„Maia Sandu elnök és Natalia Gavrilita miniszterelnök tegye félre büszkeségét, és siessen Moszkvába, hogy alacsonyabb gázárról állapodjon meg, miként azt a magyar vezetés is tette, amelyik sokkal jobb árat fizet”. Ezzel a jótanáccsal szolgált Igor Dodon, Moldova oroszbarátként elkönyvelt volt elnöke a 2,6 millió lakosú ország mostani vezetőinek. Dodon egyúttal előrehozott elnök- és parlamenti választást követelt – jelenti a Reuters.

Az exelnök, aki a hírügynökség szerint továbbra is befolyásos politikus – annak ellenére, hogy háziőrizetben tartják hazaárulás és korrupció vádjával, amiket tagad –, egy nappal azután nyilatkozott, hogy a moldovai gázszolgáltató 47 százalékos áremelést jelentett be augusztustól. Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a Moldovagaz fizetési haladékot kért az orosz Gazpromtól, de még nem kapott választ. A nagyrészt román ajkú volt szovjet tagköztársaság úgy kapja a gázt az oroszoktól, hogy az árát havonta hozzáigazítják az éppen aktuális szabadpiaci árhoz, ami a januári, ezer köbméterenkénti 643 dollár helyett a múlt hónapban 1458 dollárra kúszott fel.

Igor Dodon 2020 novemberében veszítette el az elnökválasztást. Most azt követeli, hogy tartsanak előrehozott választásokat, és az annak nyomán felálló új vezetés érje el az oroszoknál az importár többszörös csökkentését, valamint látványosan mérsékelje a tarifát a végfelhasználók számára. Az ellene felhozott vádak alapján egyébként Dodon akár 20 év börtönt is kaphat.

Amíg Moldova Moszkva-barát volt elnökének Magyarország a követendő példa, addig a bécsi Der Standard egyik cikkében intő jelként értelmezik a magyar gyakorlatot az üzemanyag-ársapka kapcsán. Az írás ízekre szedi Pamela Rendi-Wagnernek, az osztrák szocialisták elnökének azon javaslatait, amelyeket a számos területen mutatkozó drágulás ellen fogalmazott meg. E javaslatok egyike, hogy hatóságilag maximálják az üzemanyag árát. Ezt illetően azonban – írja a Der Standard – egyes szomszéd országbeli gyakorlatok óvatosságra intenek. Németországban átmeneti tankolási visszatérítést vezettek be, ám az árcsökkentés következménye a fogyasztás növekedése, aminek környezeti szempontból kevés az értelme.

Magyarországon is maximálták az üzemanyag árát, kezdetben mindenki számára, később csak a belföldi járműveknek, amit azonban megengedhetetlennek találtak az EU-ban, és jogi ellenlépéseket tettek – figyelmeztet a bécsi lap. Hozzáteszi, hogy kaotikus helyzet állt elő a benzinkutaknál, amikor kitiltották a külföldi tankturistákat.

A benzin után nézzük a búzát, ami az ukrajnai háború nyomán előállt helyzetben a másik kritikus nyersanyag. Hétfőn Ogyesszából elindulhatott végre az első gabonaszállító hajó, történetesen Libanon felé, és az erről szóló hír a világsajtó egyik kiemelten tárgyalt – és ünnepelt – témája. A londoni Financial Times azonban józanságra int, amikor ismerteti Olekszandr Kubrakovnak, Ukrajna infrastruktúraügyi miniszterének a nyilatkozatát. Kubrakov szerint még hónapokba telik, mire az Ogyesszából és a többi közeli kikötőből – Csornomorszkból, valamint Pivgyennyiből – kiáramló gabona elkezdi éreztetni jótékony hatását a világpiacon, és enyhülésnek indulhat a globális élelmiszerválság.

Az ENSZ közvetítésével a múlt hónapban sikerült megállapodni abban, hogy az oroszok részlegesen feloldják az ukrán partok tengeri blokádját, és az aknazáron folyosókat nyitnak a gabonaszállító hajók számára. Az ukrán miniszter viszont legfeljebb csak öt ilyen hajó útnak indítására lát lehetőséget a következő két hétben.

Azért, hogy legyen némi összehasonlítási alapunk, tavaly augusztusban 194 gabonaszállító hajó vágott neki a Fekete-tengernek Ukrajnából, igaz, akkor még a mára porig rombolt és az oroszok által megszállva tartott Mariupol kikötőjét is használhatták. A megmaradt Ogyesszából, Csornomorszkból és Pivgyennyiből korábban az ukrán gabonaexport mintegy hatvan százalékát indították útnak.

Végül szenteljünk figyelmet annak, hogy a nemzetközi médián végigfutott az értesülés, elképzelhető, hogy Ferenc pápa szeptemberben Kazahsztánban találkozik Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével. Egy ilyen hírnek még nem is oly régen természetesen az égadta világon semmilyen magyar vonatkozása nem lett volna, de az Orbán-kormány gondoskodott arról, hogy erről is Magyarország jusson a világ eszébe.

