sikerül Vargának bevonnia Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Marine Le Pen francia szélsőjobbos francia politikust, Jarosław Kaczyński lengyel kormányfőt és Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt egykori belügyminiszterét is.
Milyen ellentmondásos törvényeket köt Varga nevéhez a szerző? Íme: a választási törvényt, a rendeleti kormányzást bevezető veszélyhelyzet folyamatos kihirdetését lehetővé tevő jogszabályt, és az igazságszolgáltatási rendszer gyökeres átalakítását, ami az egyik legfőbb oka az uniós pénzek megvonásának.
Saját belpolitikai propagandacéljai miatt nem egyezett bele sem Orbán, sem a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki az uniós menekültügyi törvény új, kompromisszummá érlelt változatának elfogadásába – vélte a német ZDF-tévének adott interjúban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, aki élesen bírálta a két politikust, mert újranyitotta a már megegyezés előtt álló törvény vitáját, mivel egyik sem akar kompenzációt fizetni abban az esetben, ha nem fogadnák be a menekültek jogszabály szerinti jogos kérelmét. Weber a sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett a vitában meggyőzni őket, noha – tette hozzá – mindkettőjüknek vannak elvárásaik Brüsszellel szemben, amik mégiscsak jó alkupozíciót teremthetnek.
A lengyelek továbbra is nagyon szeretnék, ha Brüsszel egységesen kiállna Ukrajnáért és folytatná támogatását töretlenül. Weber hangsúlyozta – a magyar érdekeket külön meg sem említve –, hogy zsarolás nélkül mégiscsak ki lehet majd alkudni a menekültügyi törvény támogatását, hisz’ az EU lakosainak többsége úgyszintén nem szeretné látni az illegális bevándorlókat a saját hazájában, mint ahogy Orbán sem, s mint mondta, a mediterrán térségből érkezők háromötöde nem tekinthető a szó szoros értelmében menekültnek.
Manfred Weber egyébként arról is beszélt a német tv-nek, hogy Putyin pozíciója látványosan gyengült a Prigozsin-féle lázadás óta, ami szerinte azt bizonyítja, hogy az orosz vezető már nem tart mindent az ellenőrzése alatt.
A Bild véleményt kért az ukrán külügyminisztertől Orbán Ukrajnát sértő szavaira. Dmitro Kuleba arra reagált, hogy a magyar kormányfő szerint nem tekinthető Ukrajna szuverén országnak. Szerinte Orbán nincs tisztában a realitásokkal, a valóságot tévesen értelmezi, és mindennek hátterében rendszere fenntarthatóságát megkérdőjelező, egyre gyarapodó kihívások miatti belső félelem lehet.
Orbán tisztában van azzal, hogy rendszerének fenntartásához szükségesek az uniós források, amelyek most elakadtak. Ezért küzd hát elkeseredetten az uniós pénzekért és ezért követ el mindent a pénzügyi stabilitás megteremtéséért, hogy ily módon elkerülje az országos tiltakozóhullámot. Kuleba úgy látja, hogy Orbán változatlanul az orosz álláspontot visszhangozza, sőt, a kínai béketervet is támogatja annak ellenére, hogy az ukrán kormány erősen kritizálta azt, mert az is az orosz érdekek szem előtt tartásán alapult.
Az ukrán külügyminiszter szerint pedig az, hogy továbbra sem adta ki azt a nyolc ukrán hadifoglyot, akit Oroszországból szállítottak Magyarországra, számos elemző szerint eleve kimeríti a háborús bűn elkövetésének fogalmát.