A török elnök hétfői villámvizitjét még mindig bőven tálalják a nemzetközi sajtóban. Most leginkább csak azért utalok rá, mert a New Voice of Ukraine portálon részletesen beszámolnak a valóban nagy volumenű, török–magyar stratégiai energetikai megállapodásról, ám emellett az írás kitért arra is, hogy a magyar kormány azzal is fenyegetőzött, nem szavazza meg a 12. uniós szankciós csomagot, ha az az orosz energiahordozókra is vonatkozik. Mint ismeretes: Orbánék mégis csak megszavazták az előző 11 szankciós csomaghoz hasonlóan.

A Chatam House szakértői megerősítik a régről ismert tételt: az oroszok trójai lova Orbán. Ezt egyértelműen bizonyítja az is, amit a múlt héten tett az EU-csúcson. Igyekszik az orosz érdekeket védeni azzal, hogy késlelteti vagy akadályozza az ukránok uniós tagságát – ami most csak részben sikerült, de továbbra sem tett le erről a szándékáról a magyar kormányfő –, illetve megtorpedózta pénzügyi támogatásukat is. Szaknyelven így írják a Chatam House elemzői: Putyin „proxyemberén”, azaz Orbánon keresztül siklatja ki az EU bővítését.

A nagyon szkeptikus amerikai republikánusokkal Orbán Viktor olyan szövetséget épít ki, amelynek hosszú távú célja Ukrajna legyőzése bármi áron, továbbá megsemmisítő csapás a liberális Nyugatra. Ám világosan kell látni, hogy ennek következtében Európa biztonsági helyzetét is veszélybe sodorja. Nem mellesleg Orbán igyekszik aláásni Biden elnök újraválasztását. A jelenlegi magyar kormányfő „alakítása” az EU-csúcson azt üzeni mindannyiunknak, hogy az egyhangú szavazás követelménye az EU megbénulásához fog vezetni, ezért azonnal lépni kell, hogy az váljék cselekvésképtelenné, aki az EU-t akarja szétverni. Az alapokmány változtatása nélkül be lehet vezetni a többségi szavazási rendet a technikai, másodlagos ügyeket illetően, amik a lényegi döntéseket készítik elő. Így megakadályozható, hogy Orbán továbbra is zsarolja Brüsszelt, és az is, hogy sérüljön magának az EU-nak is a jogállami berendezkedése.

Ennek a lépésnek a sürgősségét mi sem indokolja jobban, mint az, hogy most már megint a rebellis Magyarországra vetődik a nemzetközi sajtó figyelme, miután hazánk nem fogadta el az Európai Unió évek óta izzadsággal, vérrel-verejtékkel készülő migrációs törvénycsomagját – erről még a Prensa Latina tudósításában is olvashatunk. Ezt is jó előre lehetett tudni, hisz’ a magyar kormány minden alkalmat megragadott, hogy ellenkezésének nyilvánosságot adjon. Az Orbán-kabinet szerint ugyanis Brüsszel nem tesz mást, mint megkönnyíti a menekültek beáramlását – Magyarországra. Szijjártó jelezte, nem fog menekültenként 20 ezer EUR-t fizetni Magyarország csak azért, mert nem fogadja be őket. Márpedig – jegyzi meg az írás: a szabályozás nem választott –, hanem kötelező érvényű.

Új szelek fújnak a lengyel támogatással Washingtonban alapított Európai Politikai Elemzések Központjában, a CEPA-ban is, aminek egykoron a fideszes washingtoni nagykövet, Szemerkényi Réka volt az ügyvezető alelnöke. És ahol még mindig igazgatósági tag az a Wess Mitchel, akit meg-meghívogatott Szijjártó Péter a washingtoni nagyköveti rezidenciára – jól kitárgyalni a magyar–amerikai ügyeket.

„Hogyan oldjuk meg a Viktor-féle problémákat?” címmel elemzést jelentetett meg a CEPA, ami igencsak kritikus a magyar kormány uniós politikájával szemben, noha azt feltételezi a szerző, hogy mindennek hátterében az illiberális ideológia áll.

Kétezerötszáz négyzetméterrel és munkahelyek százaival bővül az Nemzeti Filmintézet fóti stúdiója, hogy megfeleljen a megnövekedett igényeknek és a többet-jobbat igénylő elvárásoknak – írja a brit filmmagazin, a Screen Daily. A beágyazott videó kedvéért is érdemes a cikkre kattintani, ahol a középkori falvak képétől a Vadnyugat világán át az amerikai kisvárosokig igazán széles választékú díszleteket láthatunk, s megtudjuk legalább 100 ezer darabos a ruhatára a fóti stúdiónak és igencsak figyelemreméltó a fegyverkészlete. Akárcsak a vizes medencéje, ami a maga nemében Európa legnagyobb installációja.

Egyébként Káel Csaba népszerűsíti a stúdiót, 30 százalékos adóengedményt hirdetve. Itt viszont legalább felvetődik az a kérdés, miként tud Magyarország versenyképes maradni a filmiparban. Mert másban aligha.