Abból, ami ma kora reggelig kiszivárgott a nemzetközi médiába a brüsszeli EU-csúcsról, magyar szempontból az a legfontosabb, hogy a közös következtetések legfrissebb tervezete – mint arról a Politico című amerikai portál európai szerkesztősége egy szóvivői Twitter-bejegyzésből értesült – eleget tesz Orbán Viktor követelésének, ami szerint a közös uniós gázbeszerzés csak önkéntes alapon képzelhető el.

A tervezet megszellőztetése előtt a Politico  idézett egy diplomatát, aki szerint a magyar miniszterelnök azt mondta tárgyalópartnereinek: Magyarország csak akkor egyezik bele a közös gázbeszerzési döntésbe, ha figyelembe veszik, hogy országának hosszú távra szóló gázvásárlási szerződése van érvényben.

A portál azt az értesülést is közzétette, hogy az uniós energiacsúcs kellős közepén igencsak rövid úton elbocsátották azt a magyar diplomatát, aki a brüsszeli magyar EU-képviseleten az energiaügyek első számú felelőse volt. Baranyai Gábor nagykövet a Politico  tudomása szerint másfél órát kapott arra, hogy összeszedje holmiját, és távozzon a magyar képviseletről.

A Reuters egyik cikke az EU-csúcson folytatott gázvita másik vonulatára tér ki: ismerteti a magyar kormányfő kijelentését, aminek értelmében a gázár maximálásához Budapest nem járul hozzá, mert az az orosz szállítások leállásához vezetne. Ha mégis a gázársapka mellett akarnak dönteni, akkor ez alól adjanak felmentést Magyarországnak – mondta Orbán.

A Reuters felidézi, hogy a tengeri kikötővel nem rendelkező Magyarország, amely nagyon ráutalt a csővezetéken érkező orosz olajra is, júniusban felmentést kapott a közös olajembargós intézkedésekhez való csatlakozás kötelezettsége alól.  Az olajembargó egyébként majd csak decemberben lép életbe. A londoni székhelyű hírügynökség ebben a beszámolóban is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország eközben a forint euró-árfolyamának a romlásával, valamint 20 százalékos inflációval küzd. A magyar fizetőeszközre amiatt is nyomás nehezedik, hogy az Európai Bizottság korrupciós és jogállamisági kifogások miatt a Magyarországnak szánt uniós támogatások felfüggesztését javasolta – írja a Reuters, és hozzáteszi, hogy magyar kormányzati várakozások szerint ez a vita november derekára megoldódhat.

Ami egyébként a jogállamisági vitákat illeti, nemrégen még arra utaló jelek érkeztek, hogy Magyarország egyedül maradhat, mert a lengyelekkel kapcsolatos, ilyen jellegű uniós aggályok megoldódnak. Ez azonban mindmáig nem következett be. A londoni Financial Times, ami a brexit ellenére is a brüsszeli eurokraták egyik igen fontos tájékozódási forrása maradt, tegnap szerkesztőségi kommentárban fejtette ki azt az álláspontját, hogy helyesen teszi az Európai Bizottság, ha továbbra is nyomás alatt tartja Varsót, mert a demokráciát belülről fenyegető veszélyekkel szemben keménységre van szükség. Eddig a covid utáni helyreállítási alap pénzeihez való lengyel hozzájutásról folyt a vita, most azonban már a hétéves általános uniós költségvetési keretből történő finanszírozásról is, mert a lengyel kormány aláássa az igazságszolgáltatási rendszert – emeli ki a Financial Times. A kommentár szerint erős a kísértés a konfrontáció elkerülésére olyankor, amikor külső ellenség akarja megosztani Európát, de helytelen lenne erre az útra lépni, és a liberális demokratikus modell kívülről jövő fenyegetése éppenséggel mindennél fontosabbá teszi, hogy Európa határozottabban lépjen fel.

