(Szerzők: Meret Baumann, NZZ/Bécs és Samuel Misteli, NZZ/Nairobi) Néhány hét múlva Magyarország fegyveres erői olyan misszióba kezdenek, amely sokakat elgondolkodtat; mi is lehet a cél. Tavasszal akár 200 magyar katonát küldenek Csádba – egy hatalmas közép-afrikai országba, ahol egy fiatal junta vezetője mindenféle trükkökkel próbálja biztosítani hatalmát, és ahol Magyarországnak nincsenek nyilvánvaló érdekei. (Csád vagy csőd? Magyar katonák a csádi elnöknél.)

Orbán Viktor miniszterelnök kormánya ősszel döntött a misszióról. Az ellenzék kritikus kérdéseire azonban nem igazán válaszoltak. Mi Magyarország szándéka Csádban egy ilyen kockázatos misszióval? Miért nem egyeztetnek az EU-val vagy a NATO-val? Időközben egy másik kérdés is felvetődött: Milyen szerepet játszik ebben Orbán fia, Gáspár?

Csád egyike a Nyugat kevés megmaradt szövetségesének a Száhel-övezetben, ahol a hadsereg a múlt években több országban is átvette a hatalmat, és ezt követően Oroszországgal szövetkezett. A francia és európai csapatoknak ki kellett vonulniuk a többi országból, ám mintegy 1000 francia katona még mindig Csádban állomásozik. Segítenek Mahamat Débynek, a 39 éves ideiglenes elnöknek a kiszámíthatatlan ország vezetésében. Déby 2021 áprilisában ragadta magához a hatalmat apja halála után, aki három évtizeden át irányította Csádot. Május 6-án választásokat tartanak, és az ideiglenes elnök hosszú távon szeretné megszilárdítani hatalmát.

Mahamat Déby hatalomra jutása óta lázadócsoportok tucatjaival kötött megállapodást, és legutóbb a legfontosabb ellenzékit integrálta a kormányába. Egy másik ellenzéki vezetőt február végén a biztonsági erők lelőttek. Déby pozíciója azonban ennek ellenére veszélyben van. Így jól jönne a nemzetközi támogatás – de nem világos, hogy a magyar katonák milyen segítséget tudnak nyújtani. Küldetésük több szempontból is szokatlan. Magyarországnak gyakorlatilag semmi tapasztalata Afrikában, nincsenek történelmi kapcsolatai Csáddal, és – legalábbis eddig – alig vannak gazdasági érdekeltségei a Száhel-övezetben. Ez lenne az első önálló katonai missziója a kelet-közép-európai országnak. Ezelőtt az ilyen missziókat multinacionális mandátummal hajtották végre – például Koszovóban vagy legutóbb Maliban is. Csádban azonban a magyarok kétoldalú megállapodás alapján fognak tevékenykedni, ami növeli a katonák kockázatát, ha problémák adódnak. Ez nagyon-nagyon szokatlan – mondja Rácz András a Német Külkapcsolati Tanács közép- és kelet-európai biztonságpolitikai szakértője. Ha a körülmények instabilak, mint Csádban, akkor vagy erős kontingenst küldünk, vagy egyáltalán nem küldünk.

A dzsihadista csoportok hatalmas területeket terrorizálnak Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben. Csádnak azonban jobb hadserege van, mint ezeknek az országoknak, és a legnagyobb kihívásnak gyakran az etnikailag szervezett lázadócsoportok számítanak, nem pedig a dzsihadisták. A magyar kormány indítékait illetően hatalmas kérdőjelek vannak – mondja Rácz. „A hivatalos magyarázatnak kevés köze van a valósághoz”. Ő még nem beszélt senkivel, aki érti ezt. Az egyetlen dolog, ami világos, hogy a politikai akarat a legfelsőbb szintről jön. Erre utal az is, hogy Orbán fia, Gáspár vezeti a műveletet. A Direkt36 nevű kormánykritikus oknyomozó portál nemrég a Le Monde-al együtt feltárta, hogy Orbán Gáspár tavaly május és január között legalább hat magas rangú magyar delegáció csádi és nigeri látogatásán volt jelen. Az újságírók fotók és videók elemzése után még arra a következtetésre is jutottak, hogy a katonai missziót előkészítő találkozók mindegyikénél egyedül a 32 éves politikus volt jelen.

