Az AP a művi abortusznak a kimutatható magzati életjelhez – gyakorlatilag a szívhanghoz – kötéséről szóló rendeletről beszámolva azt írja, hogy Magyarországon a terhességmegszakítás szabályai viszonylag liberálisak, és nagyrészt változatlanok az 1953-i legalizálás óta.

Magyarország nacionalista kormánya ugyanakkor – teszi hozzá az amerikai hírügynökség – Orbán Viktor vezetésével a hagyományos családi értékek bajnokaként állítja be önmagát, és adókedvezményt, illetve támogatást nyújt a többgyermekes családoknak, hogy javítsa az ország lakosságának termékenységi rátáját.  

Magyarország blokkolja a minimumadó-szabályozást, az EU azonban ennek ellenére be akarja vezetni a reformot – írja a svájci főváros, Bern vezető lapja, a Der Bund.

A nagy konszernekre kirótt nyereségadó legalább 15 százalékos szintjének az előírásával az adóparadicsomokat akarják „kiszárítani” – fogalmaz a svájci lap. Az EU-ban adóügyekben a tagállamok egybehangzó akaratnyilvánítására van szükség, és Magyarország erre alapozva június óta vétóval akadályozza a döntéshozatalt. Brüsszelben sokan azt állítják – teszi hozzá a Der Bund –, hogy ennek valójában nem tárgyszerű okai vannak, hanem Orbán, az autoriter miniszterelnök így akar engedményeket kicsikarni az Európai Bizottságtól a jogállamisági vitában.  

Németország – írja a lap – akár nemzeti hatáskörben be akarja vezetni a minimáladó intézményét. Sven Giegold, a gazdasági tárca államtitkára a Twitteren úgy foglalt állást: Berlin nem nézheti tétlenül, hogy Orbán a vétójával milliárdos nagyságrendű adóbevételtől fossza meg a német államot.

Svájc kormánya, a szövetségi tanács azt javasolja, hogy az alpesi ország a maga részéről 2024 kezdetétől érvényesítse a 15 százalékos minimáladót a 750 millió eurónál nagyobb éves forgalmat lebonyolító cégek tekintetében. 

Az EU-ban a Der Bund szerint az úgynevezett megerősített együttműködés jogintézményét akarják alkalmazni arra, hogy a minimáladó bevezetésével egyetértő tagállamok ezt megtehessék. Akik a magyarokhoz hasonlóan ezt nem akarják, azoknak nem kötelező, de nincs is vétójoguk – magyarázza a lap a jogi konstrukció lényegét. A cikk kitér arra is, hogy a jogállamisági viták miatt Lengyelország és Magyarország nem kapta meg eddig a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalást segítő uniós helyreállítási támogatást. Először a lengyelek akadályozták uniós szinten a minimáladó elfogadását, majd a magyarok fogalmaztak meg aggályokat.

A Frankfurter Rundschau egyik cikke szerint Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság német kereszténydemokrata elnökének már nem maradt sok ideje arra, hogy megvalósítsa kitűzött terveit a 2024 májusi európai parlamenti választásokig. A vele szemben támasztott elvárások azonban meglehetősen magasak: ki kell vezetnie az Európai Uniót az Ukrajna elleni orosz támadó háború nyomán előállt válságból, továbbá az energiaválságból, az éghajlatváltozás okozta krízisből, valamint a jogállamisági válságból – sorolja a problémás területeket a frankfurti lap.

Miért kezd keménykedni az EU Orbán Viktorral? Erre a kérdésre keresi a választ a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség elemzése. A szerző megállapítja: az Európai Uniót régóta aggasztja a jogállamiság eróziója Orbán alatt, de csak újabban tekinti létfontosságúnak a magyar irányváltás kieszközlését a demokrácia megtámogatása és az EU egysége végett. Ha ezzel kudarcot vallanak, akkor azzal felhígulhat az Unió, erősödhet a polarizáció, sőt, feléledhet a vita Magyarországnak az EU-ból való esetleges távozásáról – véli a Bloomberg.  

A cikk kifejti, hogy a demokrácia féltése és a korrupció miatti aggodalom egymással összekapcsolódik, de az Európai Bizottság a maga vizsgálódását kénytelen azokra a kérdésekre korlátozni, amelyek érintik az EU költségvetését és alááshatják az Unió pénzügyi érdekeit. Miközben tehát Orbán a fajok tisztaságáról beszél, visszaszorítja a független médiát, illetve korlátozza az LMBTQ-jogokat, és ez másokban elítélést kelt, mindez nem képezheti az uniós vizsgálódás tárgyát.

