Különféle jelzéseket kapok Budapestről, és nekem úgy tűnik föl, hogy Orbán Viktor az Európai Néppártban akar maradni. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ehhez bizonyos értékeket el kell fogadni és szolidaritást kell tanúsítania a kampányban – kezdte Manfred Weber a Welt am Sonntagnak adott újabb interjújában, amiben bejelentette: személyesen akar tárgyalni a magyar kormányfővel Budapesten, hogy hitele legyen a meggyőzésnek.
A Weber-interjú csaknem minden német és osztrák lapban hírértékű lett, de még az angol nyelvű lapok is beszámoltak a váratlan fejleményről, hiszen nem egy újság megírta még a múlt héten, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetőjének a választásokig hátralévő időben a magyarországi látogatás nem szerepel a kampány naptárában.
A Politico értelmezésében Manfred Weber döntésében kulcsfontosságúnak az számít, hajlandó-e Orbán Viktor a CEU Budapesten maradása végett változtatni eddigi retorikáján és intézkedni, hogy még idejében meg lehessen állítani a kiköltözést Bécsbe.
A német közszolgálati tévéhíradó, Tagesschau úgy kommentálja az interjút, hogy Weber értésre akarja adni, lapáton van a Fidesz az EPP-ben, úgyhogy ennek megfelelően kellene komolyan venni a néppárti aggályokat. Az ARD-híradó szerint Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúja után már a kilépést fontolgatja. Vagy: ha mégis benn maradna, akkor a pártcsaládot a maga képére akarja formálni.
A magyar kormányfő pénteki rádiós nyilatkozatára a The Washington Post is vevő volt, az AP hírügynökség tudósítását a szerkesztők az Orbán–Kaczynski barátságra hegyezték ki. Ha Orbánt elűznék az Európai Néppártból, akkor a Jog és Igazságosság párt elnökéhez fordul szövetségkötés szándékával. A The New York Times is ugyanígy hozta a kiemelt hírek között, a Trump-párti Breibart News pedig saját tudósítói anyagot adott közre, kiegészítve azzal, hogy a Konzervatívok és Remormisták Európai Szövetségébe tartozó lengyelek ugyanúgy a 7-es cikkely szerinti bűntető eljárás alatt vannak, mint a magyar kormány.
A Der Standard Antonio Tajanit idézi: az Európai Parlament elnöke szerint nem szabad kizárni a Fideszt a frakcióból, hiszen csak 12 tag szorgalmazta 9 országból.
A Varsóban keltezett cikk a Gulf Timesban az 1955-ben Moszkva által megalapított katonai szövetség, a Varsói Szerződés három egykori tagállamának miniszteri találkozójáról számol be, amihez apropót a hétvégén a NATO-hoz való csatlakozásuk 20. évfordulója szolgáltta. A március 12-i évfordulót katonai parádéval ünnepelték vasárnap a lengyel fővárosban, amelyen Andrej Babis cseh kormányfő (nem mellesleg most érkezett haza a Fehér Házból, ahol Trumppal találkozott) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő társaságában Orbán Viktor is részt vett. Orbánt nem idézi a tudósítás, ellenben Morawieckitől kiemeli, hogy a múlt két évtizedben mindhárom tagország bebizonyította, helyt tud állni az Észak-atlanti Katonai Szövetség kötelékében, azonban a kíberháború most mindannyiuk számára kihívás. Kedden, 12-én Prágában folytatódnak az évfordulós NATO-ünneplések.
A The New York Timestól a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó írást érdemes kiemelni, amely az évek óta tartó annak a folyamatnak a betetőzéséről ír, amivel a kormány egyre szorosabb ellenőrzés alá veszi a közéletet. Kezdődött a médiával, folytatódott a gazdasággal, az oktatással és most a tudományos életet fosztja meg szabadságától. Az Akadémia kutatói által létrehozott fórum közösségi véleményének ismertetésével jelzi: a Lovász László és a Palkovics László által egyeztetett megállapodás nem garantálja a kutatói szabadságot. „A szándéknyilatkozatban semmi olyan garanciát nem látunk, amely biztosítaná a szabad tudományos munkát.” A Reuters cikke ennek kapcsán arra is felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi idők kormányzati intézkedései nyomán, legutóbb az CEU elüldözését követően is, tüntettek és szinte egymást érik a szüntelen tiltakozó akciók.
Az ENSZ kiadványának számító ReliefWeb a magyar alkotmánybíróság minapi döntését vesézi ki, amely szerint nem alkotmányellenes a Stop, Soros! névvel jelzett törvény. A döntést kontextusba helyezi, amely szerint a magyar kormánynak az unióval is számos jogi vitája van, ez a 7-es cikkely megindításához is vezetett, illetve összefüggésbe hozza az Orbánnak adott ultimátummal, amely az EPP-ből való kizárás kockázatával jár.
A The Week brit–amerikai folyóirat a női politikusnak lenni Magyarországon témáját dolgozta fel, megszólaltatja mások között a momentumos Donáth Annát és Nagy Blankát, valamint a fideszes Novák Katalin is szót kapott, aki szerint nőnek és férfinak egyként kihívás ma politikusként dolgozni.