Soros György a The Wall Street Journalben, az amerikai üzleti körök napilapjában a reformszemléletet, a bűnmegelőzési szempontokat előtérbe helyezve szólt hozzá ahhoz a vitához, ami az erőszakos bűncselekmények elleni hatósági, igazságszolgáltatási tevékenység kívánatos irányáról folyik Amerikában.
Cikkében a magyar származású üzletember hamis alternatívának nevezi az igazságosság és a biztonság szembeállítását. „Tudatában kell lennünk annak, hogy egy feketebőrű az Egyesült Államokban ötször akkora valószínűséggel kerülhet börtönbe, mint egy fehér. Ez olyan igazságtalanság, amely aláássa demokráciánkat” – szögezi le a filantróp pénzember. Fölveti, hogy az ország évente 81 000 millió dollárt költ mintegy kétmillió ember börtönben tartására. Szerinte ehelyett működőképes bűnmegelőzési stratégiák megvalósítására – így például válságos helyzetekben mentális-egészségügyi szakemberek alkalmazására, börtönön belüli oktatási tevékenységre – kellene több pénzt fordítani.
Az elmúlt években – folytatja Soros – olyan reformszemlélet kezdett terjedni a jogérvényesítés területén, amely az erőszakos bűncselekmények elleni védekezésre összpontosít, amely nem bűnözésnek, hanem betegségnek tekinti a kábítószer-függőséget, és amely nem kriminalizálja a nyomort és az elmebetegséget. Ez a szemlélet pozitív eredményeket hoz, de vannak olyan politikusok és elemzők, akik a legutóbbi időben megnőtt bűnözést ezeknek a reformnézeteknek tulajdonítják – figyelmeztet.
Soros felhívja a figyelmet arra a tanulmányra, ami 35 igazságszolgáltatási illetékességi terület statisztikai adatainak az összevetése alapján arra jutott: néhány olyan, republikánus vezetésű államban gyorsabban növekedett a bűnözés – így például emelkedett a gyilkosságok száma –, ahol nem reformszemléletű, hanem a bűnözőkre vaskézzel lecsapó politikusok uralják a terepet. Azok közül sokan, akik szigorúbb büntető politikát követelnek, egyben a fegyvertartási szabályok lazítását is támogatják – figyelmeztet a konzervatív The Wall Street Journal hasábjain Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok létrehozója.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung „Kemény idők Közép-Európában” című írása arról szól, hogy a térség országaiban az ukrajnai háború mellett helyben elkövetett hibák is rontják a gazdasági kilátásokat. A cikk idézi az Unicredit bank tanulmányát, ami arra a következtetésre jutott, hogy az orosz–ukrán háború gyaníthatóan elhúzódik, és hosszú távú gazdasági, politikai következményei lehetnek. Elemzők technikai recesszióra – vagyis két egymást követő negyedévben mutatkozó visszaesésre – számítanak Cseh-, Lengyel- és Magyarországon – írja a frankfurti lap. Mint hozzáteszi, a Raiffeisenbank szerint a helyi fizetőeszközök úgymond „nehezebb környezetbe” kerültek.
A térség gazdaságát fenyegető veszélyek közé tartozik a tartós inflációs nyomás, a külkereskedelmi és az államháztartási egyenleg hiánya, a szállítási láncok és az orosz energiaellátás megszakadása. Mindemellett jövőre mérsékelt növekedés várható.
A térség egyes országait külön-külön is vizsgáló írás Magyarországgal kapcsolatban ismerteti az ING bank megállapítását:
a forintra nézve a legnagyobb fenyegetést a jogállamisági vita jelenti, az EU ugyanis még blokkolja Magyarország hozzáférését a járvány utáni helyreállítási alaphoz. Orbán Viktor miniszterelnök oroszbarát kurzusával ráadásul kevés örömet vált ki a közösség fővárosaiban
– fogalmaz a cikk. Az Unicredit a maga részéről úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború elhúzódása az Oroszországgal szembeni kemény egységes EU-fellépés próbaköve lett, és ezzel összefüggésben nem lehet kizárni rossz kompromisszumokat a jogállamiságot illetően. A legsúlyosabb politikai kockázatokat a Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertetésében az Unicredit szerint az jelenti, hogy Lengyelországban ingataggá válik a helyzet, és populistább politika érvényesül, hogy
Magyarország kimarad a közös energiapolitikából,
valamint, hogy elakadnak a reformok Csehországban, Romániában és Szlovákiában. A bank elemzője azt javasolja az EU-nak, hogy folytasson aktívabb reformpolitikát a Balkánon és a fekete-tengeri térségben, valamint kínáljon vámuniót és közös energiapolitikát a tagjelölt országoknak.
A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja arról ír: Orbánnak sokat vitatott törekvése, hogy Magyarországot nehézsúlyú szereplővé tegye a térségen belül az elektromos autók akkumulátorainak gyártása területén. A cikk ismerteti a Samsung 2017-ben nyílt gödi gyárával kapcsolatos panaszokat, és megszólaltatja a polgármestert, aki elmondja: a település alig látja hasznát a beruházásnak, csupán a hátrányokat éli át abból.