Az EU-s források rendszere igen komplex, számos jogszabályi kötöttség, illetve le nem zárt folyamat akadályozza az átalakítási törekvéseket. Ezért az AAM szakértőinek megítélése szerint helyes úton indult el a kormányzat akkor, amikor a gazdaságfejlesztési szempontból fontos konstrukciókat összefogta az Új Széchenyi Tervvel, míg a többi, szintén szükséges, vagy még nem lezárható Új Magyarország Fejlesztési Terv néven ismert konstrukciót továbbviszi, ahol szükséges, korrekciókkal. Ezzel a gazdaságfejlesztési célokból legfontosabb konstrukciók jobban áttekinthetővé váltak a vállalkozások számára, és jobban kontrollálhatóak a kormányzat számára is, miközben a változás kezelhető mértékű maradt – vélik a szakértők. 

Az AAM-elemzés kiterjed az operatív programok 2011–13-i akcióterveire is. A cselekvési tervek és az Új Széchenyi Terv vizsgálata alapján a szakértők a következő megállapításokat fogalmazták meg:

• Gazdaságpolitikai prioritások mentén jelölte ki a kormányzat a preferált iparágakat. Magyarországnak lényegében 8 éve nincs iparpolitikája, hiszen a SMART Hungary programtól kezdve deklarálták a korábbi kormányzatok, hogy az egyes iparágak sikerességét a versenyre kell bízni. Magyarország fejlesztési forrásai azonban még az EU-s forrásokkal együtt is korlátozottak ahhoz, hogy a globális versenyben nemzetközi szinten is versenyképesek legyünk minden ágazatban. Ezért kell irányt (kitörési pontokat) mutatnia a kormányzatnak, és támogatásaival a magántőkét is a néhány, kiválasztott irányba orientálnia. Természetesen azon mindig lehet vitatkozni, hogy melyek legyenek a kiválasztott ágazatok, de ennél fontosabbnak tartjuk, hogy legyenek ilyen prioritások, a koncentrált fejlesztések kedvező hatása miatt. 

• A keretek közötti átcsoportosítás a források célját tekintve is kedvező irányú. A korábbi kormányzatokkal ellentétben a közszféra infrastrukturális és szakmai fejlesztései és a nagyléptékű infrastruktúrafejlesztések helyett nagyobb súlyt fektet a jelenlegi kormányzat produktív szférát (vállalkozások) célzó konstrukciókra, és a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra miközben az esélyegyenlőségre a 2009–10-io időszakkal nagyságrendileg megegyező mértékben tervez költeni.

• A most megismerhető információk alapján a pályázóknak (főleg a vállalkozásoknak) áttekinthetőbb, érthetőbb lesz a vállalkozásfejlesztési támogatások rendszere. A kevesebb, érthetőbb célú pályázati lehetőség, valamint a tájékoztató kiadványok esélyt biztosítanak arra, hogy a vállalkozások jobban átérezzék a fejlesztési célokat, és ezzel a projektek hatásossága növekedjen.

• Pozitív változás a visszatérítendő támogatások szerepének növelése. A visszatérítendő támogatások alkalmazása a legjobb eszköz az indokolatlan pályázatok kiszűrésére, mert a támogatás visszafizetésének kötelezettsége a kalandorokat elriasztja. Ugyanakkor így több vállalkozáshoz juthat el a forrás, ami a jelenlegi hitel szűkében fontos a beruházások ösztönzéséhez.

• A vállalkozásfejlesztések támogatásában már megjelenik a komplex fejlesztések finanszírozásának lehetősége, főleg a mikro- és a középvállalkozások számára. Tovább növeli a fejlesztések esélyét, hogy a beruházási támogatást elnyerők végre automatikusan kaphatnak támogatást a képzésekre. A fizikai és a humánerőforrások egyidejű támogatásának lehetősége immár lehetővé teszi az érdemi fejlesztések elkezdését a vállalkozások számára. A korábbi pályázatoknál nehéz volt valódi fejlesztési programban gondolkozni, hiszen a különböző fejlesztésekkel különböző támogatási konstrukciókra kellett pályázni.

