Éket ver Orbán Putyin és nyugati szövetségesek közé? – kérdi Laura King a Los Angeles Timesban, amikor Budapestről keltezett írásában a magyar választásokat alaposan értékelve Orbán Viktort összeférhetetlen személyiségnek nevezi – többek között. Orbán nem jön ki az Európai Unióval és rossz néven veszi, ha valaki kioktatja, mint legutóbb Zelenszkij ukrán elnök, aki arra kérte, menjen ki a Duna-partra és nézze meg azokat az ukrán kiscipőcskéket, amiket a Mariupolban megölt gyerekek emlékére tettek közszemlére.

Földcsuszamlásszerű választási győzelme után még durvább támadásba lendült Orbán Viktor. Bontja az egységet az EU-ban, ha az Oroszország elleni szankciókról van szó, illetve ő az egyedüli, aki rubelban fizet az oroszoknak. Visszaszól Zelenszkijnek, mondván, ha valaki kér, akkor ne mondja meg, a magyar kormányfő mit tegyen. És a NATO-nak is nemet mond, ha fegyverszállításokról van szó. Rögtön elővette a civil szervezeteket is, bünteti őket a népszavazás elleni álláspontjuk miatt. Nem véletlen, hogy Trump „darling”-ja lett, és a Fox News-os Tucker Carlsoné is.

Minek köszönhette sikerét Orbán? Mindenekelőtt a mocskos kampánystílusnak és az ukrán háborút a saját malmára hajtó dezinformációnak, ami a nagy médiatúlsúlyban sikerre volt ítélve.

Megszólít a cikkíró egy középiskolai tanárt is, aki elmondta: fél, mert más a véleménye, mint az ország nagyrészének. A szerző szerint nem lesz Orbánnak olyan nagy mellénye, ha hónapok múlva valóban sok pénzt von meg tőle és kormányától Brüsszel.

A Radio France International angolul közöl szintén kimerítő elemzést videóval párosítva úgy, hogy figyelmeztet: a francia elnökválasztáshoz is okulásul szolgálnak a Budapesten felvett interjúk. Minden megszólaló a fideszes médiatúlsúlyt és a háborús dezinformációt nevezte meg a győzelem okaként, kivéve Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet társalapítóját, aki szerint épp ugyanúgy 6,8 millió embert ér el az ellenéki média, mint a kormányzati. Azaz szerinte teljesen kiegyensúlyozott a médiakörnyezet ma Magyarországon. Nem igaz az állítás – mondja, hogy nem tudja üzenetét keresztülvinni az ellenzék. 

Az Euronews is azzal foglalkozik, hogy Orbánnak még nagyobb lett a szája a nagy győzelem után. A Reutersnak nyilatkozó Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Unió magyar raportőre szerint azonban egyáltalán nem kizárt: a jogállami normasértés miatt indított eljárás eredménye az lesz, hogy a következő uniós költségvetési ciklus összes forrását, azaz 416 billió forintot is megvonhatják a magyar kormánytól.

A brit The Guardian hasonlóképpen arra figyelmeztet, könnyen huxit vagy fraxit lehet a vége annak a politikai kurzusnak, amit egyrészt Orbán diktál, és ami fenyegetheti most az elnökválasztásba fordult franciákat is – látva a brexittel közös erővonalakat és előjeleket. Hisz a brexit is hazugsággal és álszent ígéretekkel győzött. Az írás arra a fájó pontra is rámutat, hogy a baloldal, a szocialisták nem tudnak egyelőre olyan irányvonalat képviselni Franciaországban sem, de a briteknél sem, ami alternatíva lenne az illiberalizmussal és a kvázi-rasszista patriotizmussal szemben. (Viszont az elnökválasztás első fordulóját Emmanuel Macron nagyobb különbséggel nyerte, mint amire számítottak elemzők.)

