(Forrás: www.muosz.hu) Tiltakozunk a kormány legújabb intézkedése ellen, amelynek nyomán a Parlament rekordgyorsasággal megváltoztatta a kisvállalkozók adószabályait, a kata-t. E hirtelen döntéssel százezrek – köztük sok újságíró – megélhetését nehezítették meg.

A kisadózó vállalkozások (vállalkozók) tételes adóját (kata) leginkább a szellemi szabadfoglalkozásúak – köztük a szabadúszó újságírók – választották, mert így kedvezményes, havi fix adó befizetésével, minimális adminisztrációval dolgozhattak legálisan. A korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint ezzel jól járt a költségvetés, jól járt az adózó is. 

Ma ennek vége. A parlament pár órás vita után 120 igennel, 57 nemmel, 1 tartózkodással megszavazta az új törvényt, melynek értelmében szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek dolgozhatnak majd, amivel az újságírók számára ellehetetlenítette a kata-s adózást.

A döntés alkotmányellenes.

A vállalkozók között úgy tesz különbséget, hogy annak nincs jogilag és gazdaságilag igazolható alapja. Diszkriminatív az a megkülönböztetés is, hogy ugyanazért a munkáért magánszemélynek kiállítható katás számla, de cégnek, államigazgatási szervnek, meg önkormányzatnak nem. A vállalkozás szabadsága ezen a módon nem korlátozható az Európai Unióban.

A MÚOSZ tiltakozik e rapid törvénymódosítás ellen, amivel az adószabályokat eszeveszett gyorsasággal változtatják meg, tekintet nélkül arra, hogy mi történik az érintettekkel.

Kezdeményezzük minden érintett szakma képviselőinek bevonásával a konzultációt, ahogy azt a törvényhozási törvény elő is írja a törvényhozás számára.

Alkotmánybíróságért kiált a kata-törvény

(Hirklikk | 2022. július 14. 07:25) Már elfogadása napján, kedden állásfoglalást adott ki a Magyar Újságírók Szövetsége, s ebben a többi között leszögezi, hogy „a döntés alkotmányellenes. A vállalkozók között úgy tesz különbséget, hogy annak nincs jogilag és gazdaságilag igazolható alapja. Diszkriminatív az a megkülönböztetés is, hogy ugyanazért a munkáért magánszemélynek kiállítható katás számla, de cégnek, államigazgatási szervnek, meg önkormányzatnak nem. A vállalkozás szabadsága ezen a módon nem korlátozható az unióban.” Magyar György ügyvédet kérdeztük arról, ő hogyan ítéli meg a helyzetet.

– Valóban alkotmányellenes a kata-törvény, ahogy az a MÚOSZ állásfoglalásában olvasható?

– Teljesen helyén való megítélésem szerint a MÚOSZ állásfoglalása. A törvény valóban alkotmányellenes. Alkotmánybíróságért kiált! Egyértelmű, hogy diszkriminatív, de ezen kívül, az Alkotmánybírósági beadványban meg kell jelölni az alapjog sérelmeket is. Ebben az ügyben ilyen az a sértés, ami a vállalkozói szabadságokat sérti, valamint a jogállamiság követelményét is, mert a jogalkotó nem biztosított megfelelő felkészülési időt. (Adóéven belül másfél hónap nem elégséges az érintetteknek a megfelelő felkészüléshez.) Ebben az ügyben rendkívül fontos szerepe van Novák „Kata” államfőnek, akinek nem szabad ezt a törvényt aláírnia. Vagy vissza kell küldenie a Parlamentnek vagy közvetlenül az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, hogy ne legyen ebből társadalmi KATAsztrófa.

– És ellentétes-e az uniós jogszabályokkal?

– Önmagában még nem, mert ez tagállami jogalkotási körbe tartozik. De ahogy említettem, sértheti a vállalkozás szabadságát és a jogállamiság követelményét, ami viszont már durván ellentétes az uniós jogszabályokkal.

– Meg lehet-e jogi fórumon támadni?

– Igen, meg lehet támadni, állampolgárnak is és ellenzéki képviselőknek is az Alkotmánybíróságon, éppen a már fent említett alapjogi sérelemre hivatkozással.

– Az megfelel-e a hatályos jogi kereteknek, hogy mindenfajta egyeztetés nélkül, 24 óra alatt lezavarták a benyújtástól a megszavazásig?

– Önmagában az nem jelent nagy problémát, hogy gyorsan fogadták el. Az az aggályos, hogy érdemi társadalmi egyeztetés nélkül erőltették át a parlamenten. A jogállamiságot és jogbiztonságot sérti, hogy a jogalkotó nem biztosít a jogalkalmazók számára megfelelő felkészülési időt, ahogy erre már fentebb is utaltunk. Megjegyzem, hogy ez a jogszabály 4-500 ezer ember érint. Elég lett volna kiszűrni és szankcionálni az esetleges korábbi visszaéléseket, nem pedig cunamiként lesújtani a kisvállalkozókra. Meggyőződésem szerint ezzel az új szabályozás nem más, mint erőfitogtatás, ráadásul – ahogy mondani szokták – a „fürdővízzel kiöntötték a gyereket is”.