Forrás hang.hu, atlatszo.hu A Fideszhez köthető médiatermékek kiemelkedően rossz mérleget produkáltak a sajtó-helyreigazítási perekben 2025-ben – derül ki az Átlátszó közérdekű adatigényléséből, amely a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatokat elemezte. A számok nemcsak magasak, hanem arányaikban is beszédesek: a kormánymédia az ügyek döntő többségében alulmaradt.

A vizsgált évben összesen 62 helyreigazítási per indult kormányközeli médiumok ellen, ezek közül 49-et teljesen vagy részben elvesztettek. Ez 79 százalékos vereségi arányt jelent – vagyis tízből majdnem nyolc esetben a bíróság megállapította, hogy a kifogásolt állítások nem feleltek meg a valóságnak vagy a jogszabályoknak.

Az élen a Magyar Nemzet végzett, amely ellen 22 per indult, és ezek közül 18-ban marasztalták el. Ez különösen magas arány, még a mezőnyön belül is.

A második helyen holtversenyben a HírTV és az Origo áll: mindkét médium ellen 12 per indult, és ezekből 9-9-et elvesztettek. A harmadik helyet a Ripost szerezte meg, amely 12 ügyből 8-at bukott el.

A lista végén, de arányaiban kiemelkedő teljesítménnyel a Pesti Srácok található: az ellenük indult mind az 5 helyreigazítási pert elvesztették – vagyis százszázalékos „találati aránnyal” dolgoztak, csak épp a bíróság szemszögéből.

A számok azért is figyelemre méltók, mert nem pusztán az elvesztett ügyek abszolút száma magas, hanem a vereségek aránya is következetesen kiugró több médium esetében.

Ezzel szemben a független sajtó jóval stabilabb jogi teljesítményt mutatott. Az Átlátszó, a Magyar Hang, a Telex és az RTL egyetlen helyreigazítási pert sem vesztett 2025-ben. A 444 és a HVG mindössze 2-2 alkalommal marasztalódott el, míg a 24.hu esetében egyetlen ilyen ítélet született.

A különbség nemcsak mennyiségi, hanem aránybeli is: míg a kormánymédia esetében rendszerszintűnek tűnik a jogsértések magas aránya, addig a független szerkesztőségeknél ezek inkább elszigetelt eseteknek számítanak.

A sajtó-helyreigazítási perek sajátossága, hogy viszonylag gyors és konkrét visszajelzést adnak a közölt információk pontosságáról. Éppen ezért a mostani adatok nemcsak jogi, hanem médiapiaci és szakmai szempontból is jelentősek: képet adnak arról, mennyire tartják be az egyes szerkesztőségek a hiteles tájékoztatás alapvető normáit.Ha nagyon röviden kellene összefoglalni a helyzetet: a számok alapján 2025-ben a kormánymédia a hazugságokkal meglehetősen gyakran futott neki a falnak.