Orbán Viktor lezárja a határokat, állítólag azért, hogy elkerülje a fertőzés kockázatát, valójában azonban Európát akarja gyengíteni – írja kommentárjában a svájci Tages-Anzeiger.
A szerző, Alexandra Föderl-Schmid felidézi, hogy több mint harminc évvel ezelőtt, az osztrák határ menti kerítés átvágása hasznot hajtott az ifjú Orbán Viktornak. A történelem iróniája – jegyzi meg –, hogy most ő zárja le a határokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a határ szeptember elsején történt átjárhatatlanná tételével még mindig egyedüliként alkalmazza ugyan az ilyen gyakorlatot, példáját mások is követhetik. Sebastian Kurz osztrák kancellár is kijelentette a Szlovéniából, illetve Horvátországból visszatérők szúrópróbaszerű ellenőrzésének augusztus végi elrendelésekor, hogy „a vírus autóval érkezik Ausztriába”.
A svájci kommentátor bizarr kivételeknek minősíti, hogy felmentést kapnak a beutazási tilalom alól a 30 kilométeres határsávban ingázók, a Brüsszellel gyakran ellenkező visegrádi országok polgárai, illetve majd az UEFA Szuperkupa-döntőre érkezők, ha negatív tesztet tudnak felmutatni. Az ilyen intézkedéseket a Tages-Anzeiger „koronapopulizmusnak” nevezi, és annak igazolását látja bennük, hogy valójában nem a vírus terjedése elleni rendszabályról van szó.
A svájci lap azt írja Orbán eljárásáról, hogy „van benne rendszer”. Amint felbukkan valamely EU-tagállamban egy olyan probléma, amelynek a határon túlmutató következménye van, a jobboldali politikusok azonnal elzárkózást, több ellenőrzést, több nemzeti államot kezdenek követelni. A polgárok jogos félelmeivel játszanak, és azt a veszélyes illúziót terjesztik, hogy ha egymagunk lépünk fel, akkor jobban és egyszerűbben lehet megoldani a gondokat. Orbán ezzel a magatartással az unió egységének a hiányát is előtérbe állítja. A tagállamok a járvány kitörése után reflexszerűen leeresztették a sorompót, és hatályon kívül helyezték a személyek szabad mozgását. Még nem tudtak megállapodni a koronavírussal szembeni közös fellépés módjában. Az Európai Bizottság mellett most a soros német EU-elnökség is az utazási szabályok egységesítésére törekszik – ami már régen időszerű lenne. A szabad mozgás – hangsúlyozza a Tages-Anzeiger – az Európai Unió nagy vívmánya, és aki másokra tekintet nélkül átjárhatatlanná teszi a határokat, az az európai egységprojektet gyengíti, és Orbán pontosan erre törekszik.
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség is ír erről a témáról, de kifejezetten a szeptember 24-i budapesti Bayern München–Sevilla futballmeccsről. A beszámoló szerint a magyar miniszterelnök a szuperkupa adta kibúvóval járványügyi kockázatot vállal, a nagy arányú fertőzésszám-emelkedés eshetőségével. Több mint 20 ezer szurkolóra számítanak, köztük 3-3 ezer Bayern-, illetve Sevilla-drukkerre. Orbán nem engedheti meg magának, hogy a dolog rosszul süljön el – írja a Bloomberg, és hozzáteszi: a magyar gazdaság a második negyedévben rekordmértékben, 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakával összevetve. A fertőzések számának robbanásszerű emelkedése újabb részleges lezárásokra kényszerítheti a kormányt, és a gazdasági következmények úgymond „bonyolíthatják” Orbán választási győzelmi esélyeit 2022-ben. Ugyanakkor az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA számára ez kísérlet, annak megállapítása végett, hogy vajon lehet-e biztonságosan lebonyolítani a mérkőzéseket.
Végül arról, hogy az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál beszámolója szerint Magyarország egyetlen csomagban szeretne megállapodást elérni az unióban a koronaválságból való kilábalást célzó ösztönző intézkedésekről, valamint az EU 2021–27 közötti keretköltségvetéséről – amely utóbbival kapcsolatban napirenden van az a terv, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásától tegyék függővé az uniós támogatások folyósítását az egyes tagállamoknak. A tagország kormányok képviselőiből álló Tanács szintén az egységes csomag mellett van, hiszen végső soron a járvány miatti gazdasághelyreállítási pénzeket is az EU-költségvetésből kell kigazdálkodni. Az Európai Parlament azonban a két dolgot ketté szeretné választani, úgy, hogy először állapodjanak meg a koronavírus miatti intézkedések finanszírozásában, és aztán még tovább lehessen alkudozni olyan, az uniós költségvetést érintő projektekről, mint például az Erasmus-program és egyebek. Orbán Viktornak – írja az EurActiv – a júliusi EU-csúcson sikerült elérnie, hogy a tagállami vezetők felvizezzék a jogállamisági kritériumokat.
Budapest most arra törekszik, hogy a középtávú költségvetési és a járvány miatti helyreállítási megállapodást egységes csomagban ítélhessék meg a nemzeti parlamentek, amivel a magyar törvényhozás vétójogot kapna akár az egész helyreállítási intézkedéssor tekintetében, ha esetleg nem lenne ínyére a jogállamisági klauzula megfogalmazása.