A hálózati gondolkodás művészete

A hálózatok forradalmának korában élünk. Miként egykor a tűz, a kerék, majd a gőzgép, akként ma a nagysebességű hálózatok határozzák meg újra a társadalmi élet és a gazdaság szerkezetét. (Barabási professzor és adatszobra.)

A hálózat: elemi jelenség, amely a sejtek szintjétől a bonyolult társadalmakig, mindenhol az élet szervezésének és továbbfejlődésének eszköze. A Telekom újító-fejlesztő célú rendezvénysorozata, a Most Fórum legutóbb a hálózati gondolkodás mélységeibe, tudományába, filozófiájába és művészetébe vezette be az érdeklődőket.

Hogyan vizsgálhatók a társadalmi, kulturális jelenségek a hálózati gondolkodás megközelítéséből? Meg lehet-e jeleníteni és befogadhatóan vizualizálni ezeket a kapcsolatokat? A Magyar Telekom támogató közreműködésével a Ludwig Múzeumban nyílt meg a „BarabasiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve” című kiállítás, mely a világhírű magyar fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László eredményeit mutatja be. A tárlat eddig sokak számára ismeretlen dimenzióját tárja fel a mindennapi élet megannyi jelenségének hátterében megfigyelhető hálózatoknak.

Bár a tudományos kutatások rendszeresen élnek vizualizációs eszközökkel, ezek maguktól értetődően nem az esztétikai minőséget igyekeznek megragadni. Ennek tudtával sokakban felvetődhet a kérdés: hogyan jelenhet meg a hálózattudomány egy művészeti kiállítótérben? A szervezők szándékai szerint a tárlat újszerű, izgalmas kísérlet, amely rámutat a hálózatok működésének társadalmi jelentőségére, s ezáltal kiemeli a jelenséget a kutatólabor falai közül. A tudományos eredmények, a feltárt mintázatok a múzeum falai között új szövegösszefüggésben jelennek meg, miáltal a megfigyelések és feltételezések egyre inkább esztétikai minőségként, jelentésként, üzenetként tűnnek föl.

Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Magyar Telekomnál folyamatosan hálózatokat építenek, üzemeltetik őket. „Meggyőződésünk, hogy hálózataink és szolgáltatásaink révén előbbre juthat társadalmunk.  Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy legfeljebb sejtjük, milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a művészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk; Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a művészet a hálózatokról és a jövőnkről”.

A Telekom rendezvénysorozata, a Most Fórum egy izgalmas beszélgetéssel teremtette meg a tárlat értelmezési keretét. A Winkler Nóra művészeti újságíró által vezetett kerekasztal-beszélgetésen a kiállítás témáját adó labor vezetője, Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, művészeti tanácsadó járta körbe a hálózatkutatás és a művészet határterületeinek témakörét. A felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt: „Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának működése teremti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne részt vevő szereplők hálózataként működik. A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is.”

A beszélgetésről készült felvétel itt látható, hallható.

Exkluzív interjú Barabási Albert-Lászlóval a „magenta podcaston”.