Az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet ausztriai intézménye felszólította Walter Rosenkranzot, az osztrák parlament szabadságpárti elnökét, aki tegnap Budapesten tárgyalt, hogy egyértelműen ítélje el a jogállam kiüresítését és az emberi jogok elleni magyarországi támadásokat – írta az APA hírügynökség jelentése alapján a bécsi Der Standard.
Az Amnesty osztrák tagozatának az irányítója, Shoura Hashemi kifogásolta az LMBTQ-közösséghez tartozók jogainak korlátozását a magyar hatóságok részéről, valamint azt is, hogy a magyar kormány nemrég – nemzetközi kötelezettségét tudatosan figyelmen kívül hagyva – hivatalosan fogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki.
Az APA budapesti keltezésű híre az MTI magyar állami hírügynökség jelentései alapján ismerteti a szélsőjobboldali osztrák politikus Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval, Szijjártó Péterrel és Gulyás Gergellyel folytatott budapesti tárgyalásainak a tartalmát, és a legkevésbé sem meglepő módon azokban egyetlen szó sincs arról, hogy Rosenkranz eleget tett volna az Amnesty felszólításának, hiszen az Osztrák Szabadságpárt a Fidesz szoros szövetségesének számít, az Európai Parlamentben mindkét párt a magát patriótának nevező frakcióhoz tartozik. A Szabadságpárt végzett az első helyen – a voksok közel 30 százalékával – a tavaly szeptember végén tartott választáson, de kormánykoalíciót nem tudott alakítani, ehelyett néppárti-szociáldemokrata-liberális kormány alakult az idén februárban. A parlamenti házelnök posztját azonban megkapta a szélsőségesen idegenellenes párt.
A The New York Times hírt ad arról, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter közzétette az általa irányított tárca új szervezeti ábráját, némi szöveges magyarázat kíséretében, és mindez arról tanúskodik, hogy a State Departmentet karcsúsításnak vetik alá. A liberális beállítottságú, mindig is inkább a demokratákhoz húzó lap szerint a legdrasztikusabb változtatás, hogy felszámolják a civilek biztonságának, a demokráciának és az emberi jogoknak az előmozdításáért felelős államtitkár alá rendelt hivatalt, aminek eddig az volt a deklarált feladata, hogy világszerte segítse az amerikai értékek érvényesülését. A hivatal egyes alkotó elemeit – így a demokrácia és emberi jogok részlegét, valamint a menekültügyi részleget – megnyesik, és betagozzák a külföldi támogatások és humanitárius segítség hivatalába.
Rubio közlemény szerint a felszámolásra ítélt hivatal „baloldali aktivisták platformjává” vált, és „vendetta-”, vagyis vérbosszú-hadjáratot folytatott olyan országok konzervatív vezetői ellen, mint Lengyel-, Magyarország, illetve Brazília, emellett pedig embargót akartak kimondatni az Izraelbe irányuló fegyverszállításokra.
A miniszter ostorozta a külügyminisztérium népességgel, menekültekkel és migrációval foglalkozó hivatalát is, mondván: adófizetők dollármillióit juttatta olyan nem kormányzati csoportoknak, amelyek támogatják a tömeges migrációt, beleértve az Egyesült Államok déli határai elleni inváziót.
Folyik a globális találgatás, Ferenc után ki lesz az új pápa? A Süddeutsche Zeitung a dpa német hírügynökség összeállítását vette át, ami kilenc nevet tartalmaz, és a lista első három helyén – vagyis a legvalószínűbbnek gondolt személyek közt – olaszok találhatók, a negyedik viszont Erdő Péter. A legesélyesebb eszerint Pietro Paolin bíboros, a Vatikán államtitkára, a pápa utáni második legfontosabb vezetője. A sorban őt Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi pátriárka, vagyis a katolikus egyház szentföldi képviselője követi. A harmadik esélyes Matteo Zuppi, az olasz püspöki konferencia elnöke. Ezután említi a dpa Erdő Péter magyar prímást, akit a konzervatívok közé sorol. Erdő eszerint jó viszonyt ápolt Ferenc elődjével, a német XVI. Benedek pápával. Ferenc reform-erőfeszítéseit ezzel szemben „részben kritikusan szemlélte” – fogalmaz a német hírügynökség, és hozzáteszi: a bíborosi testület konzervatív köreiben azt várják, hogy Ferenc progresszív kurzusa után most az attól való eltérés következik, és akik így gondolkodnak, azok a magyar bíborosra tippelnek.
Erdő Péter után még öt személy szerepel az esélyesnek véltek listáján: Manila korábbi érseke, a kishasai érsek, St. Louis volt érseke, a marseille-i érsek, valamint a luxembourgi érsek.
Köztük az amerikai Raymond Burke a legmarkánsabb személyiség, legalábbis abban az értelemben, hogy konzervatív keményvonalasként a most elhunyt egyházfő egyik legádázabb bírálója volt.