Visszatérve az energiakérdéseknek szentelt EU-csúcsra, érdemes pár szót ejteni arról, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung – igaz, ez markánsan konzervatív lap, tehát nem feltétlenül lelkesedik a szociáldemokraták vezette berlini kormány irányvonaláért – arról ír, hogy Olaf Scholz kancellár defenzívába szorult, és az uniós energiaviták egyre inkább olyan irányt vesznek, amelyek Németország számára aggodalmat keltőek. A lap hangsúlyozza, hogy az EU-tagállamok csaknem kétharmada azonnali gázársapkát követel. Emmanuel Macron azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyőzze Scholzot, és hogy sem Németországnak, sem Európának nem lenne jó, ha Berlin elszigetelődnék. A frankfurti lap megjegyzi: a déli tagállamok a szakemberek szerint meg tudják oldani, hogy gázársapka mellett is elegendő energiaforráshoz jussanak, Németország szemszögéből nézve azonban más a helyzet – igaz, kevesen állnak ki mellette: az Allgemeine felsorolása szerint Berlin álláspontját csupán Hollandia, Írország, Dánia, Luxemburg, Ausztria és Magyarország osztja.

A jobbára csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitung azt hangsúlyozza, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a mostani EU-csúcson, akkor súlyos energia- és gazdasági válság vár Európára, fizetésképtelen polgárok és vállalkozások tömegével. Az energiaárak által gerjesztett inflációt már most sem lehet kontroll alatt tartani – figyelmeztet a lap.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének szerzője: www.muosz.hu

Politico A finn miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató választ kapott mind Orbán Viktortól, mind a török elnöktől: egyik ország sem halogatja a felvételi döntés ratifikálását és így nem fogja akadályozni Finnország NATO-csatlakozását. Sanna Marin szerint ily módon nem lehet semmi gond a belépéssel és ugyanez vonatkozik a svéd tagságra is.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy vannak kockázatai, ha elhúzódik a folyamat. Ezért a két országnak mielőbb törvénybe kell iktatnia a finn és svéd belépést. Finnországot jelenleg nem éri ugyan katonai veszély és képes megvédeni magát, de el kell kerülni minden lehetséges rizikót. Pont ezt a célt szolgálja, hogy a finnek javában kerítést építenek az orosz határ egy részén.

Pl. annak kivédésére, hogy ha bizonyos erők, netán migránsok mozgósításával próbálnák felborítani a nyugalmat. A háborúról szólva a kormányfő rámutatott: Oroszország fegyverként veti be az energiát, amiből az a tanulság, hogy Európa nem függhet tekintélyuralmi rezsimektől. Továbbá meg kell erősíteni a kontinens védelmét, mert nem lehet mindig arra építeni, hogy baj esetén majd jön Amerika és segít.

Newsweek A hetilap szerzője nem teljesen biztos benne, mégis úgy gondolja, hogy Orbán Viktortól származik az a twitter-bejegyzés, amely az orosz gáz helyettesítésére vonatkozott. Azért vélekedik így, mert a politikus több más kommentárja hivatkozási alapként szolgált kormánytagok számára, miután a miniszterelnök nyilvánosságra hozta a minap, hogy rendszeresen közzéteszi álláspontját ezen a felületen is.

Putyin egyre inkább sarokba szorul – elemzők szerint mindinkább alattomos és megjósolhatatlan Ukrajna lépései arra utalnak: kezdi elveszíteni a fejét és a választási lehetőséget – ám továbbra is vannak barátai és támogatói, lásd a magyar kormányfőt.

Orbánt régi, jó viszony fűzi Moszkvához. Ismételten megkérdőjelezte a szankciók értelmét, miközben gyakran a Kreml álláspontját visszhangozza. Újabban a twitteren szellőzteti meg, ha valami baja van. Így két napja az jelent meg az oldalán, hogy rendben van: azt a tanácsot kapja külföldről, hogy ne vegyen több orosz gázt. De senki sem mondja meg, hogy akkor honnan szerezze be a hiányzó mennyiséget, nem 5 év múlva, most. Miközben működtetni kell a gazdaságot.

