Legfőbb ideje, hogy Törökország és Magyarország ratifikálja a NATO-tagságunkat – így a svéd külügyminiszter, Tobias Billström beszélt Brüsszelben visszafogottan, hozzátéve, hogy a NATO külügyi tanácskozásán a miniszterek világosan értésre adták a tagsággal és jóváhagyásával kapcsolatos véleményüket – olvashatók a részletek a brit The Guardianben.

Az időhúzás miatt nő a frusztráció a szövetségen belül – jelzi egyértelműen az írás. Billström ez alkalomból arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak Európa, de az egész világ veszélyes időket él meg, ami hat a NATO működésére is. Romlik a világ biztonságérzete, s az ukrajnai háború miatt is szüksége lenne a NATO-nak a svéd közreműködésre, akinek török kollégája csak annyit tudott megígérni, hogy az ankarai törvényhozás heteken belül ratifikálja a csatlakozási kérelmet. Ez az időhúzás azért is érthetetlen, mert a török vezetés nem szabott új feltételeket, nem állt elő új kérésekkel.

Közölte Billström azt is, hogy Szijjártó Péter megint csak annyit mondott, nem Magyarország lesz az utolsó, ami a parlamentjével megszavaztatja a ratifikálást.

Tehát a jelek szerint úgy látszik, sokkal inkább a törökök kezében vagyunk, mint Budapestében. Így akkor várjuk, hogy felszálljon a füst Magyarországon, és onnantól kezdve várhatjuk a török jóváhagyást is – fogalmazott a svéd külügyminiszter.

Az amerikai CNBC San Diego-i oldalán találtam tudósítást a finn–orosz határ mentén kialakult feszültségről, s az írás szerint nem zárható ki, hogy katonákat vezényelnek a térségbe. Eddig hét finn határátkelő-helyet zártak le. Az orosz menekültáradat azonban nem szűnik. Finnország most bejelentette, hogy december 13-ig az összes átkelőt lezárja, mert Moszkva szándékosan elnézi, hogy a szükséges dokumentumok nélkül kelnek át a menekülők a határon, hogy miáltal destabilizálják a helyzetet Európának ezen részén is.

Oroszország visszautasítja Helsinki véleményét. A finn külügyminiszter nyilatkozott az amerikai tv-csatornának: intézkednek, mert elfogadhatatlan, amit a határ mentén zajlik. Arról is szól a tudósítás, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdai tanácskozásán nyilvánvalóvá váltak az orosz–ukrán háború miatti, egyre mélyülő nézeteltérések, amikre az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete eddig nem fordított eddig kellő figyelmet. Szijjártó ezt azzal tetézte a CNBC-nek adott nyilatkozatában, hogy „Magyarország sosem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, hogy ezzel segítse az Oroszországgal szembeni harcában” (tehát nem védekezésről szólt!), s Orbánt idézvén megismételte: „békét kell kötni”.

A Portugal Resident viszont arról ír, hogy a portugál külügyminiszter, João Gomes Cravinhoa – újságíróknak nyilatkozván – Brüsszelben azt mondta: szerinte Orbán nem fogja blokkolni az Ukrajnának szánt segélycsomag megszavazását, akárcsak a 12. szankciós csomagot. Miért? Mert az előző 11 esetében is „mást mondott, mint amit cselekedett a magyar kormányfő”.

Az Ukrinform az Európai Parlamentben a működés megreformálására vonatkozó, jövőbeli intézkedések közül kiemelte az egyhangú szavazás intézményének a megszüntetését, amivel elejét lehetne venni a vétójog rendszeres alkalmazásának. A cikk Orbán Viktor vétóira van kihegyezve, ami ismét élesbe fordulhat a decemberi uniós csúcson, hisz’ minden jel arra utal, Orbán szabotálni akarja az Ukrajnának megítélt 50 000 millió eurós támogatást, sőt, a csatlakozását előkészítő tárgyalások megkezdését is megakadályozza. Orbán külpolitikája alakításának ugyanis egyik legmeghatározóbb eszköze a vétójog.

Félő azonban, hogy ennek megszüntetése ellen most már nemcsak Magyarország fog tiltakozni, de Szlovákia és Lengyelország is – vélik szakértők. Az Ukrinform egyik elemzője pedig felvetette azt is, hogy olyan nagy és régi tagállamok, mint Francia-, Olaszország, Hollandia, Ausztria – tehát ahol vannak euroszkeptikusok – miért állnának elő azzal, hogy ők sem tartják helyesnek Ukrajna felgyorsított csatlakozását, ha egyszer Orbánék úgyis botot akasztanak a küllők közé.

Thomas Roser írja az Augsburger Allgemeine Zeitungban: Európa legizgágább bajkeverője, Orbán bejelentette, hogy 2060-ig akar kormányozni a Fidesz, és most azon dolgozik, hogy miként betonozza be hatalmát. Egyébként pedig felveti a kérdést, hogy vajon Orbán nélkül is kivitelezhető-e ez a fajta hatalmi rendszer, de ettől egyelőre nem kell tartani.

Egyrészt azért, mert kineveli a soron következő hatalmi elitet, másrészt az ellenzék aligha fogja egyhamar kétharmados többséggel módosítani a magyar az alkotmányt. Mindezek tetejébe itt van a képviselők nyakán szuverenitásvédelmi törvény, továbbá küszöbön az önkormányzati választási törvény módosítása. Egy biztos, ha az ellenzék nem alkot ismét egységet és biztos szövetséget, akkor a jövő évi választásokon is bukásra van ítéltetett.