S. Balogh Éva (Újnépszabadság) szerint Orbán Viktor ezt az üzletet ajánlja az Európai Uniónak. A Hungarian Spectrum szerkesztője végighallgatta a magyar miniszterelnök angolul tartott beszédét – és erre a következtetésre jutott. (Kép: Merkel beszédet mond az Európai Parlamentben.)
Orbán, Aleksandar Vučić szerb elnök, valamint Janez Janša szlovén miniszterelnök – a szerző által idézőjelbe tett – „vitán” vett részt, amelyet Balog Zoltán ex-miniszter, aktív vallásügyi tanácsadó „független” alapítványa rendezett.
A szervezők a virtuális vitának ezt a címet adták „Cenzurázatlan Európa”, mintha az EU-ban bárki is szeretné megakadályozni azt, hogy ez a három politikus kifejtse véleményét az unióról, amelybe Szerbia – Orbán állítólagos segítségével – olyan nagyon szeretne belépni.
Orbán 20 perces mondandójában hangsúlyozottan szólt a kelet–nyugat közti ellentétről, amelyet – szerinte – mindkét félnek tűrnie kell. „Mi tartózkodunk attól, hogy megmondjuk a nyugat-európaiaknak, hogy hogyan éljenek, ők pedig ne avatkozzanak be a mi életvitelünkbe” – üzente a brüsszeli bürokratáknak. A beszéd végére kiderült, hogy Orbán kormánya mégis csak kér az Európai Unió pénzügyi segítségéből, amelyet nemrég még a miniszterelnök kockázatosnak ítélt, mert még a jövő generációinak is teher.
S. Balogh Éva szerint nagy kérdés, hogy a Nyugat elfogadja-e Orbán alkupozíciójának lényegét: „Add ide a pénzt, és fogd be a szád!”. Miközben ez a három diktátor-jelölt kedélyesen beszélgetett, Angela Merkel Brüsszelbe ment abból az alkalomból, hogy Németország veszi át júliustól az Európai Bizottság elnökségét. Elmondta, milyen volt az első 35 éve Kelet-Németországban. Ezért az Európai Unió gazdaságának újraindítása mellett a német elnökség legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a jogállamiság elveit minden tagállamban tiszteletben tartsák. A jelenlévők felállva ünnepelték.
Merkel szavait az első német kommentárok Budapest és Varsó figyelmeztetéseként értelmezték. Ugyanakkor egyre többen követelik, hogy a nagylelkű anyagi támogatás ellenében megköveteljék minden országtól a demokratikus normák megtartását. Egyre inkább kétségesnek látszik – állapítja meg a szerző –, hogy teljesül Orbán igénye a kölcsönös „be nem avatkozásra”.