(Írta: Lakner Dávid/Magyar Hang) Végre nagyjából kezdjük sejteni, mi szükség volt az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu több napos, rendkívüli látogatására. A Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés mindent megmagyaráz. Jól is számított az Orbán-kormány, mert most mindenki arról beszél: szükséges volt-e csupán az izraeli politikus érkezése miatt ilyen radikális lépésre. Természetesen fordított lehet a sorrend: Netanjahu jelenléte tökéletes ürügyet teremtett ahhoz, hogy meglépjék a dolgot. (A nyitó képhez: Orbán Viktor a Netanjahuval közösen tartott tájékoztatón; fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala.)

A magyar kormány továbbra is úgy okoskodik, hogy a zsidókártya mindent üt. Az izraeli kormány bírálatának összemosását az antiszemitizmussal rég kormánypárti értelmiségiektől hallhatjuk. Orbánék, miközben például a Pride tiltásával és egyebekkel próbálják elszipkázni a Mi Hazánk valóban antiszemita szavazóit, aközben Izraelben is megtalálták az ideális szövetségest. A magyar miniszterelnök ráadásul sok tekintetben hasonló politikát visz, mint Netanjahu. A magyar politikai élet sajátos jellege folytán pedig azok a jobboldaliak sem túlzottan lázadoznak, akik húsz éve még palesztin kendővel vétették észre magukat. Elfogadták, hogy az van, amit Orbán mond.

Egyáltalán nem szükségszerű a kilépés a Nemzetközi Büntetőbíróságból pusztán azért, mert nem akarták elfogni Netanjahut – mondta a Magyar Hangnak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.

Mindenesetre ismételjük meg: nem Izrael miatt akart a kormány kilépni a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Sokkal közelebb járhatunk az igazsághoz, ha a még fontosabb szövetségesre, Oroszországra pillantunk. Melyik országban járt az elmúlt három évben Szijjártó Péter már több mint tucatszor? Csakhogy a háborús agresszor Putyinra hivatkozva távozni az ICC-ből viszont azért még a magyar kormánynak is sok lett volna – egyelőre.

Mindenesetre most már megszabadultak ettől a korláttól is. Jöhet Magyarországra Vlagyimir Putyin, jöhetnek az emberei szabadon. A hazánkat Moszkvának kiárusító Orbán-vezetés szabad utat enged nekik. Ezzel veszélybe sodorva ismét Magyarország biztonságát, magyar állampolgárokat. Ádány Tamás Vince nemzetközi jogász már februárban megírta a Válasz Online-ra, hogyan és miként: megszűnik például annak lehetősége is, hogy egy ellenséges külföldi hatalom által magyar területen, magyar állampolgárok ellen elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indulhasson az immunitást élvező külföldi állami vezetőkkel szemben.

Orbánéknak ez persze mit sem számít. Ők csak megfelelni akarnak keleti gazdáiknak. Erős mondat? A már megállás nélkül nyugati gazdákról beszélő, a szövetségeseinkkel való kapcsolatért magyar állampolgárokat támadó kormány esetében nincs miért finomkodnunk. Csak remélhetjük, hogy ámokfutásukat nem folytathatják már sokáig.

R. Kiss Kornélia (Magyar Hang) írja: Egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy az izraeli kormányfő látogatása miatt Magyarország kilépjen a Római statútumból, abból a nemzetközi egyezményből, ami a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) létrehozta – mondta a Magyar Hangnak Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem professzora. A nemzetközi jogász szerint kötelessége lett volna Magyarországnak Netanjahu letartóztatása, bár ettől eltérő jogi álláspont is létezik. Magyarország a kilépéssel olyan példákat követ, mint Burundi és a Fülöp-szigetek, és egy év múlva az egyetlen uniós tagállam lehet, amely nem részese a Római statútumnak, így kikerül a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 őszén adott ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a Gázai övezetben elkövetett háborús cselekmények alapos gyanúja miatt. A Hamász vezetői és Joav Gallant akkori izraeli hadügyminiszter ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki. Ez azt jelenti, hogy azokban az országokban, amelyek tagjai az egyezménynek – így Magyarországon is – elméletileg le kellene tartóztatni Benjamin Netanjahut, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, aki ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki még 2023-ban. Benjamin Netanjahut ettől függetlenül több európai uniós tagállamban tervezik fogadni a közeljövőben. Ezek az országok (Németország leendő kancellárja is) arra hivatkoznak, hogy Izrael nem tagja az egyezménynek, ezért az izraeli kormányfő mentességet élvez az eljárás alól.

