„A szövegértés tesztelését elvégezhetjük mondjuk a kormány politikai szlogenjeinek értelmezését vizsgálva, a számolásban pedig a jövedelmek és az árak összefüggéseinek elemzésével.”

A kormány szerint a legutóbbi PISA felmérésben Magyarország helyt állt, az OECD-országokkal összevetve a mi diákjaink jól teljesítettek. Az ellenzék szerint pocsék az eredmény, mind szövegértésben, mind számolásban alulmaradtak iskolásaink a nemzetközi átlagot tekintve. Ugyanakkor neves oktatáskutatónk, Nahalka István mindkét fél figyelmét arra hívta fel, hogy ezek az átlagszámok egyáltalán nem tükrözik a diákság valódi teljesítményét, például Magyarország öt-hat másik tagállammal szinte azonos átlagértékeket produkált. Arra is kitért a szakértő, hogy ezek a teszteken alapuló vizsgálatok egyáltalán nem képesek kimutatni a diákok tényleges felkészültségét, tudását.

Javasolnék egy jobb módszert; mérjük fel a lakosság egészének felkészültségét! A szövegértés tesztelését elvégezhetjük, mondjuk, a kormány politikai szlogenjeinek értelmezését vizsgálva, a számolásban pedig a jövedelmek és az árak összefüggéseinek elemzésével. Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszelből fütyülnek, ezt az igen jól hangzó üzenetet például a NER-tábor mintegy két és félmillió szavazója úgy értelmezi, hogy nehogy már az EU mondja meg a magyaroknak, hogy mit kell tenniük, a nem NER-szavazók pedig úgy, hogy Magyarország nem kíván megfelelni az EU szabályoknak. Nos, kérdés, ez esetben ki a hülyébb – pardon, ki értelmezi jól és ki rosszul a szöveget? Vagy: Magyarország előre megy, nem hátra. Itt szintén van egy olyan tábor, amelyik azt mondja, így van, a kormány előre viszi az országot, a másik tábor pedig úgy értelmezi, hogy éppen azért ordít ez a jelmondat minden utcasarkon, mert Magyarország minden mutatója csúszik lefelé, a ranglistákon szépen megyünk hátra, legyen szó médiaszabadságról, átlagjövedelmekről, megélhetési feltételekről, és ezt a kormány el akarja tussolni a közvélemény elől. Itt ki értelmezi helyesen a szöveget?

Nem érdemes tovább tallózni, mert a csapda itt éppen abban van, hogy senki. Azért, mert ezek a szövegek eleve értelmetlenek, és éppen arra valók, hogy tények helyett hamis állításokkal tévesszék meg az embereket. A híveket és az ellenzékieket egyaránt. Valószínű, annak van igaza, aki egy-egy ilyen politikai frázisra legyint, figyelmen kívül hagyja és saját fejével gondolkodik az életről.

A számolási képességek felmérése is hasonlóan történhet, vegyük máris a rezsivédelmet. Az, hogy a kormány megvédi a lakosságot a magas energiaáraktól, leszorítja a rezsiköltségeket, ezt sokan elhitték – egyébként pártállástól függetlenül. Azután voltak, akik felismerték, hogy már régen drágábban kapják a gázt, mint amennyiért a szolgáltatók beszerzik, és a rezsivédelem már csak üres szlogen, de vannak, akik továbbra is a kormány gondoskodását látják az egész mögött. Ki értelmezi jól ezt a helyzetet? Szerintem itt is hasonló a megoldás, senki. A kormány teremtette helyzet ugyanis maga értelmetlen, mert a kabinet – ahol csak belenyúl a piaci folyamatokba – eltorzítja az ár–érték-arányoklat, és becstelen haszonra tesz szert vagy maga, vagy oligarchakörének valamelyik degeszre hízott tagja.

Így aztán, visszatérve a PISA-felmérésre, ha a valódi értésre vagyunk kíváncsiak, ne tesztelgessünk, hanem beszélgessünk, tájékozódjunk, uram bocsá’, vitatkozzunk és főleg szeressük egymást gyerekek, ezzel is kivédjük, hogy hülyét csináljanak belőlünk hülye kérdésekre kényszerített válaszokkal.