Bár a magyarországi baromfitenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások száma az utóbbi években (a 2018. év kis hiján stagnáló értékét leszámítva) folyamatosan csökkent, jelenleg majdnem 100-zal (12%-kal) kevesebb cég működik, mint 2016-ban, még mindig a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazat. Ehhez hozzá adandó a jelenleg működő 895 egyéni vállalkozás, amely szintén ebben az ágazatban dolgozik, és valószínűleg közülük kerülnek ki a legkisebb piaci szereplők.
Az alapanyag-termelésen túli egyéb vállalkozásokkal együtt összességében több mint 1600 céget és közel ugyanennyi egyéni vállalkozót érint a madárinfluenza hazai megjelenése.
Az ágazat éves bevétele egyenletes, 2016-ban 283 milliárd forintot értek el az alapanyag-termeléssel foglalkozó vállalkozások, a következő évben 285, 2018-ban viszont már 322 milliárd forintra ugrott. Csakhogy a jövedelmezőség mértéke nem követte az árbevétel-növekedés ütemét. Bár az adózás előtti eredmény 2017-ben 29 milliárdra emelkedett az előző évi 16 milliárdról, ám 2018-ban már alig növekedett.
Az alkalmazotti létszám hektikusan alakult a vizsgált években. A 2017-i erős csökkenés után lassú növekedés következett, jelenleg viszont ismét az alkalmazottak számának zsugorodása figyelhető meg: az ágazat közel 7500 munkavállalónak biztosít közvetlen megélhetést, de a beszállítói és feldolgozói láncok okán ennél lényegesen nagyobb a munkaerőpiaci jelenléte.
A piaci szereplők egy része likviditási gondokkal küzd: az Opten cégfluktuációs indexének 8–11% közötti ingadozása azt jelzi, hogy az ágazatban a hazai átlagnál kisebb arányú a cégek cserélődése.
A koronavírus az élelmiszer-kereskedelmet nem fagyasztotta be, az első hetek felvásárlási láza pozitívan hatott, majd azt követően erős kínálati piac jellemezte a baromfihús-forgalmazást. E mögött a HORECA-szektor eltűnése és a közétkeztetés teljes leállása áll – egész Európában. Részben a kialakult piaci viszonyok, részben a madárinfluenza hazai megjelenése miatt az egyedszámok radikálisan csökkenhetnek. A járvány első hulláma leginkább a vízi szárnyasokat érintette, ezért valószínűleg kevesebb lesz hazai nevelésű kacsa és liba. Némileg megnyugtató, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad állami kártalanításra, amely a madárinfluenza közvetlen hatását gazdaságilag orvosolja.
A probléma hosszabb távú megoldását célozza az április 27-én megnyíló európai uniós pályázat, ami a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére fordít maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást pályázatonként – pályázói önrész mellett.
Kérdés, hogy ez milyen fejlesztésre ad lehetőséget a sok telephellyel rendelkező vállalkozásoknak, továbbá maradt-e annyi pénzügyi tartalékuk, hogy a pályázati önrészt fedezni tudják azok a tenyésztők, akiknek állományát a madárinfluenza miatt le kellett vágni – zárja elemzését az Opten céginformációs szolgáltató.
