A mítosztok, mondák, legendák csaknem egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük még ma is próbálnak kibogozni, megfejteni. Hol lehet, például, az Artúr-mondakörből ismert Szent Grál? Létezett-e a titokzatos szigetlakók országa, Atlantisz? Éltek-e vérfarkasok, vagy csak őseink képzeletében? És hol nyugszik Attila, a hunok királya? (A nyitó kép forrása: pinterest.com)
Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig a többi között Magyarországra is ellátogattak, hogy megkeressék/megtalálják Attilának, a hunok királyának a sírját. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára mától hétköznaponként este kilenc órától.
Az alkotás minden egyes epizódja legendás történelmi mítoszoknak jár utána: régészeket követ ókori sírok vagy éppen víz alatti városok feltárásához, és közben tudósoktól ad közre magyarázatokat. A tévésorozat részei az ókori Egyiptomból a modern városi legendákig vezetnek, miközben ismert történelmi személyiségek köré épült mondákat ugyanúgy elemeznek, mint például a hírhedt Bermuda-háromszöget. A nyitórész december 6-án, hétfőn azonban csak és kizárólag Attilára, a hunok királyára összpontosít – a forgatóstábnak magyar szakértők, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai és munkagépei segítettek.
Mint ismeretes, az 5. században mindenki a hunokat rettegte Európában. Vezetőjük Attila, „Isten ostora” volt, akinek hadjáratai, győzelmei máig részei történelemkönyveknek – azt viszont senki sem tudta/tudja, hogy hol temették el. és azt is csak találgatják, miként halt meg? Netán utolsó felesége, Ildikó ölte meg?
Móra Ferenc szerint Attila három, egymásba illesztett koporsót kapott: vasból, ezüstből, aranyból. A temetésben segédkezőket pedig állítólag lenyilazták, hogy senki se árulhassa el, hol rejtőzik az uralkodó sírja. A kutatók úgy vélik, valahol a magyar Alföldön lehet, vagy a Tiszában, vagy a Dunában. (A józan ész viszont azt diktálja, hogy Attilát sem temethették másként, mint azt a hun szokás megszabta, tehát földbe, s nem folyóvízbe – a szerk. megj.)
Tóth Attila a kutatócsapatával és ultrahangos szonárral felszerelve a Duna mélyét vizsgálja nyomok után kutatva:
– Előfordulhat, hogy Attila sírját a Duna mélyén rejtették el. Mivel birodalmának a központja a mai Magyarországon volt, és a nyughelyét titokban akarták tartani, ezért könnyen lehet, hogy a monda igaz – vélekedik a kutató. Ha pedig a legenda valós, az azért is jó hír lenne, mert a víz alatt jobb állapotban maradhatnak fenn a leletek.
Megannyi magyar kutató mellett az Illés és a Fonográf egykori legendás tagja, a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas Szörényi Levente (az István, a király és az Attila, Isten kardja című rockopera zeneszerzője) is részt vesz az Attila utáni kutatásban. Ő a Visegrádi-hegységben húzódó Holdvirág-árok feltárásán dolgozik, ahol korabeli csontvázakat is találtak. A Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai alkotóinak elmondta, hogy több mint tíz éve próbál Attila nyomára bukkanni, és reméli, hogy a Pilisben talált temetkezési hely talán közelebb viheti a legendás nyughelyhez…