A sajtószabadságról az EU-ban: elképesztő a magyar állami befolyás a médiában

Hét év, 2010 óta folyamatosan romlik a magyar sajtó függetlensége – állapította meg az a munkacsoport, amely Brüsszelben nyilvános meghallgatáson elemezte Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Görögország sajtószabadságát és a sajtó sokszínűségét.

Az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) olyan országokat választott ki, amelyeket már évekkel ezelőtt is bíráltak ebben a vonatkozásban.

A felkért kutatók – köztük Bayer Judit, a miskolci egyetem professzora és Bárd Petra, a CEU tanára – azt vizsgálták, hogy mennyire átlátható a tulajdonosi szerkezet, az állami támogatások rendszere, illetve mennyire próbálja a politika befolyásolni a sajtótermékeket, és minderre hogyan reagálnak az újságírók.

Magyarországról egyebek között megállapították, hogy az állam egyre nagyobb szerepet játszik a történésekben, eközben fokozatosan lebontja a jogállamra kötelező kereteket. A magyar szakértők aláhúzták: hazánkban egy nyomtatot vagy elektronikus, internetes kiadvány eredményessége egyre nyomasztóbban függ attól, hogy az milyen viszonyt ápol a kormánnyal, mekkora állami támogatást kap közvetlenül vagy közvetve, például hirdetéseken keresztül.

Konkrétan megnevezték az Orbán–Simicska-konfliktus nyomán kialakult helyzetet, és hangoztatták, hogy olyan áttekinthető adatbázisra lenne szükség, amely EU-szinten nyilvántartaná a tulajdonosi felállást, az állami támogatás módját és mértékét, s mindezt bárki számára is hozzáférhetővé tennék. Ehhez szükségesnek mondták, hogy párbeszéd kezdődjék az Európai Unió és azon tagállamok között, amelyekben vélhetően sérül a sajtószabadság.

A nyilvános meghallgatáson kiderült, hogy a vizsgált hét EU-tagállam közül Magyarországon gyakorolja az állam a legnagyobb befolyást a sajtóra, ezt egy százas skálán 95 ponttal „díjazták”, miközben a pozitív végletet Franciaországon „mérték”, 15 ponttal.

Az eseményen általános egyetértés mutatkozott meg abban, hogy a médiában terjedő álhírek szaporodnak, s ezeket a hamis információkat gyakran átveszik a közszolgálati orgánumok is, mintegy hozzájárulnak a „hitelesítésükhöz”. Megemlítették továbbá az öncenzúra jelenségét, amelyet tulajdonosi vagy politikai nyomásra (a kettő nem független egymástól!)  kénytelenek gyakorolni az újságírók, s ez ugyancsak a szakmai színvonal kárára válik.

A Népszava jelentette: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő fogja írni a magyarországi jogállamiság működését értékelő európai parlamenti különjelentést – döntött kedd este a képviselőtestület Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának vezetősége. A politikai frakciók koordinátorai a 43 éves politikusra bízták, hogy kidolgozza az EU történetének első hivatalos javaslatát, amely eljárást kezdeményez egy demokratikus értékeket veszélyeztető tagállammal szemben. Az Európai Parlament május 17-én elfogadott állásfoglalásában szólította fel a szakbizottságot, hogy készítsen különjelentést, amiben felkéri a kormányok képviselőiből álló döntéshozó Tanácsot az EU Szerződések 7. cikkelyében foglalt eljárás elindítására. Az EP úgy ítélte meg, hogy jelenleg Magyarországon súlyos veszélyben vannak az unió alapértékei, ezért indokolt a szankciók lehetőségét is magában foglaló procedúra elindítása. Miután a képviselőtestület elnöke és frakcióvezetői néhány hete zöld utat adtak az indoklással ellátott javaslat kidolgozásának, a szakbizottság vezetősége hosszas egyeztetések után kijelölte a jelentéstevőt. A raportőrnek az lesz a feladata, hogy részletezze és bizonyítékokkal támassza alá a májusi állásfoglalásban szereplő parlamenti véleményt. A különjelentést a képviselőtestület kétharmadának kell jóváhagynia.