Az igazságszolgáltatás függetlensége azonban reflektorfénybe került, és központi szerepet tulajdonítanak neki a korrupció elleni küzdelemben.

A nemzetközi lapszemle a www.muosz.hu portálról átvett tartalommal folytatódik:

Milliárdoknak inthet búcsút Magyarország, mert a Die Presse újság úgy értesült, hogy a költségvetésért felelős osztrák biztos a pénzek zárolását készíti elő. A legfontosabb programokból akár 70% is elúszhat ily’ módon, ami hevenyészett számítások szerint 8000 millió euró.

Most először szivárogtak ki részletek a Bizottság tervéről arra az esetre, ha a magyar kormány továbbra sem hajlandó visszaállítani a jogállamot és nem lép fel a közbeszerzéseknél tapasztalható korrupció ellen. Johannes Hahn olyan belső levelet küldött szét, amely a már említett 70% befagyasztásán túl azt is tartalmazza, hogy egy fityinget sem kaphatnak az egyetemeket kézben tartó „közérdekű alapítványok”. És ehhez hozzájön még a koronaalapban lévő 5800 millió euró. Annak megint csak a jogállami gondok állják útját.

Hahn a biztosi testületnek írt üzenetben kiemeli, hogy nem sikerült egyezségre jutni a magyar vezetéssel az uniós támogatásoknál mutatkozó hiányosságok felszámolására, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására, márpedig anélkül semmi sem szavatolja, hogy tisztességesen használják fel a brüsszeli alapokat. Van rá példa, hogy a Legfőbb Ügyészség konkrét csalások gyanúja kapcsán a vizsgálat elutasítását rendelte el.

Az EU már jó ideje nehezményezi, hogy a nyugati adófizetők pénze Orbánhoz közeli vállalkozóknál köt ki. Grasszál a korrupció és az urambátyám-rendszer. A közbeszerzések csak ritkán átláthatóak, gyakran mindössze egyetlen ajánlattevő akad. A hatalom nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének vagy csupán szórványosan.

Azonban a súlyos gazdasági bajok folytán, amit csak tetézne, ha nem folynának be az annyira várt támogatások, még lehetséges, hogy Orbán beadja a derekát. Erre már volt példa.

The Washington Post/Bloomberg Az EU bekeményít Orbán Viktorral szemben, mert látja, hogy irányváltásra kell kényszeríteni, miután az éppen olyan alapvető, mint a demokrácia és az Európai Unió egységének megerősítése. Ha kudarcot vall a próbálkozás, az felvizezheti a szervezetet, a megosztást serkenti, sőt, felerősítheti a vitát a magyar kilépésről.

A Fidesz-kormány persze tudja, hogy nagyon kell neki Brüsszel pénze, azért „átfogó” csomagot helyezett kilátásba a korrupció visszaszorítására. Hogy ez azután elengedő lesz-e a Bizottság megnyugtatására, az nem tudható. A rafinált magyar miniszterelnök mindeddig ügyesen túljárt az európai intézmények eszén. A bírálók most is üresnek minősítik az általa ajánlott reformokat. De ezúttal a közösség a támogatások folyósítását attól teheti függővé, hogy mennyire valósulnak meg az ígéretek. Ezzel együtt egyaránt ajánlhatja, hogy vonják meg a szubvenciók egy részét, illetve: zárják le az eljárást.

Egyelőre bizonytalan, hogy végződhet-e válással a vita. Orbán arról beszél, hogy benn akar maradni, a kivitelre épülő gazdaság keményen függ az egységes piactól. A Brexit megmutatta, mennyire körülményes a kilépés. Ráadásul a tagság biztonságérzetet nyújtott Magyarországnak, miután dúl az ukrán háború.

Ám nehéz elképzelni, hogy a politikus készségesen visszacsinálja az elmúlt évtized jogi változásait és lelkes kampányt kezd a korrupció ellen. Az uralkodó elit és a gazdasági klientúra nagyot kaszált az eltelt 10 évben. És hát Varga Mihály már megpendítette, hogy ha tovább bírál az EU, akkor az ország az évtized vége felé felülvizsgálhatja: akar-e maradni, mivel addigra nettó befizető lesz.

A brit bulvárlap, a Daily Expressszerint a német zöld képviselőt, Damian Boeselagert felháborította, hogy az Európai Bizottság az év végéig időt kíván adni Magyarországnak a jogállami hiányosságok kiküszöbölésére. A politikus úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyen valójában enged Orbán taktikájának, mert oda akarja adni a pénzt. Megjegyezte, hogy a jogi indoklás eléggé ingatag, mert a helyreállítási alap rendelkezései közt nincs olyan pont, amelyik bármilyen határidőt irányozna elő. Így inkább azt látszik, hogy Brüsszel indokot igyekszik találni a magyar elképzelések támogatására.

