Az AFP csak a Magyar Péter-féle tüntetést dolgozta fel a magyarországi március 15-i események közül, egykori belső embernek számító fideszesnek bemutatva őt, aki viszont most egyre hangosabb kritikusa a rendszernek.

Az egyik megkérdezett elmondta a francia hírügynökség munkatársának, hogy a Medián legfrissebb felmérése szerint – támogatottságát látván – akár legerősebb ellenzéki párt lehetne Magyaré, ha politikai erővé lépne elő.

A videóhoz készült írásos beszámoló néhány mondat erejéig idéz Orbán ünnepi beszédéből is, kiemelve mindenekelőtt azt, hogy „…most, az év elején még egyedül vagyunk, de az év végére mi alkotjuk majd a többséget Nyugaton”. Feltehetően Orbán itt arra célzott, hogy a szélsőjobb veszi át az uniós választásokon Brüsszelben az irányítást, amit – tegyük hozzá – aligha gondolhat komolyan. Emellett vérmes reményeket táplál Trump győzelme iránt is.

A hétvégén számolt be a Brussels Times arról, hogy a magyar kormány miatt az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot, mert az nem kellő körültekintéssel ítélt meg Budapestnek a több mint 10 000 millió eurót. Indokolásukban az európai parlamenti képviselők nemcsak azt nevezték meg problémaként, hogy Brüsszel engedett a magyar kormánytól érkező nyomásnak, ami visszaélve a helyzettel, zsaroláshoz folyamodott célja eléréséért, hanem arra is figyelmeztettek, hogy Magyarországon kívül – Orbánékat is ideértve – a jövőben bárki vérszemet kaphat, hogy tisztességtelen eszközökhöz folyamodván rendezze ügyeit az uniós vezetéssel. Miután várhatóan évekig húzódik majd a bírósági procedúra, csak abban lehet bízni, hogy a lépés következményeként legalább azt elérik az EP-képviselők, hogy a fennmaradó befagyasztott pénzeket nem merik majd kiosztani az Orbán-kormánynak. Egyébként pedig – idéz a Brussels Times Orbán március 15-i beszédéből – ha „ők, azaz a magyarok meg akarnák védeni a szabadságukat és a jogállamukat, akkor nekik kell elfoglalniuk Brüsszelt” – hívta cselekvésre híveit a kormányfő.

Most derült fény arra, hogy még februárban az uniós külügyminiszterek találkozóján a szlovák és a magyar fél alkut kötött: a szlovákok támogatják a magyar kormányt abban, hogy töröljenek Putyinhoz közeli oligarchákat a szankciós listáról – köztük például az orosz-üzbég Alisher Uszmanovot –, amiért cserébe Szijjártóék pedig támogatták a szélsőséges Jozef Hambálek, az orosz Éjszakai Farkasok tagja törlését a listáról, aki szintén Putyin közvetlen köréhez tartozik  – írta meg az Ukrainszkaja Pravda.

Mit keres 200 magyar katona Csádban? – keresi a választ a Deutsche Welle. (Itt jegyezzük meg, hogy az Infovilág 2024. március 12-én már firtatta ezt az ügyet – a szerk. megj.) Egyesek szerint a migrációs válság megoldásában segédkezik a magyar kormány az afrikai országban. A franciák 1000 katonával képviselik magukat, s ők sem tudnak javítani a helyzeten. Diplomáciai kapcsolat hazánk és Csád között nem volt, most viszont a Hungary Helps szervezet nyitott ott irodát. Mahamad Debi, Csád elnöke ugyancsak jó kapcsolatot ápol Putyinnal, nemrég látogatta meg a Kremlben. Tudni kell azonban azt is, hogy két hete gyilkolták meg a csádi ellenzék vezetőjét, és elemzők attól tartanak, hogy diktatúrába fordul a rendszer Debi hatalmának erősödésével. Az afrikai országban májusban választások lesznek, amit majd Oroszország katonailag felügyel.

(Orbán Gáspár csádi jelenlétét magyar és francia oknyomozó újságírók a csádi menekültügyi hatóság által a Facebookon közzétett videó segítségével bizonyították Foto: Cnarr-Tchad/Facebook)

A Deutsche Welle újságírója arra gyanakszik, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök fia, Orbán Gáspár karrierjéhez van szükség erre a magyarok csádi missziójára. Az Orbán-fiú azon kevesek közé tartozik, akik elvégezték a brit Sandhurst Royal Military Academy (katonai akadémia) kilenchónapos tanfolyamát. – Egyébként pedig súlyos biztonsági kockázatok várhatók ettől a küldetéstől, ezért sem világos, miért akar (?) odamenni Orbán Gáspár.

Nem mellesleg: Afganisztánból kivonulva hirtelen tétlen lett a magyar katonai kontingens is. Egyelőre nem tudható, hogy a májusi választások előtt vagy utána küldik-e Csádba a 200 fős magyar egységet. Mindazonáltal: a magyaroknak semmiféle hivatalos mandátuma, nemzetközi misszionárusi megbízása nincs Csádba.