Ha azt mondom, magyar falu, nem elsősorban Újszilvás jutna eszembe. A falu szó hallatán ugyanis jellemzően nem egy ennyire korszerűen vezetett, igényes, elegáns portákkal büszkélkedő településre gondol az ember – a kissé régimódi beidegződés okán. Pedig lehet ilyen is: geotermikus energia és napelemek működtetnek itt szinte mindent. (A szöveg közti képeket Kőhalmi Dezső készítette.)
Újszilvás Pest megye dél-keleti részén található, az ország szívében, egy órányira Budapesttől. Cegléd, Tápiószele és Abony felől a 311-es úton jól megközelíthető.
Csinos porták, virágok, gondozott pázsit.
Rögvest feltűnik, milyen igényesek itt a porták. A jó állapotban lévő házak előtt virágoskert, de nemcsak az udvaron belül özönlik a sok virág, hanem a járdát szegélyezve is. Látható az igény a gondozottságra, a környezet szépítésére. Az épülő tan- és sportuszoda, a frissen nyírt fűvű sportpálya, a csinos játszótér azt jelzi, hogy ezt az igényességet már gyerekkorban megteremtik.
Kísérőnk az ötödik választási ciklusát töltő dr. Petrányi Csaba polgármester, aki Földi Lászlónak, a térség országgyűlési képviselőjének társaságában fogad. A polgármestertől megtudtuk, hogy a község eredeti neve Újszőlős volt, de végül is az Újszilvás név mellett döntöttek, mert a közeli Tápiószőlős miatt nem lett volna szerencsés az efféle keresztelő.
A község puritán szépségű református temploma.
Más okból is jogos volt a váltás, hiszen jellemzőek errefelé a bőségesen termő szilvafák. A mintegy 2800 főnyi település gazdag szőlő- és gyümölcsültetvényekkel büszkélkedhet, amire a falu címere is utal.
Talán nincs még egy olyan település Magyarországon, ahol ennyire fontosnak tartják a környezetet védő napenergiát. Jövőre lesz 10 éve, hogy átadták az ország legnagyobb napkövető rendszerű naperőművét. Ez látja el Újszilvás önkormányzati intézményeit, valamint a közvilágítását árammal. Bármelyik település megirigyelhetné – és persze az ötlet szabadon másolható –, hogy a buszmegállókba napelemes „kandelábert” telepítettek.
Az önkormányzat sikeres pályázatainak eredményeként látványos műszaki és infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre. Kiemelten fontos – éppen a tanyavilág szempontjából –, hogy régi földutak kaptak szilárd burkolatot, parkosítással, virágok kiültetésével, utcabútorok telepítésével pedig szépültek a falu közösségi terei is.
Hőforrásokban gazdag a környék, ami lehetővé teszi – az európai uniós fejlesztésekkel egyetemben –, hogy geotermikus energiával oldják meg a polgármesteri hivatal, az általános iskola, az óvoda és a faluház fűtését, valamint melegvíz-ellátását. LEADER-pályázattal fallabda, és egyben gimnasztikai termet hoznak létre, a Magyar Falu pályázat révén orvosi rendelőt újítanak fel.
A település vezetői további fejlesztésekben gondolkodnak, ami majd a turizmust is segíti. Ilyen lesz a három és négy számjegyű utak további rendbe tétele – ez a 460 tanya „közelebb hozása” miatt is fontos –, valamint szálláshelyek, vendégházak és ifjúsági faházak.
Ha azt mondom, Újszilvás, sokaknak a pálinkafesztivál jut az eszébe, no meg a Bolyhos Pálinka. A település leghíresebb vállalkozása a rendszerváltás után pár évvel nyílt üzem, amely ma már több mint 600 oklevéllel büszkélkedhet. A korszerű üzemcsarnoknak még a plafonját is oklevelek borítják. Díjak, érmek, plakettek és kitüntetések hirdetik a vitrinekben, hogy a minőség örök érték. Bolyhos László 2018-ban Pálinka-életműdíjban, fia, Bolyhos Zoltán 2017-ben „Az év vállalkozója” elismerésben részesült.
A Bolyhos család 1994 óta foglalkozik pálinkafőzéssel. Amint Bolyhos Lászlótól, az alapítótól megtudom, Tápiószőlősön építették meg az első szeszfőzdét, akkor még főleg bérfőzéssel foglalkoztak. A múlt jó negyedszázadban aztán fokozatosan átálltak a minőségi, kereskedelmi célú főzésre. Csak kiváló, friss gyümölcsből dolgoznak. Nevük az egyik legelismertebb márka a szakmában. A főzdét már 2003-ban, az európai uniós követelményeknek megfelelően, palackozóval és gyümölcsaszaló csarnokkal bővítették.
Jómagam nem is tudtam, hogy létezik verseny, amelyen Magyarország legszebb birtokai vetélkednek. Pedig van ám! Ahogy belépünk az üzem területére, azonnal megértjük, hogy 2018-ban miért nyerték el a különdíjat. Tágas terek, igényes, stílusban átgondolt épületek, rengeteg virág, kóstolóterasz, a család magánvillája – helyesbítek: a helyi hagyományoknak megfelelően nádtetővel fedett épületei – üzlet és persze a korszerű üzem található a tágas, szellős területen.
Folyamatosan érkezik a híres Bolyhos Szilvapálinka alapanyaga.
Mintha csak bizonyítani akarná valaki Bolyhos László szavait, hatalmas tartályokban első osztályú, hamvas, csodás, nagyszemű szilva érkezik az udvarra és rögvest öntik is a darálóba – ez az első munkafázis. (Szinte sajnálja az ember, hogy megdarálják ezt a tökéletes gyümölcsöt – hozzá hasonló minőségű szilvát alig láttam az idén a pesti, Vámház körúti Nagycsarnokban; ha olykor van is, csillagászati áron.)
Természetesen különválasztják a magot, amelyet szintén sokféle célra felhasználnak. A sláger a cigánymeggy és a szilva, bár még számos más gyümölcsöt erjesztenek-érlelnek, hogy aztán karcsú, elegáns üvegekben árusítsák az ország minden pontján, szakkereskedésekben és szupermarketekben, vendéglátóhelyeken. Külföldre is viszik: a Liszt Ferenc reptéren sok turista emeli le a polcokról kisebb-nagyobb üvegekben a valódi gyümölcsből készült pálinkát.
Az idén visszaesett a forgalmuk, hiszen gyakorlatilag megszűnt a turizmus, márpedig a szállodák és az éttermek jelentős forgalmat bonyolítanak le termékeikből.
Újításaik közé tartozik a Fedde’s Gin. Amint Bolyhos László elárulja, a család egyik fele ma már holland, a névadó a holland vő, Fedde, ő e sokféle fűszerrel ízesített újabban megint divatos ital szigorúan titkos receptjének a megalkotója.