Életünkben átlagosan 90 ezer órát töltünk munkával, mielőtt nyugdíjba mennénk, így közel sem mindegy, mennyire figyelünk oda eközben az egészségünkre. A kellő mozgás és a tudatos táplálkozás hiányából adódó betegségek az európaiak tízmillióit érintik. A Profession.hu kutatása rávilágít: miben érdemes változtatnunk 2023-ban. (A nyitó kép forrása: https://www.dbf.design/blog/gesundes-arbeiten-homeoffice)
A reprezentatív kutatás kedvező eredménye, hogy a magyar dolgozók között sokkal többen vannak azok, akik odafigyelnek a helyes táplálkozásra (42%), mint azok, akik nem (25%). A válaszadók nagyjából fele minden nap eszik zöldséget és gyümölcsöt, ugyanennyi fogyaszt kellő mennyiségű vizet. Érdekesség: az otthonról dolgozók 52 százaléka választ egészségtudatosan ételt, a munkahelyükre bejáróknak csak 37 százaléka. A dolgozók döntő többsége helyszíntől függetlenül törekszik arra, hogy napi három csésze kávénál ne igyon többet (70%) és az energiaitalok fogyasztását is sokan kerülik (72%).
Bár a Profession.hu kutatásában látható, hogy tisztában vagyunk a testmozgás fontosságával, mégis kevesen fordítunk kellő időt rá. A válaszadók csaknem felének nagyon kicsi az aktivitás mértéke, ráadásul még harmaduk sem végez egészségjavító mozgást. Az Eurostat jelentéséből kiderül, hogy 2020-ban minden tizedik európai dolgozó beszámolt valamilyen munkaköréből adódó sérülésről vagy betegségről, aminek nem kis része mozgáshiányból, helytelen testtartásból adódott.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az egészség megőrzéséhez átlagosan heti 150–300 perc közepes intenzitású vagy heti 75–150 perc erős intenzitású fizikai aktivitás (illetve ezek kombinációja) szükséges. A hazai felmérés szerint ettől látványosan elmaradunk. Főleg a legfiatalabbak, azaz a Z-generáció teljesítménye kiugróan alacsony, az egészségjavító aktivitás szintjét meg sem közelíti. Kettősség: a táplálkozást tekintve az otthonról dolgozók, a mozgásban a munkahelyre bejárók állnak jobban.
A profession.hu kutatása szerint a munkahelyek fele támogatja valamilyen formában dolgozóinak egészségét. Legtöbb helyen ezt Széchenyi Pihenőkártya révén (39%) teszik meg, bár már megjelent a megelőző szűrés, az egészségi állapot felmérése (12%), az egészségbiztosítás (10%) és az egészségpénztári hozzájárulás is (9%). A munkavállalók legszívesebben masszázstámogatást (31%), gyümölcsnapot (30%) és az ergonomikus székek bevezetését (26%) kérik juttatásként a munkahelyüktől.
Általános tanulság tehát 2023-ra, hogy az otthon végzett munka mellett ne feledkezzünk meg a kellő mennyiségű mozgásról, munkahelyen pedig az eddiginél jobban figyeljünk a helyes táplálkozásra. – A munkáltatóknak is érdemes átgondolniuk, hogy hány kiesett napot előzhetnek meg azzal, ha külön juttatásokkal hozzásegítik a dolgozóikat az egészségük megőrzéséhez.