• Kedvező változás tapasztalható az innovációs pályázatoknál, amelyek most jobban koncentrálnak a tudományos eredmények hasznosítására, így gazdaságfejlesztő szerepük növekedhet.

• A 2011–13-i cselekvési tervekből az is látható, hogy a kiemelt elképzelések és a kétfordulós komplex fejlesztések helyett, az eddiginél egyszerűbb, gyorsabb átfutási időt kívánó támogatási konstrukciókat (automatikus, egyfordulós, közvetett támogatás) részesíti előnyben a kormányzat. Ezzel most először teremtődik meg a feltétele annak, hogy a kormányzati terveknek megfelelő legyen a pénzlehívás üteme. Ha ez valóban teljesül, akkor 2012-ben valóban érdemi bővülést hozhatnak az EU-s források a beruházások és a kereslet növelésében.

• Áttörésként értékelhető a pénzügyi vállalkozások (pénzintézetek, takarékszövetkezetek) és a vállalkozásfejlesztési alapítványok bevonása a vissza nem térítendő támogatások elosztásába. Ha sikerül ezt a terveknek megfelelően végigvinni, akkor végre a mikro- és kisvállalkozások számára is reálisan elérhető személyes kapcsolattartási pontokon is megjelennek a támogatások, ami sokat segíthet a kisebb vállalkozásoknak az eligazodásban és a pályázásban.

• Jó iránynak tekinthető a közreműködő szervezetek tulajdonosi viszonyainak rendezése (ma már mindegyik szervezet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik) és a szervezetek megkezdett összevonása. A több mint 20 szervezet konszolidációja segítheti a lebonyolítás hatékonyságának növelését. A kusza tulajdonosi viszonyok tisztázása segítheti az érdemi hatékonyságjavító intézkedések bevezetését.

Javaslatok, hiányosságok

• Az AAM szakértői fontosnak tartják felhívni a figyelmet, hogy az eddiginél nagyobb szükség lesz a beadott pályázatok folyamatos (ongoing) hatásvizsgálatára, és ha kell, akkor gyorsan módosítandók pályázati feltételek. Erre azért van most még nagyobb szükség, mivel sok lesz az automatikus kiválasztási konstrukció. Ezeknél a beadott pályázatoknál nincs már mérlegelési és döntési lehetőség az államigazgatási oldalon, ha azok a minimum-feltételeknek megfelelnek. Az ilyen támogatási konstrukcióknál mindig előfordulhat, hogy egy részük nem az elképzeléseknek megfelelő eredményeket vállalja, vagy nem a preferált iparágakhoz kötődik. Ilyen eseteket gyorsan fel kell ismerni, hogy a szabályozók még azelőtt módosíthassák a feltételeket, mielőtt elfogyna a keret. Mivel a vállalkozások a múlt években elhalasztották beruházásaikat valószínűleg nagy pályázati dömping várható, ami nagyon rövid beavatkozási időket hagy majd az állam számára.

• Az AAM szakértői célszerű az Új Széchenyi Tervben megjelölt húzóágazatok (pl.: zöldgazdaság, egészségipar) erősebb preferálását a vállalkozásfejlesztési támogatásoknál, pont azért, hogy a köz- és a magánberuházások koncentrálódhassanak ezekben az ágazatokban, így nemzetközi szinten is versenyképes magyar közép-, majd nagyvállalkozások jöhessenek létre. Erre két lehetőség is kínlkozik: vagy a most megismerhetőnél jobban kell ezeket a szektorokat támogatni a bírálati szempont-rendszerben, vagy külön kereteket kell kijelölni a számukra a vállalkozásfejlesztési pályázatokon belül. Utóbbi megoldás megakadályozná azt is, hogy a keretet a kitörési pontokhoz nem kapcsolódó iparágak elszívják a preferált gazdasági ágazatok esetleg lassabban mozduló vállalkozásai elől.