Mint az EUObserver uniós hírportál mellett sok más tájékoztató felületen megjegyzik, Kirill csak Magyarország vétója révén tudta nemrégiben elkerülni, hogy az EU szankciókkal sújtsa őt az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatása miatt. Ha egyébként a kazahsztáni találkozó létrejön, az mindössze a második lesz a római pápa és az orosz ortodoxok feje között az 1054-es egyházszakadás óta.   

(www.muosz.hu) Bizonyossá vált, hogy az Európai Parlament szép csendben ejtette tervét, nevezetesen: perbe fogja az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottságot, miután szerinte a testület nem lépett fel kellő határozottsággal a jogállam megsértése ellen Magyar- és Lengyelországban – írja a Politico.

A keresetet már májusban visszavonták, részben, mivel az unió végrehajtó testülete megfenyegette az Orbán-kormányt, hogy az nem kap közösségi pénzeket, ha nem orvosolja a kifogásokat. Egyben beindította a jogállami mechanizmust. A másik ok, hogy az EP szakértői szerint a próbálkozás gyenge jogi lábakon állt.

Magyar-, Lengyelország és Bulgária ellen az a vád: virágzik náluk a korrupció, ugyanakkor sérül a bíróságok függetlensége. Egy strasbourgi szóvivő azonban megerősítette, hogy a per lekerült a napirendről, a visszakozást támogatta a frakciók nagy többsége. Viszont a nagy pártcsaládok vezetői a napokban nyilatkozatban sürgették, hogy Brüsszel ne adjon forrásokat a Fidesznek.

Az, hogy mennyire nem egy malomban őröl a magyar kérdést illetően a két európai testület, az kiderült Tusványos után, miután Orbán kijelentette: Magyarország nem kíván kevert faj lenni. Az EP határozottan elítélte a megnyilvánulást, a Bizottság viszont csak nagyon szőrmentében nyilatkozott. Ám utóbbinál van a pénzes ládika kulcsa és ezzel gyakorol nyomást Budapestre, illetve Varsóra. A lengyelek esetében mutat némi hajlandóságot a megállapodásra, de a magyarokkal ilyesmiről szó sincs, legalábbis nyilvánosan nem. Utóbbiaknál még az is felvetődött, hogy a hosszú távú költségvetésből sem kapnak egy fityinget sem.

A végső döntést azonban a tagállamok vezetőiből álló Tanács mondja majd ki. Az alapok megvonását minősített többséggel kell megszavazni, de úgy, hogy akik rábólintanak, azok a 27 tagállam legalább 55%-át, illetve az európai lakosság minimum 65%-át képviseljék.

Bloomberg Az előző amerikai elnök azt tette közzé a magyar kormányfővel lezajlott egyeztetés után, hogy nagyszerű volt együtt lenni a barátjával, és hogy megünnepelték a Fidesz áprilisi választási győzelmét. Donald Trump az egyik, golfozásra szolgáló luxusbirtokán találkozott Orbán Viktorral, alig egy héttel azután, hogy az olyan beszédet mondott az erdélyi nyári egyetemen, amelyet évtizedes tanácsadója, az időközben épp ezért lemondott Hegedűs Zsuzsa úgy minősített: az Göbbelshez lett volna méltó.

Orbán holnap a Konzervatív Politikai Akció Konferencia dallasi fórumának megnyitó felszólalását tartja, Trump pedig vasárnap a záróbeszédet. A magyar vendég részvétele azonban éppen Tusványos miatt bírálatokat keltett, noha az amerikai jobboldal bizonyos körei vonzódnak a kormányfőhöz, miután az „kereszténydemokrata, konzervatív és hazafias politikát” hirdet. A CPAC elnöke pár napja úgy reagált a kritikára, hogy először meg kell hallgatni, mit ad elő a magyar politikus, és ha valaki nem ért vele egyet, utána még bőven fel lehet vetni.

The Independent Orbán Viktor jelenleg az amerikai jobboldal kedvence, mert egy-két dolgot meg tud tanítani arról, miként kell harcolni a „woke” (= figyelmeztetés a faji előítéletekre és diszkriminációra; a kifejezés az afro-amerikai köznyelvi angolból származik) -politika ellen, ám mindez meglehetősen baljósan hangzik. A CPAC-rendezvényen a szélsőjobb olyan nagyságai szerepelnek szónokként, mint Sarah Palin, a Tea Mozgalom vezetője, Steve Bannon politikus, üzletember és médiacég-vezető, Trump volt amerikai elnök volt főtanácsadója és vezető stratégája, Jair Messias Bolsonaro brazil elnök, vagy éppen a brit Nigel Farage, euroszkeptikus politikus. Száz dollár belépti díj fejében bárki meghallgathatja őket Dallasban.