A washingtoni The Hill, ami nevében a Capitoliumra utal – világosan fogalmaz: az autokráciába süllyedt Magyarország riadót fúj világszerte a demokráciának. Az EBESZ választási jelentésével egyetértve kijelenti: gyakorlatilag semmi esélye nem volt az ellenzéknek a kormány által irányított állami média miatt, ami Orbánt segítette győzelemre. Ilyen és hasonló kulcsmondatok szerepelnek az írásban: Orbán kormánya a putyini kleptokrácia tükörképe. Ahogy növelte hatalmát a Fidesz, úgy korrumpálta a piacokat.

A szerző egyébként évekkel korábban kapott egy névtelen levelet az Orbánt ért kritika után, amelyben az állt, amint Putyin visszaveszi a Kárpátokon túli területeket, Magyarország visszakapja a régi magyar területeket. Orbán ma másokat állandó félelemben tartó olyan szélsőséges nacionalista, aki vissza akarja állítani a régi Osztrák-Magyar Monarchiát. Ezzel zárja Brian Atwood a cikkét: ideje odafigyelni arra, mi történik Orbán Magyarországában, mert még az amerikai demokráciának is feladja a leckét.

(helyben.hu) Orbán és Le Pen hívei azt üzenik, hogy nem számít a jogállam és a demokrácia. Orbán Viktor gyakorlatilag megvétózta az orosz szénhidrogének importját és csak hajthatatlanabb lett a választási siker óta.

The Guardian Dermesztő az üzenet Európa számára mindazok részéről, akik Orbánra és Le Penre voksolnak. Hiszen az egyik politikus az illiberalizmus önjelölt hirdetője, a másik übernacionalista és migrációellenes, akik a homályos lengyel PiS-szel kiegészülve, tesznek a nemzetközi jogra, gerjesztik a hangulatot a bevándorlók ellen, szükségesnek tartják, hogy manipulálják a választási szabályokat, nem fogadják el a sajtó sokszínűségét, gátat szabnának az eltérő véleményeknek.

A politikai paletta közepe, illetve baloldala számára ez a felfogás azért veszedelmes, mert az érintett szavazókat nem foglalkoztatja, hogy vége a nyíltságnak, meg hogy nacionalista, antidemokratikus alapon megnyesegetik a jogállamot. Orbán a háború ellenére is kétharmadot kapott, bár ebben közrejátszott, hogy manipulálta a médiát és a választási rendszert. Ha Le Pen két hét múlva nyerni tudna, felülírná az 1789-i alkotmányt, megtagadná az uniós jog jó részének alkalmazását, rasszizmust szabadítana az országra és létválságba döntené az uniót.

Csakhogy az ukrán háború új helyzetet teremtett. Az EU új legitimitáshoz jutott, mert az agresszió jól illusztrálja, mit eredményezhet az illiberalizmus, a túlzott nacionalizmus és az elnyomás. A Nyugatnak és személy szerint a következő két hétben Macronnak meg kell találnia az útját-módját, hogy működjék a tőkés társadalmi-gazdasági rend.

Der Standard Timothy Garton Ash azt mondja, ha Oroszország egy nap demokratizálódik, ami persze még igencsak messze van, akkor helyet kell kapnia a NATO-ban. Ez már csak Kína ellensúlyozása miatt is elkerülhetetlen. A neves európai elemző szerint azonban jelenleg legelébb Ukrajnának kell segíteni, amihez elsősorban tűzszünet szükséges. Tragikusnak tartja, hogy a háború véget vetett a hidegháború utáni időszaknak és a világ megint ott tart, hogy tömeggyilkosságokat követnek el.

Nagy kérdés viszont, hogy lesz-e új Jalta, ami ez esetben azt jelenti, hogy újból megosztott lesz Európa, csak éppen a törésvonal kelet felé tolódnék el. Az alternatíva ezzel szemben az, hogy találnak olyan stratégiát, ami elvezet az egységes és szabad földrészhez. Putyint az mozgatja, hogy vissza kell állítani az orosz birodalmat. Ukrajnában a háború egyúttal a Nyugat ellen folyik.

Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az ukránok idővel betagozódhassanak az unióba, de a jogállam ügyében tisztázni kell egy s mást Magyar-, illetve Lengyelországgal. Viszont belefér, hogy Kelet-Ukrajnában befagyott konfliktus alakul ki, de ettől még az ország többi részét újjá kell építeni. Az ugyanakkor jó, hogy a válság folyományaként Putyin egyhamar nem tud megindulni a NATO, Lengyelország vagy a balti államok ellen. Európának ugyanakkor kezdeményezésekkel kell előállnia a liberális nemzetközi rend védelmében.

Financial Times Bár Orbán Viktor többször is kijelentette, hogy szó sem lehet az orosz energiahordozók importjának korlátozásáról, mert az súlyos következményekkel járna a magyar gazdaság számára, Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő szerint ilyen javaslat hivatalosan nem került az asztalra, így Magyarország nem is fúrhatta meg az elfogadását. A miniszterelnök véleménye azonban gyakorlatilag vétóval ér fel, hiszen az embargót csakis egyhangú határozattal lehetne kimondani.

Azaz most megy tovább a vita, annál is inkább, mert több kormány is fél, hogy a gáz- és olajimport leállítása megdrágítaná a megélhetést. Bár alapvetően fontosnak tartják, hogy Oroszország lássa az invázió kárát. Aligha valószínű ezek után, hogy gyorsan megtalálják a kiutat a jelenlegi zsákutcából. Brüsszelben ezzel együtt úgy látják, hogy megkönnyíti a megállapodást az új és újabb rémtettek ténye.

The Wall Street Journal Orbán bekeményített, amióta győzött a választáson, kizártnak nevezte, hogy megszavazza az orosz szénhidrogének behozatalának tilalmát – közölte egy magas rangú uniós illetékes. De hajlik a magyar álláspont felé Németország és Ausztria is. Ily módon még hetekig elhúzódhat, amíg bármiféle érdemi indítvány elkészül ez ügyben. Mujtaba Rahman, a washingtoni székhellyel működő Eurázsia Csoport nevű elemző cég európai igazgatója mindazonáltal úgy véli, hogy az orosz olajat sokkal könnyebb helyettesíteni, mint a gázt, és ezt mind több ország elfogadja.

Die Presse Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tájékoztatásért felelős titkára kifejtette, hogy a kárpátaljai magyarok továbbra igényt tartanak az alkotmányos kisebbségi jogaikra, de a kérdést csak a háború után vetik fel Kijevnél. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola tanára ugyanakkor egyetért azzal, hogy a magyar kormány sem katonát, sem fegyvert nem ad Ukrajnának, mert szerinte különben félő, hogy a magyarok lakta országrészre is kiterjednek a harcok. Így fogalmazott: egyszerűbb pl. a Spanyolországból érkező fegyvereket Lengyelországon át célba juttatni.

Problémásnak nevezte ugyanakkor, hogy a háború még jobban megtizedeli a magyar etnikumot, amelynek száma nem hivatalos adatok szerint az utóbbi időben további 25 ezerrel csökkent.

Die Zeit Lengyelország nemzetközi bíróság útján kíván igazságot szolgáltatni a 80 évvel ezelőtti katyni mészárlás áldozatainak. Ezt Duda elnök hozta nyilvánosságra. Azzal érvelt, hogy ha nem marasztalják el a bűnösöket, akkor a példa felbátoríthatja a mai követőket. Mint emlékezetes, 1940 tavaszán a Szmolenszk közelében lévő Katyn fogolytáborában az orosz titkosszolgálat utasítására 21 ezer lengyelt végeztek ki, főleg katonatiszteket, valamint civil értelmiségieket és egyházi személyiségeket. Évtizedeken át tartott hallgatás után Gorbacsov elismerte az orosz állam vétkességét, de végül is elfektették a vizsgálatot és senkit sem marasztaltak el.