A politikus rendszeresen és hangosan bírálja az EU-t, ami viszont választási autokráciának minősítette Magyarországot. A háború óta Budapest még inkább távolságot tart Brüsszeltől. És bár főként amerikai konzervatívok mellé állt, az a vád ellene, hogy elnyomja a sajtószabadságot, aláássa a bíróságok függetlenségét, és többször is rasszista kijelentéseket tett.

A Le Monde Orbán Viktor aduászának nevezi Varga Juditot az EU-val folytatott szkanderban. Miután az igazságügyi miniszter jól beszél idegen nyelveket és végiglátogatja a fővárosokat, éspedig azzal a feladattal, hogy megpróbálja meggyőzni őket: Budapest végrehajtja a kilátásba helyezett jogállami reformokat. Ha az ország hozzájut a demokratikus aggályok miatt befagyasztott 13 300 millió euróhoz, az nagyrészt az ő érdeme lesz.

Egy európai diplomata úgy jellemzi a politikust, hogy ha valaki őt hallgatja, akkor az az érzése támad, hogy Magyarország világítótorony a korrupció elleni küzdelemben. Didier Reynders igazságügyi biztos azt mondja, hogy Varga a korszerű magyar állam arca, és nem véletlen, hogy nő.

Viszont az összeállítás a tévedések elkerülése végett idézi Francois-Xavier Bellamyt, a francia republikánusok EP-képviselőjét, aki szerint munkamegosztás van a magyar vezetésen belül, és a miniszter asszonynak a jó zsaru szerepköre jutott. De egy pillanatig sem lehet kétség afelől, hogy abszolút lojális Orbánhoz. Clément Beaune, aki Macron közlekedési minisztere, szintén így vélekedik. Szerinte a tárcavezető mélyen orbánista, az a feladata, hogy harcoljon. Ilyen értelemben egyfajta trójai faló.

Lehet, hogy agresszív, de sosem adja fel a vitát és sosem enged. A francia vezető úgy emlékszik vissza közös európai tanácsülésekre, hogy amikor ott Varga megszólal, az igazi színházi jelenet.

Ugyanakkor – bár Európában sokan ismerik – a magyar politikában nem számít különösebben favoritnak. Régi, jó szokása szerint Orbán megkettőzte a posztot és a feladatra kiállította Navracsics Tibort is, aki szintén gyakran bukkan fel Brüsszelben, ám nincs annyira reflektorfényben. De ha sikerül feloldani is a pénzalapok zárlatát, akkor sem biztos, hogy a miniszterelnök elismeri Varga munkáját.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Valóságos kamatparádé zajlik Kelet-Európában – az élen – 13%-kal – a magyarok haladnak, messze megelőzve mindenki mást, ami vonzza a befektetőket, hiszen magas a hozam, de vannak kockázatok. A 10 évre szóló magyar állampapírok majdnem 10%-ot hoznak, ám elemzők szerint előbb-utóbb vége szakad a nagy üzletnek.

Juraj Koczian, az Erste szakértője szerint a következő háromnegyed évben alapos változás várható, az említett magyar kamatfelár pl. előreláthatólag 2%-kal csökkenni fog. Hasonlóan ítéli meg a kilátásokat a Deutsche Bank is. Azt senki sem tartja valószínűnek emellett, hogy ne születnék meg a megállapodás Magyarországgal a jogállam ügyében, és így az EU továbbra is visszatartaná a milliárdokat. Annak ugyanis igencsak lennének következményei a magyar tőke, illetve devizapiacon. Viszont: ha esnek a hozamok, az azt jelenti, hogy növekszik az árfolyam.

Ugyanakkor továbbra is bizonytalan, mi lesz Ukrajnában. A régió jegybankjai kénytelenek még szigorúbb pénzpolitikát alkalmazni, mert a télen még súlyos termelési zavarok lehetőségét sem lehet kizárni, ezért meg kell fékezni az inflációt, illetve a tőke kivonulását. Az pedig kihat az értékpapírok jövedelmezőségére is.