Az előzmény az volt, hogy Vladis Dombrovkis alelnök két napja közölte: minden döntést meg kell hozni ez év végéig, máskülönben elúszik a pénz. Vagyis bizonyos értelemben most döntő szakasz kezdődik. Ugyanakkor úgy tudható, hogy az EU végrehajtó testülete a források megvágására készül, hacsak Orbán nem lép túl azon, hogy nem képes, nem tud, vagy nem akar megakadályozni olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket.

Süddeutsche Zeitung A két legesélyesebb olasz párt vezetőjének tévévitájában a szociáldemokrata Enrico Letta azt vetette a postfasiszta Giorgia Meloni szemére, hogy egy követ fúj Orbán Viktorral, azaz hasonló a világnézetük, miközben a magyar politikus sorra fúrja meg az EU-döntéseket, így nem ritkán keresztezi az olasz érdekeket is. Pl. a migránsok átvételen ügyében.

A beszélgetőtárs azzal ütötte el a bírálatot, hogy Magyarország kicsi. Az igazi probléma Németország és a „szocialista” kancellár, pl. a gáz árának korlátozása kapcsán. Szerinte a német kormány azért nem akarja az ársapkát, mert előnyös megállapodást alkudott ki Oroszországgal. Azt is megjegyezte, hogy vége a német–francia-tengely egyeduralmának, a jövőben érvényt óhajt szerezni az olasz érdekeknek.

Letta arra hívta fel a figyelmet, hogy Olaszország sora csakis az erős és szolidáris Európában mehet jól, és hogy miként szavaz az olasz lakosság a jövő vasárnap, az kb. olyan fontos, mint a Brexit ügyében tartott népszavazás. Meloni az „Isten, haza, család” szentháromságát hangoztatta, ezt annak idején a Mussolini-féle fasiszták is a zászlójukra tűzték. A rivális épp ezért úgy reagált rá, hogy az ilyen értékek a múltba viszik vissza a nemzetet. És inkább a polgárjogokkal kellene foglalkozni, lásd a melegeket, mert nem az állam dolga, hogy normákat állítson fel a szerelemben.

Meloni ugyanakkor megerősítette, hogy győzelme esetén mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban eleget tesz az ország kötelezettségeinek és ezt Salvini és Berlusconi nevében is szavatolta.

The Washington Post Putyin bajba került Ukrajnában, de ugyanez a helyzet mindazokkal, akik idáig jobbról védték nyugaton. Az orosz erők menekülőre fogták a kelet-ukrán fronton, katasztrófa készülődik Moszkva szempontjából, mert az ellentámadás a jelek szerint váratlanul érte a csapatokat és a parancsnokokat is – mondják nyugati illetékesek. El lehet képzelni, hogy mit érezhetnek most mindazok, akik annyi energiát áldoztak külföldön az orosz elnök védelmében, gúnyolták és leszólták a demokráciát.

Tekintélyelvű államok legalább egy évtizede offenzívában vannak. Moszkva beleavatkozott az amerikai, illetve több európai választásba is, hogy Putyin-barát jelöltek győzzenek. Eközben jobboldali pártok szívélyes viszonyt tartottak fenn a Kremllel.

Magyarország pedig, ami egykor a demokrácia felé tartott, az oroszbarát tekintélyelvűség útjára lépett. Donald Trump Putyin szócsöve és apologetája lett.

Az invázió a Nyugat elleni szélesebb támadás részét képezi. Nehéz alábecsülni, hogy a volt elnök republikánus hívei mennyi energiát fektettek az orosz tekintély megerősítésére. Ám most fordul a kocka, az oroszok tömegesen mentik az irhájukat ukrán földön. Nemigen volt ennél nagyobb katonai kudarc a legújabb történelemben.

A Putyin-párti jobboldal világképe romokban. Nyugaton sokan már tagadják, hogy valaha is pártolták volna az orosz vezetőt, de a demokrácia védelmezői ostobák lennének, ha hagynák Oroszország szövetségeseit, hogy sértetlenül megússzák ezt az erkölcsi és politikai botrányt. A Tegyük újra naggyá Amerikát-mozgalom egy korrupt, brutális, hanyatló rezsimmel azonosult, ellenben hozzá nem értőnek és gyengének állította be a demokráciákat. Nem úszhatja meg a felelősségét, amiért tolta Moszkva szekerét.

