Az idei első negyedévben már jóformán nincs olyan új építésű lakás a magyar fővárosban, aminek négyzetmétere egymillió forintnál olcsóbb lenne – derül ki a Duna House legfrissebb ingatlanpiaci elemzésből. Ezzel új korszak kezdődött a főváros ingatlanpiacán a mértéktelen pénzromlás és – sokak szerint – nyerészkedési mánia miatt. (A nyitó képhez: ha így haladunk, már a panelrengetegben sem tud otthont vásárolni az átlagmagyar…)
Ez az oka annak, hogy egy fiatal (a jelenlegi fizetéseket és lakásárakat tekintve) jócskán középkorúvá vagy nyugdíjassá válhat, mire annyi pénzt összegyűjt, hogy otthont vásároljon magának, a családjának. Persze, ha tovább romlik a forint, és a II. világháború utáni magyar nemzeti valuta „dicsőségét” kívánja utánozni, akkor gyakorlatilag sosem lesz saját fedél a feje fölött.
Tessék mondani, tisztelt magyar pénzügyminiszter úr, jól van ez így? Mit tenne akkor, ha a mai fiatalok között élne – lakás nélkül?
Budapesten jelenleg a legolcsóbb, új építésű ingatlanokat a XV. és a XX. kerületben találjuk, ott is négyzetméterenként 1 millió forintos átlagáron. A legdrágább lakások a II. kerületben várnak vásárlóra, beköltözőre, feltéve, ha az illető képes megfizetni az átlagos (!), 3 400 000 forintnál is magasabb négyzetméterenkénti árat. A budai I. és XII. meg a pesti V. kerületek lakásainak négyzetmétere szintén 2 millió forintnál is többe kerül.
Az új építésű lakások négyzetméterára a tavalyi első negyedévéhez képest 2025 első negyedévére Budapesten látványosan emelkedett; igaz, a növekedés mértéke kerületenként jócskán eltér.
„A legnagyobb drágulás a II. kerületben történt, ahol az árak 56%-kal nőttek, ezt a XVIII. kerület követi 51, a VII. kerület pedig 40 százalékkal. Látványos emelkedés volt továbbá a XIX., XII. és XIII. kerületben is: 20 százalék feletti növekedéssel. A legkisebb növekedést a belső pesti kerületek egy része mutatta: a IX., X., XIV. és XVI. kerületben 4-6 százalék közötti volt a drágulás.
Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője szerint az ingatlandrágulás ott volt a leglátványosabb, ahol még nem is olyan régen úgy-ahogy megfizethető árat kértek az otthonokért. A szakember azzal magyarázza a nagy többség számára fájó drágulást, hogy erősödött a kereslet, a kínálat viszont korlátozott, továbbá az infrastrukturális fejlesztések hatására hirtelen felértékelődtek az új építésű lakóingatlanok.
Ez az oka annak, hogy új lakást ma leginkább már csak a tehetősek tudnak vásárolni. Egy 60 négyzetméteres (tehát egy-, legföljebb kétgyermekes család számára alkalmas) otthon a legolcsóbb kerületekben is 60 millió forintba kerül. Ugyanekkora lakás a pesti belvárosban vagy a budai hegyvidéki részeken viszont háromszor ennyibe, 180 millióba.
Mindez igencsak szűkítette a vevőkört, vagyis főként csak a tetemes saját forrással (vagy jó hitelképességgel) rendelkezők vásároltak új építésű lakást.
A Duna House elemzői szerint ár–érték arányban jelenleg a XIV., XIX. és XX. kerület kínál kiegyensúlyozott megoldást: ezek a városrészek még viszonylag elérhető áron kínálnak új építésű lakásokat (a vásárlók igen nagy többségének hitelre, családi örökségből), miközben a lakóhely infrastruktúrája, közlekedési körülményei és a helyi szolgáltatások is fejlettek.
Befektetési szempontból továbbra is figyelemre méltó a VIII. és IX. kerület, ahol a bérbeadási hozam és a hosszú távú értéknövekedés kombinációja kedvező. Emellett nagy lakásszámú fejlesztései révén még a XIII. kerület mutat stabil keresletet a bérlők körében.
A Duna House előrejelzése szerint ez év második felében az új építésű lakások négyzetméterárai országosan enyhe, Budapesten viszont továbbra is 3-7%-os növekedést mutathatnak, különösen ott, ahol szűkebb a kínálat.
Az ingatlanszakértő szerint a kedvelt pesti, belvárosi részeken csak mérsékelt drágulás várható, a külső pesti kerületekben és a budapesti agglomerációban viszont az árak meredeken fognak emelkedni. Ezért most azok a vásárlók kerülnek előnybe, akiknek van pénzük, és ily módon gyorsan tudnak dönteni. A vásárlói várakozás a hazai ingatlanpiacon tehát napról-napra emelkedő árakat eredményez, főként az új építésű lakások tekintetében.
Mindezek tudatában kérdezi a vélhetően a nagy többséget képviselő újságíró, hogy mit kíván tenni a NER azért, hogy ne váljanak hajléktalanná a fölnövekvő nemzedékek. A lakhatási szegénység/nyomor ugyanis még az éhezésnél rettenetesebb állapot, ugye, mélyen tisztelt kastélytulajdonosok?