Die Zeit A lengyel kormányfő további szankciókat sürgetett Oroszország ellen. Mateusz Morawiecki a balti államokkal egyetértésben azt hangoztatta, hogy meg kell torolni, amiért Moszkva a stratégiai infrastruktúrát, de főleg a civil lakosságot támadja Ukrajnában. Arra is utalt, hogy Belarusz mind inkább orosz támaszpont lesz, ez azonban az egész földrész biztonságát fenyegeti.  

Felvetette, hogy az energia- és a technológiaszektorra is terjesszék ki a megtorló intézkedéseket, vagyis ne lehessen együttműködni orosz vállalatokkal az atomenergia területén, és állítsák le a gyémántkivitelt.

A politikus arra is kitért, hogy Németország átkot hozott az egész kontinensre, amikor az olcsó orosz gázra építette jólétét. Mert ami előállt, az az egész német–orosz politika fiaskója.

The Wall Street Journal Lehet, hogy Oroszország szétesik a háború miatt, ami azt jelentené, hogy Putyin az ország végső felbomlásánál bábáskodik, jóllehet az egykori Szovjetuniót szeretné feltámasztani – írja vendégkommentárjában Mihail Hodarkovszkij, a Chicagói Loyola Egyetem történész professzora. Mint kifejti, a nyugati média nagy stratégának tartja az orosz elnököt, de az elmúlt 8 hónap azt bizonyította, hogy ez a nagy varázsló gyakran éppen az ellenkezőjét éri el, mint amit szeretne.

Sokmillióan hagyták el az országot, az egy főre jutó GDP 9 év alatt csaknem 60%-kal lett kisebb, a gazdaság továbbra is a gáz, illetve olaj köldökzsinórjának köszönhetően működik, viszont egyfolytában zuhan a lélekszám.

Oroszország tagadja, de mindig is gyarmattartó volt. Jelenleg is 21 köztársaság tartozik hozzá, sokmilliós nem orosz lakossággal. A Kreml azonban aláásta e területek önigazgatását, visszaszorította az anyanyelv használatát. És most pont ezekből a körzetekből viszi a legtöbb sorkötelest a frontra, amivel végképp felborítja az etnikai arányokat.

Az invázió egyik oka éppen az volt, hogy Ukrajna bekebelezésével növelje a szláv népesség arányát. Ugyancsak ebből a megfontolásból hurcol főként ukrán gyerekeket orosz földre. A módszer nagyon emlékeztet arra, amit a 30-as években Németország csinált.

Csak éppen több muzulmán körzetben, így Dagesztánban, Baskírföldön, de még Szibériában is tiltakozások törtek ki, amiért elviszik a háborúba a fiatalokat. Csecsenföld nem hajlandó több embert adni. Jakutföld úgyszintén. Az évszázadokon át felhalmozódott keserűség katonai viszályba és polgárháborúba torkollhat. Emiatt azután befellegezhet Oroszországnak. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy Putyin a birodalom alkonyához asszisztál.

A Neue Zürcher Zeitung szerzője azért fohászkodik, hogy az EU most az egyszer hallgasson Svájcra, mivel egyre éleződik a migrációs válság, és a legtöbb érintett ország már az Ukrajnából érkező tömegekkel is alig-alig tud megbirkózni. Ezért meg kell akadályozni, hogy a helyzet kicsússzon az ellenőrzés alól. Annál is inkább, mert a bombázások miatt csak még több ukrán menekülttel kell számolni.

Az uniós menedékpolitika összeomlott, és ezzel sokan visszaélnek. De Svájc mutatja, hogy nem kell totojázni, hamar megszabadul azoktól, akik nem maradhatnak. Ennek pedig elriasztó hatása van. Ezt kellene tenniük az EU-államoknak is, mert az nem jó, ha a menedékkérők meghatározhatják, hol kívánnak élni. Azonkívül jobban kellene védeni a külső határokat, ám ezzel párhuzamosan meg kell könnyíteni a kívánatos munkaerő beáramlását.

A Bizottság nyomást gyakorolt Szerbiára, hogy vessen véget a laza vízumgyakorlatnak, mivel az kiskapu az Európai Unióba sok ezer bevándorló számára a 3. világból. Vagyis Brüsszel képes cselekedni, ha a tagok megengedik neki.