• A szakértők szerint a fejlesztések hatékonyságát azzal is lehet még növelni, hogy ha az állam a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő középvállalkozások számára a fejlődésükhöz szükséges egyéb szolgáltatásokat is szavatol. Ezek sokszor nagyobb segítséget jelentenek, mint maga a beruházási támogatás. Ilyen szolgáltatás például az üzleti kapcsolatok közvetítése, az egyedi exportfinanszírozás, a gazdaság-diplomáciai támogatás (pl.: a külügyi hivatalon keresztül), a marketingtámogatás (pl.: a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül). E „szolgáltatások” azért is fontosak, mert a múlt évek tapasztalatai megmutatták: a támogatásból fejlesztett kapacitásokat a vállalkozások a válság közepette nem tudják mindig jól kihasználni, ezért folyamatosan kell támogatni a kiemelt magyar középvállalatokat a piacszerzésben is, hogy fejlődésük folyamatossága fenntartható legyen.

• Az AAM elemzői szerint van még tér a zöldgazdaság és az egészségipar kitörési pontokhoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásait felhasználva. A TIOP tetemes, még le nem kötött forrást tartalmaz az egészségügyi, illetve az oktatási célú infrastruktúra fejlesztésére. Ha ezek a fejlesztések az energiahatékonyság szempontját figyelembe véve valósulnak meg, akkor a zöldgazdaság keresleti oldalán tudnának a vállalkozások fejlesztéséhez hozzájárulni. Az egészségügyi fejlesztéseknél pedig azokat a kezdeményezéseket látják érdemesnek preferálni, amelyek az egészségturizmus szempontjából is fejlesztésnek számítanak, mert így számottevő forrás kapcsolódhatna be a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra létrehozásába.

Az AAM-szakértői hangsúlyozzák: a kormányzat nyitott volt azokra a véleményekre, amelyeket a múlt két évben a független szakértők megfogalmaztak. E javaslatok, sajnos, eddig nem kaptak teret, noha az Új Magyarország Fejlesztési Terv szerkezeti kiigazítása érdemben tudta volna gyorsítani a válságból való kilábalást.Az AAM ilyennek értékeli, például, a vállalkozásfejlesztési támogatásokra koncentráló javaslatokat:

• iparági fókuszok, kitörési pontok meghatározása és kiemelt támogatása;

• a vissza nem térítendő támogatások előtérbe helyezése;

• a pénzintézetek kapacitásainak bevonása a támogatásközvetítésbe;

• az automatikus és közvetett támogatási konstrukciók arányának növelése;

• a támogatási konstrukciók feltételeinek rugalmasabb kialakítása, hogy azok egy-egy fejlesztés minél több elemét, lépcsőjét tudják finanszírozni, így lehetőség legyen komplex fejlesztések elindítására is.

Nagyon fontos annak tisztázása a közbeszédben, hogy az állami támogatásoknak nem azok a nyertesei, akik és amik elnyerik a támogatást. E forrásoknak csak közcélt szabad finanszírozniuk. Ilyen cél például a foglalkoztatottság növelése, a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javítása, az adóbevételek növelése. Ennek fényében, ha sikerül az ÚSZT-nek a kitűzött céljait realizálnia (elsősorban a foglalkoztatottság növelését), akkor mindannyian nyertesek leszünk. Ez most még nem ítélhető meg, hiszen a hatások majd a kiválasztandó tervek, elképzelések vállalásain, eredményein múlnak. Ezért tartják az AAM szakértői nagyon fontosnak a projekt-kiválasztási folyamatot, illetve annak ellenőrzését. 

A változások egyetlen, egyértelmű veszteseiként egyelőre a pályázatíró vállalkozások azonosíthatóak. Ez azonban inkább pozitívum, hiszen a pályázatírókra költött pénz a támogatási rendszerek veszteségeként, költségeként is értelmezhető. 

Amint az ábra is mutatja az új kormányzat úgy érvényesítette a változásokat, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv szerkezetére építette rá az Új Széchenyi Tervet. Az ÚSZT-hez sorolt támogatási konstrukciók finanszírozását négy ágazati operatív program (a hétből) és a regionális operatív programok biztosítják. Az egyes keretek között is végrehajtott átcsoportosítást a kormányzat, az új prioritások érvényesítése végett.

Az ábra a leglátványosabb, már végrehajtott és számszerűsíthető változásokat mutatja be a 2009–2010-i és a 2011–13-i cselekvési tervek összehasonlító elemzése alapján.