Hoffmann Tamás erről másképp vélekedik: szerinte a részes államoknak, így Magyarországnak annak ellenére is végre kellene hajtania az elfogatóparancsot, hogy Izrael nem részese az egyezménynek. Az ezt alátámasztó jogi érvekről részletes blogbejegyzést is közzétett a nemzetközi jogász a Geo polemics blogon, amit a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének oktatógárdája ír.

Maga a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy érvelt, hogy a nemzetközi szokásjog szerint, ha valaki nemzetközi bűncselekményt követ el, akkor nem érvényesül a fenti mentesség – tette hozzá Hoffmann Tamás. A jogász emlékeztetett: Magyarországon kívül más állam nem jelentette be, hogy kilépne az egyezményből csak azért, mert nem akarja teljesíteni a letartóztatásra vonatkozó kötelezettségét. Mongólia esetében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban fordult elő, hogy nem tett eleget a letartóztatási kötelezettségnek, de Dél-Afrikában és Jordániában is előfordult hasonló eset.

– A kilépés Magyarország döntése, amit nem indokol az, hogy nem akarja végrehajtani az elfogatóparancsot – mondta a nemzetközi jogász. Hoffmann Tamás szerint a lépés közvetlen következménye az lehet, hogy egy év múlva, mikor a kilépésre irányuló eljárás lezajlott, Magyarország már nem lesz köteles arra, hogy megtartsa a Római statútumból eredő kötelezettségeket, tehát például Vlagiymir Putyin is Magyarországra látogathat anélkül, hogy a letartóztatása felvetődnék. A közvetett következmény pedig az lehet, hogy Magyarország azt az üzenetet közvetíti a többi uniós tagállam felé, hogy nem tartja magára nézve irányadónak az európai értékeket – az egyezménynek ugyanis minden európai uniós tagállam részese. – Ki nem mondott, de általános alapvetés, hogy minden uniós ország csatlakozik ehhez az egyezményhez – mondta a jogász. Hoffmann Tamás emlékeztetett: az egyezményből eddig mindössze két állam lépett ki, Burundi és a Fülöp-szigetek. Mindkét állam vezetője ellen folyt vizsgálat a Nemzetközi Büntetőbíróságon.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön délelőtt jelentette be – indoklás nélkül – hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító egyezményből, a Római statútumból. A bejelentés előtt néhány órával érkezett az országba hivatalos látogatásra Benjamin Netanjahu, akivel kapcsolatban a magyar kormány már az elfogatóparancs tavaly őszi kiadásakor jelezte: nem fogja letartóztatni a izraeli miniszterelnököt, ha az országba látogat, és Orbán Viktor miniszterelnök ezzel egy időben meg is hívta Netanjahut Magyarországra.

Közös sajtótájékoztatójukon csütörtök kora délután Netanjahu „korrupt szervezetnek” nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott: a bíróság „politikai eszköz lett. Csütörtök délutánra a Magyar Közlönyben is megjelent a kilépésről szóló kormányhatározat. A kilépési folyamat egy évet vesz igénybe. A Nemzetközi Büntetőbíróság ugyanakkor jelezte, hogy álláspontjuk szerint Magyarországnak együtt kell működnie a Nemzetközi Büntetőbírósággal, mert jelenleg részese az egyezménynek.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azzal indokolta Magyarország kilépését, hogy „az ICC az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét”. Szerinte: ha folyamatban lévő háborús konfliktusokban részt vevő államok vezetőit elfogatóparanccsal sújtják, „jogosan vetődik fel a kérdés, hogy azután miként lesz lehetőség a tárgyalásra és a tartós rendezésre”.