A vendégek közül azonban kiemelkedik Orbán, miután  csak minden szökőévben szokott előfordulni, hogy az Európai Unió egyik tagállamának első embere felszólal a tengerentúli konzervatív aktivisták fórumán. De ki mondta, hogy a vendég átlagos európai politikus!? Az amerikai jobb úgy tekint rá, mint aki a nemzetközi vezérürü a kulturális háborúk elleni tiltakozásokkal szemben.

A miniszterelnök Magyarországot a progresszív uralom elleni küzdelem laboratóriumának nevezte. Mostani látogatását senki ne tekintse meglepetésként, még akkor sem, ha arra a „nyíltan rasszista” beszéd után kerít is sort. A dallasi közönség azonban sokkal inkább a kedvére való, mint az, amelyik általában Brüsszelben vagy Strasbourgban fogadja. Bizonyos dolgokat a CPAC-rendezvény publikuma előtt büntetlenül kimondhat.

Imádni fogják és cserében kaphatnak tőle egy igen fontos útmutatást: hogyan kell megnyerni a választásokat. Ebben igen nagy tapasztalata van, mint ahogy abban is, hogy miként kell felhasználni hozzá az államapparátust. Módszeresen átírta az alkotmányt, hogy semlegesítse az ellenzéket, az államot pedig úgy alakította át, hogy sok kiszolgáltatott polgár ne szavazhasson másra, csakis rá.

Az amerikai jobboldal szíves-örömest lekoppintja a módszert, sőt, a sajtó és a választási szabályok ügyében már át is vett egy s mást Orbán forgatókönyvéből. Aggasztó, hogy az államokban igen fontos választások jönnek mostanában.

Die Welt A szankciók nem jó módszerek az autokraták megregulázására, sőt, sokszor csak meghosszabbítják az uralmukat. Erre figyelmeztet közös cikkében a svájci Freiburg, illetve a német Bayreuth egyetemének két professzora. Merthogy szerintük a büntető intézkedések ártanak az érintett ország gazdaságának, viszont gyakorta stabilizálják a tekintélyuralmi vezetést. Lásd Fidel Castrót, Szaddam Husszeint, Basar Asszadot vagy a Kim-klánt.

A gond általában ott van, hogy a zárlat folytán hiány lép fel bizonyos importcikkekből. Ezt azonban a vazallusok nem érzik meg, a lakosság jó része azonban igen, ám ilyenkor a nagy többség a fel szokott sorakozni a „zászló” köré. Miközben még inkább függő helyzetbe kerülnek a hatalomtól. Egyébként meg az ilyen kormányokat általában nem érdekli, ha elszegényedik a nép. Viszont: ha külföldi cégek kivonulnak, az csak jó a rendszernek, mert olcsón meg lehet szerezni ezeket az érdekeltségeket.

Az persze más, ha a szankciók folytán meginog az ország katonai ereje, ahogy az Milosevics és az iraki diktátor esetében is történt. Ugyanakkor az atomhatalom Oroszországnál ilyesmire nemigen lehet számítani. Ilyenkor két mód kínálkozik a rendszer meggyengítésére. Az egyik, hogy vádalkut kell kötni a hatalom magas rangú kiszolgálóival, akik ilyenformán feltárják a világ előtt a disznóságokat. Cserében kisebb büntetésre számíthatnak a nemzetközi bíróságokon.

De az is járható út, hogy serkenteni kell a kormány számára fontos szakértők kivándorlását. Az oroszoknál pl. a tiszteket lehetne ösztökélni, hogy hagyják el az országot. Az igazi azonban az lenne, hogyha a Nyugat lemond a szankciókról, mert azokkal csak önmagát gyengíti meg. Viszont: ha nem veszít gazdasági teljesítményéből, az így megmaradó többletet Ukrajna katonai megsegítésére, illetve saját felfegyverzésére fordíthatja. Ezáltal sokkal hatékonyabban sakkban lehetne tartani Vlagyimir Putyint. Azaz az elrettentő potenciált kell növelni, mert különben csak újabb támadások várhatóak.

Neue Kronen Zeitung Automata sorompókat akar felállítani a Sopron közeli kis osztrák határtelepülés, Schattendorf/Somfalva polgármestere, mert úgy ítéli meg, hogy súlyos közlekedési veszélyt jelentenek a Magyarországról érkező ingázók. Sokan ugyanis arrafelé kerülnek, hogy elkerüljék a forgalmas klingenbachi/kelénpataki határátkelőt.

Emiatt a faluban már 7 éve behajtási tilalmat rendeltek el, munkanapokon reggel és este, ám így is rengetegen hajtanak át a községen késő délután, illetve éjjel.

Ezért támadt a polgármesternek az az ötlete, hogy a sorompóval csakis a helybélieket, illetve a szemközti Ágfalva azon lakóit engedik át, akik előzőleg regisztráltatják a rendszámukat. Valamint a mezőgazdasági gépeket. Az elképzelésről azonban az elöljáró még nem tárgyalt magyar kollégájával, de úgy ítéli meg, hogy mielőbb lépni kell. Arra hivatkozik, hogy ez a módszer Tirolban már bevált.