A Politico amerikai portál európai kiadásának Bayer Lili által készített beszámolója emlékeztet arra, hogy a lépésre ismételt halasztások és politikai hajtűkanyarok után került sor. Magyar tisztségviselők hónapokon át bizonygatták, hogy nincs kifogásuk, az országgyűlést csupán lefoglalják más teendők.

A múlt hónapban aztán Budapest megváltoztatta a szöveget: Orbán Viktor miniszterelnök, aki vaskézzel irányítja a Fideszt, azzal kezdett érvelni, hogy néhány képviselőjét aggályok gyötrik a magyar demokrácia állapotát ért bírálatok miatt. Finn- és Svédország a Politico megfogalmazása szerint a demokratikus normák magyarországi megvédéséért folytatott harc frontvonalában található, és jóval előbb felvetette ezt a kérdést, mint sok más partnerország.

E hónapban azonban, éppen, amikor Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy támogatja a finn NATO-tagságot, a Fidesz ismét megváltoztatta véleményét, és parlamenti frakciója bejelentette: támogatja Helsinki jelentkezését – idézi fel a portál a közeli múlt fejleményeit, hozzátéve, hogy Magyarország most – Törökország nyomdokaiban járva – határidő nélkül halogatja a svédekkel kapcsolatos döntést, ami Orbán bírálóinak a kritikáját kelti.

A Politico megszólaltatja Ara-Kovács Attilát, a DK európai parlamenti képviselőjét, aki szerint Orbán lépései az orosz érdekeket szolgáló abba a stratégiába illeszkednek, hogy szítsa otthon a Nyugat-ellenes érzelmeket. Ennek meg is van a következménye, Magyarországon látványosan és állandóan csökken az EU és a NATO támogatottsága – figyelmeztet Ara-Kovács. A portál ennek alátámasztására megjegyzi, hogy egy friss Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok 39 százaléka tekint kedvezően az EU-ra. Egy múlt héten közzétett NATO-jelentés azt mutatja, hogy a magyaroknak már csak 77 százaléka szeretné, ha országa benn maradna az atlanti szövetségben – szemben a lengyelek 89 és a románok 84 százalékával.

Az EUObserver brüsszeli uniós hírportálon Zalán Eszter – még a finn NATO-tagság magyar jóváhagyása előtt közzétett áttekintésében – az országgyűlési szavazást a hét egyik legnagyobb érdeklődéssel várt európai eseményének minősítette, egy sorban az április másodikán tartandó finn parlamenti választással. Utóbbiról megírta, hogy a jelenlegi kormányfőnek nagyon nehéz lesz megőriznie posztját. A pillanatnyilag 19,3 százalékon álló Sanna Marin miniszterelnök vezette szociáldemokratákkal ugyanis hajszálra azonos mértékű támogatást élvez a szélsőjobboldali Finnek Pártja, miközben a mérsékeltebb jobboldali Nemzeti Koalíció Pártját 20,8 százalékra mérik.

Az EUObserver arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság ezen a héten válaszol az igazságügyi tárca reformelképzeléseire, amiknek célja, hogy elérjék a jogállami és korrupciós aggályok miatt Brüsszel által zárolt eurómilliárdok feloldását.

Végül Izraelről, ahol a tömeges tiltakozások hatására Benjamin Netanjahu elállt az igazságügyben tervbe vett, demokráciaszűkítő változtatásoktól.

A Times of Israel azt írja az Izraeli Demokrácia Intézet által még vasárnap szervezett konferenciáról, hogy azon lengyel és magyar jogtudósok az izraeli demokráciát fenyegető veszélyekre figyelmeztettek Netanjahunak a bírói kinevezések átpolitizálására és a legfelső bíróság kiherélésére irányuló törekvései kapcsán. Lengyelországban minden az alkotmánybírósággal kezdődött, aminek tanulságként kellene szolgálnia Izrael számára – mondta Tomasz Tadeusz Koncewicz professzor, a gdanski egyetem európai és összehasonlító jogi intézetének az igazgatója. Szerinte a Jog és Igazságosság párt 2015-i hatalomra kerülése után alkotmányos értelemben foglyul ejtette az országot – mint fogalmazott, „kitépte az alkotmánybíróság szívét”, amikor pártembereket nevezett ki a testületbe.

Halmai Gábor, az Európai Egyetemi Intézet alkotmányjogász professzora elmondta: a Magyarországon 2010-ben hivatalba lépett Fidesz szintén az alkotmánybíróságot vette célba a demokratikus biztosítékok aláásása végett, és első dolga volt megváltoztatni az alkotmánybírósági bírók jelölésének és megválasztásának a rendjét. „A Lengyelország esetében alkalmazott forgatókönyvet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke írta” – mondta Halmai a Times of Israel ismertetése szerint. A magyar professzor kiemelte: a Fidesz alkotmánymódosítások révén korlátozta az alkotmánybíróság azon jogát, hogy megsemmisítsen alkotmányellenes törvényeket. Az új alkotmánybíróság Halmai Gábor szerint nem független, a kiválasztási folyamat nem csupán átpolitizált, hanem az érdemekre sincs tekintettel, az Orbán-kormány által kinevezett alkotmánybírók nem szakértői az alkotmányjognak.

Ma Magyarországon nincsenek szabad és tisztességes választások, nincs szabad média, nem szabad a civil társadalom szerveződése – állapította meg, és hozzátette: ahhoz, hogy Izraelben életben tartsák a demokráciát, meg kell akadályozni az Orbánhoz hasonló autokraták forgatókönyvének a megvalósítását.