Moszkva szóban támogatja a békét, de dezinformációs ügynökei folyamatosan a háborúról beszélnek. Ez nem véletlen. Az európai védelmet „agresszív militarizálásnak”, az Ukrajnának nyújtott támogatást pedig „háborúpártolásnak” beállítani manipulációs kísérlet, amelynek célja egy torz valóság megteremtése.
Néhány héttel ezelőtt a NATO védelmi kiadásai kerültek a Kreml dezinformációs célkeresztjébe. Most Moszkva manipuláló tekintete Európára irányul, mivel a Kreml új képzeletbeli külső ellenségeket keres, hogy igazolja Oroszország revansista és imperialista világnézetét.
Oroszország a hágai NATO-csúcstalálkozó után azonnal Európát ábrázolta új „rosszként”, de az azóta eltelt hetekben a Kreml-barát dezinformációs ökoszisztéma minden eszközt bevetett, hogy Európát, különösen Németországot és Franciaországot ábrázolja első számú ellenségként. Igazság szerint Oroszország továbbra is hatalmas ellenszenvet táplál a NATO iránt, de most egyre inkább a transzatlanti szövetség európai tagjai vonzzák magukra a Kreml haragját.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának részeként a Kreml hónapok óta csak szóban hirdeti a békét, de többek között a brazíliai BRICS-csúcstalálkozón is terjesztette Moszkva imperialista eszméit. Akár lehetetlen feltételeket szab, akár az alapvető okokról tereli el a figyelmet, a Kreml százféle módot talál arra, hogy nemet mondjon a békére, mert Oroszország háborút akar, nem békét.
Ha megnézzük a Kreml-barát dezinformációs ökoszisztémában uralkodó narratívákat, nyilvánvalóvá válik, hogy a békéről szóló beszéd csupán álca, mert a Kreml-barát éterben egy téma dominál mindenek felett: a háború.
Például a közelmúltban az orosz állami ellenőrzés alatt álló televízió és rádió tele van spekulációkkal arról, hogy Európa állítólag támadásra készül Oroszország ellen. Ez sokféle formát ölthet, attól kezdve, hogy az Egyesült Államok állítólag elvesztette érdeklődését, és Európa átveszi a stafétát, Ukrajnát Oroszország elleni támadó fegyverként felhasználva, egészen addig, hogy elgondolkodnak azon, milyen erőforrásokat tud Európa mozgósítani Oroszország ellen . A cél itt elég nyilvánvaló: külső ellenség szellemének megidézése azáltal, hogy az európai védelmi kezdeményezéseket „agresszív militarizálásnak”, az EU Ukrajna támogatását pedig „háborúpártolásnak” ábrázolják, hogy meggyőzzék a közönséget arról, hogy az egyetlen előrelépési lehetőség a Kreml útja.
Kétségtelen, hogy az a kijelentés, miszerint Oroszország nem jelent fenyegetést, de a gonosz európaiak mégis háborút akarnak, nagy aggodalmat keltett. Ezért a Kreml dezinformációs gépezetének vékony határvonalon kellett egyensúlyoznia a félelemkeltés és az európai védelmi erőfeszítések nevetségessé tétele között, hogy fenntartsák Oroszország gondosan kialakított, támadhatatlan képét.
Így az abszurd állításokkal, miszerint a szankciók erősítették az orosz gazdaságot, a Kreml-barát manipulációs gépezet olyan történeteket is gyártott, amelyekben álszent aggodalmat fejeztek ki, hogy a megnövekedett védelmi kiadások a NATO összeomlásához vezetnek, vagy hogy a nyugati gazdaságok nem lesznek képesek fenntartani adósságaikat, vagy akár hogy a katonai kiadások tönkre fogják tenni Európa társadalmi szerkezetét. De ez csupán Moszkva magabiztos melldöngetése, mert a valóságban az EU a világ egyik legnagyobb és legsokoldalúbb gazdasága, összesen mintegy 17 billió eurós GDP-vel, ami nagyjából nyolcszorosa az orosz GDP-nek.
A Kreml manipuláló békeretorikájának van egy másik oldala is, amely rendszeresen megjelenik az állam által ellenőrzött szerkesztői irányelvekben a Kreml-barát dezinformációs szócsövek számára. Ez az, hogy Oroszországot egy nagy, jótékony humanitárius államként ábrázolják, amely mindenhol harcol az elnyomás és az egyenlőtlenség ellen. Akár a Donbasszban történt állítólagos népirtásról szóló mesékkel, akár az Európát sújtó „oroszgyűlölet” szellemével való küzdelemmel, Oroszország saját szemszögéből mindig a ragyogó páncélos lovag.
A „humanitárius Oroszország” meséjét legutóbb egy „bizonyos országok emberi jogi helyzetéről” szóló jelentés táplálta, amelyet az orosz külügyminisztérium juttatott el a Kreml-barát dezinformációs ökoszisztémába. Ennek célja valószínűleg kettős. Először is, hogy megerősítse Oroszország mint nagy humanitárius ország imázsát, és fenntartsa a Kreml-barát mítoszt a nácizmus újjáéledéséről Európában, amely szerves része az Oroszország Ukrajna elleni háborújának ideológiai alapját képező elveknek.
Másodszor, elterelni a figyelmet a szabadságjogok siralmas hiányáról, és a Kreml hatalmi monopóliumát fenyegető bármilyen polgári kezdeményezés állandó üldözéséről. Nem kell tovább keresni, mint a független választási megfigyelő Golosz közelmúltbeli megsemmisítése, hogy lássuk, milyen humanitárius is valójában Oroszország.
Néhány Kreml-párti propagandista odáig ment, hogy azt állította, az ENSZ megerősítette a jelentésben szereplő vádakat. Természetesen az ENSZ nem tette ezt. Ez az állítás csupán a Kreml képzeletének szüleménye, amely egyenlő arányban ötvözi a vágyálmokat és a manipulatív hazugságokat. Ne tévesszen meg ez a propaganda!