Ezzel szemben a Nyugat és az amerikai Demokrata Párt egyrészt kimondhatja, hogy sikeresen segítette az ukránokat, másrészt pedig hozzájárult ahhoz, hogy szétzúzza a tekintélyelvűség felsőbbrendűségét hangoztató jobbos mítoszt. Putyin ostoba, brutális vesztesnek fog minősülni, de méltó példakép a tengerentúli jobboldal számára, amely nem tudja elfogadni a saját vereségét és erőszakos görcsöket produkál. Ugyanakkor senki se tévessze szem elől, hogy a Nyugat erkölcsi, gazdasági és katonai győzelmet aratott, az orosz államfő minden nemzetközi csapkodása ellenére is.

A Bloomberg vezércikkírója sürgeti, hogy a Nyugat adjon meg minden szükséges támogatást Ukrajnának a győzelemhez, vagyis: hogy az a lehető legtöbbet tudja kihozni az előretörésből, amely hatalmas stratégiai és harcászati vereséget hozott a Kreml számára. A fronton persze még minden mozgásban van. Ám az ukrán sikerek rákényszerítették az oroszokat észak-keleten, hogy feladják fő parancsnoki állásaikat, illetve utánpótlási raktáraikat.

Moszkva kénytelen lesz egységeit átcsoportosítani, ám így az ukránok alighanem megindulnak azokon a pontokon, ahonnan elvezényeltek alakulatokat. A kudarc mértéke még a legerősebb oroszbarát hangokat is elgondolkodtatta. Az ukránok viszont hatalmas erkölcsi lökést kaptak. Egyben bizonyították, mennyire jó a katonai vezetésük, továbbá képesek támadáshoz is hatékonyan felhasználni a nyugati fegyvereket.

A szövetségesek dolga most legelőször is az, hogy gyorsítsák fel a hadianyag-szállításokat. Ez döntő lehet. Azután életben kell tartaniuk a szankciókat. Európa nehéz télnek néz elébe, de az ukrán eredmények segíthetnek meggyőzni a közvéleményt, hogy megéri áldozatot hozni. Jogosak persze aggodalmak a várható nehézségek kapcsán, de a Nyugatnak elemi érdeke, hogy segítsen kiaknázni a harctéri sikereket. Ezzel egyben erős üzenetet küld ellenfeleinek a világban – főként Kínának –, hogy egységbe tud tömörülni és tetemes kiadásokra is hajlandó saját életmódjának védelmében.

Természetesen az orosz államfő még nincs két vállon. Az ukránok az elvesztett területeknek csak egy töredékét tudták visszaszerezni. Putyinnak van jó pár adu a kezében. De bárhogyan alakul is, a végjáték a béketárgyalásokon dől el. És el kell érni, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából ülhessen asztalhoz.

The Guardian Félő, hogy a magyar abortusz szabályok szigorítása további korlátozások előtt egyengeti az utat a szélsőjobbos Orbán kormánya részéről – egy olyan országban, ahol széles körben elfogadott a művi terhesség megszakítás. Amióta a miniszterelnök újból hatalomra került, a hagyományos családi értékeket nyomatja, és egy sor intézkedést vezetett be a népességszám csökkenésének megállítására. De idáig nem nyúlt hozzá a viszonylag liberális kürettörvényekhez.

Hasonló előírás van érvényben sok déli amerikai államban, így Texasban és Kentuckyban, bár az orvosok szerint szakmailag pontatlan, hogy az érintett nőknek meg kell hallgatniuk a magzat szívhangját, mert a legtöbb szakértő azt mondja, hogy a terhesség kezdeti szakaszában ilyen életjelek még nincsenek, a lüktető hangot maga a gép adja ki.

Ugyanakkor az új magyar rendelet az abortuszellenes politikából fakad, célja, hogy több gyerek szülessék – mondja Nógrádi Noá a jogvédő Patent Egyesülettől. Kiemeli, hogy a felmérések alapján a magyarok kétharmada nem szeretne további megkötéseket az abortusz területén. Ennélfogva a kormány nem tudja egyik pillanatról a másikra törvényen kívül helyezni a magzatelhajtást. Egyszerűbb neki kis lépésekkel haladni a cél felé.

(A Pintér Sándor-féle rendelkezés hatalmas nemzetközi sajtóvisszhangot keltett, akárcsak a Ryanair főnökének budapesti bejelentése a magyarországi járatok ritkításáról – a szerk. megj.)