Úgy tűnik föl azonban, hogy ezt nem kellene nyilvánosságra hozni. Orbán Gáspár csak az afrikai fél által közzétett felvételeken látható, és mindent megtesz, hogy ne ismerjék fel. A csádi elnöki hivatal által a Facebookon közzétett videón arcmaszkot és kalapot visel a szabadban, és hátat fordít a kamerának, amikor megérkezik. Amikor később a palota belsejében ismét meglátja a kamerát, és ezen „álca” nélkül, gyorsan eltűnik egy oszlop mögött. A Direkt36 szerint a kormányfő fia kulcsszerepet játszott a csádi bevetésről szóló döntésben. Gáspárnak van tapasztalata Afrikában: rövid profi labdarúgó karrierje után Ugandába ment, ahol egy keresztény segélyszervezet megbízásából gyerekeket tanított focizni. Ezután megalapította saját evangélikus szervezetét, a Felház-t. Végül 2019-ben csatlakozott a magyar hadsereghez, ahol jelenleg századosi rangban szolgál. Kezdetben az újságírók nem kaptak semmilyen információt Orbán Gáspár szerepéről. Végül azonban Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter kifejtette, hogy különleges képzettsége miatt nevezte ki összekötő tisztnek a csádi misszió előkészítésére.

De miért ez a bújócska? És vajon Orbán fia a valódi oka a küldetésnek, amit még a szakértők sem tudnak igazán megmagyarázni? Apja hatalma ellenére ez egy kalandos ötlet – különösen, ahogy a magyar fegyveres erőket a NATO értékeli. Különleges alakulata például Dél-Afganisztánban állomásozott, ahol az amerikaiak nagyra értékelték és kiképezték. Amióta a NATO kivonult a Hindukuszi-félszigetről, ezeknek a csapatoknak nincs több nagy intenzitású küldetésük. „Ahhoz, hogy megőrizzük ezeket a képességeket, érdemes újakat keresni” – mondja Rácz András biztonsági szakértő. Mindazonáltal nem világos, hogy miért pont Csádban, ráadásul önálló misszióban. A missziónak több értelme van a csádi fél számára. „Mahamat Déby megpróbálja diverzifikálni a nemzetközi partnerségeit” – mondja Nathaniel Powell történész, aki a csádi katonai beavatkozásokat kutatja. A franciák kivonták katonáikat Maliból, Burkina Fasóból és Nigerből, és más országokban is tervezik a csökkentést. Lehetséges, hogy a csádi átmeneti kormány időben próbál új lehetőségeket teremteni.

Ide illik, hogy Déby január végén Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyin udvaroljon neki. Az orosz elnök katonai segítséget is felajánlott Débynek. Csád új kapcsolata Oroszországgal viszont Magyarország vonatkozásában is találgatásokra ad okot: Orbánról köztudott, hogy még mindig jó kapcsolatai vannak Moszkvával. A katonaság ezt a „Kremlhűséget” azonban 25 évnyi NATO-tagság után nem osztja – mondja Rácz. Nem érdekük Oroszország megsegítése. A magyar médiában olyan spekulációk is megjelentek, hogy a bevetés Franciaország és Emmanuel Macron elnök támogatására szolgálhat, tekintettel a Németországgal való siralmas viszonyra, Olaf Scholz kancellársága óta. Ez azonban legfeljebb szimbolikus gesztus lenne – magyarázza Rácz. „200 katona semmit sem fog változtatni Csádban”.