Mérföldkőnek tekinti a The Washington Post szerkesztőségi cikke az Európai Bíróság döntését a magyar és lengyel panasz elutasításáról, s közben olyan kifejezéseket használ, mint bénító autokrácia vagy semmirekellő tagországok – értve ezen hazánkat és Lengyelországot. A döntés után a nagy kérdés: tényleg alkalmazni fogja-e Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a jogállami rendbontással járó szankciókat? És meg is adja a választ: alkalmaznia kell, mert ha nem cselekszik, akkor egyértelművé teszi, támogatja Orbán demokráciaromboló rendszerét és a nacionalista lengyel kormányt.

Az autokrata Orbán sokkal egyértelműbb fenyegetés az EU számára. Az Európa páriájaként elkönyvelt kényúr úgy alakította át a választási törvényt, hogy az az ő esélyeit növelje, zaklatja az újságírókat és kémkedik utánuk, terrorizálja az egykor független médiát, valamint az egyetemeket. A közbeszerzések esetében erős a gyanú, hogy a Orbán barátai és szövetségesei korrupt módon jutnak az uniós pénzekhez.

Nemcsak azt jegyzi meg, hogy kemény kihívás előtt áll Orbán április 3-án, hanem azt is, hogy az ország további növekedése soha nem volt olyan kilátástalan, mint most. Az sem kérdéses, hogy most Orbán azzal fog kampányolni, hogy az Európai Unió beavatkozik a választásokba.

Számos médium átvette Kati Marton, magyar származású amerikai újságírónak a Project Syndicate számára írt cikkét, amit a közelgő választások elé írt. Szerinte a rendszerváltás után ez az a pillanat, a 2. nagy lehetőség, hogy győzzön a szabadság eszméje. Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet felesége, aki 1957-ben emgirált, itt volt a Hősök terén 1989-ben, és Göncz Árpád mondott pohárköszöntőt esküvőjükön. Kati Marton betekintést enged a magánéletébe, s leírja például azt is, hogy annak idején még vacsorákat is szervezett az akkor nagyreményű Orbán Viktor számára. Majd sorolja, miért ábrándult ki belőle.  

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség alaposan körbejárta vasárnapi cikkében, miről szól a luxembourgi Európai Bíróság Magyar- és Lengyelországra vonatkozó ítélete. Úgy fogalmaz, hogy Ursula von der Leyen üdvözölte a két ország panaszának elutasítását. A cikk szerzője is ennek kapcsán megjegyzi, nem sokkal az ítélethirdetés előtt Orbán Viktor már pedzegette az EU-ból kilépést, pontosabban: szavaiból sokan jutottak erre a következtetésre. A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes azt jelentette be, hogy ha megvonják Lengyelországtól a következő hétéves költségvetési ciklus támogatásait, nem kizárt, hogy Varsó nem fizeti be a maga, egyébként kötelező költségvetési hozzájárulását. Hazánk és a lengyelek is nettó befizetői az uniós költségvetésnek, azaz többet kap vissza, mint amivel hozzájárul a közös büdzséhez. Az írás szerint a választások kimenetelétől sok függ: ha Orbán marad a posztján és nem békül ki a helyzettel, a várható, esetleges uniós pénzmegvonással, akkor – spekulál a cikk – az EU, de még az Egyesült Államok is – mint ahogy az tüntetések alkalmával is megtörtént – megkísérel leváltásukra különféle technikákat alkalmazni. Ha viszont hatalomban marad ő és a 2020-ban öt évre újra államfővé választott Andrzej Duda, akkor bekövetkezhet a kilépés. Ezzel viszont az egész uniós projektet alááshatják; persze mindent elkövetnek majd, hogy ez ne következhessen be.

Magyarország saját forrásaiból pótolja átmenetileg majd azokat a támogatásokat, amiket esetleg megvon tőle az Európai Unió a jogállami problémákra hivatkozással – idézi fel Orbán Viktor hétvégi, a kereskedelmi kamarában elhangzott mondatait a Bloomberg. Azonban sokezer millió euróról, azaz sok ezer millió forintról van szó. Az összefoglaló kiemeli azt is a beszédéből, hogy „Mert attól, hogy igazunk van, még pénzünk nincs…” Orbán szerint ezt a pénzt örökre nem tarthatja vissza az Európai Unió. A magyar kormányfő ígérete is nagy visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban: kivezeti majd az árstopot, illetve a januári 7,9%-os inflációt az év végére remélhetőleg 6-ra leszorítják.

Bár az NBC amerikai hírtévé pénteki információja, fontos megemlíteni, hogy az akkor még névtelenül nyilatkozott katonai forrás szerint mintegy 200 amerikai katona érkezik a napokban Magyarországra. Közben a Klubrádió kérésére az amerikai nagykövetség megküldte az amerikai hadsereg európai és afrikai divíziójának, illetve az európai parancsnokság kommunikációs osztályának a hivatalos közleményeit, sőt, a  magyar honvédelmi minisztérium közleményét is, amely szerint a 2019 óta rendszeres közös kiképzési hadgyakorlatra az idén február végén, március elején kerül sor a Bakony Harckiképző Központ újdörögdi gyakorlóterén.

A gyakorlatra a napokban mintegy 130 amerikai katona érkezik negyven, kerekes páncélos harcjárművel az Amerikai Egyesült Államok Európában és Afrikában állomásozó haderejéből: a 2. páncélos felderítő dandár (2. Cavalry Regiment) Stryker alegysége. Ezeket a katonákat Németországból irányítják át, s az amerikai közlemények azt írják, kiváló képességekkel rendelkeznek a magyar katonai egységek. A közös hadgyakorlat pedig a katonai erők készenlétének és együttműködési képességüknek bizonysága.