A „láthatatlan betegség” kifejezés gyakran használatos az ADHD (attention deficit or/and hyperactivity disorder; figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) meghatározására a betegség körül kialakult tévhitek miatt. A mentális egészségi rendellenességek között az ADHD a leginkább félreértett betegség. Magyarországon a gazdasági terheit évente 33 milliárd forintra becsülik.
Nemzetközi civil- és orvos-szakmai szervezetek közös elhatározásából minden év októberében tartják az ADHD – a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar – hónapját. A nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozott az ADHD Magyarország Alapítvány is, amely idén 10. alkalommal szervezi és rendezi meg nemzetközi konferenciáját az ADHD-hónap alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a betegség időbeni felismerésére és megfelelő szakorvosi kezelésére. Az idei mottó: Bárkit érinthet az ADHD!
A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar az egyik leggyakrabban félre értelmezett mentális egészségi rendellenesség. Magyarországon a 6–18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s gyermekek száma, így az idén szeptembertől minden általános és középiskolai osztályban lehet átlagosan legalább egy figyelemzavarral küzdő tanuló. A szülők és pedagógusok háromnegyede csak későn vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget. Tíz osztályból hétben van olyan ADHD-s gyermek, aki nem részesül kezelésben. Ha nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és nem tud lépést tartani a többiekkel. A kezeletlen ADHD szinte teljesen tanulási, sok esetben magatartási problémákhoz vezet. Számos érintett – hazánkban mintegy 50 ezer gyermek – él anélkül, hogy ő vagy környezete tudna állapotáról, holott ha idejében fölismerik az ADHD-betegséget és a pácienst szakorvosi kezelésben részesítik, nagymértékben javulhatnak a gyermekek szociális, beilleszkedési, magatartási zavarai, tanulási nehézségei, alkalmassá válhat a továbbtanulásra, teljes értékű munkára, vagyis esélyessé válik az egészséges, pozitív életre.
Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül: a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. A betegség neuorobiológiai zavar, amelynek hátterében az agy figyelemközpontjának működési zavara áll, ami lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, tehát nem nevelési probléma.
Mivel ezek a gyerekek nem tudnak hosszasan összpontosítani, figyelni egy adott dologra, mert fárasztó számukra, túlzott aktivitással vagy éppen pont fordítva, figyelmük „kikapcsolásával” kompenzálják ezt a kellemetlen érzést.
Bár az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a „neveletlen, kezelhetetlen” kategóriába, a nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van. A tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes nevelési tanácsadóhoz vagy gyermekorvoshoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A betegség kezelhető, ám a diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat szükséges, ezért a tünetcsoportok alapján csak gyermekpszichiáter vonhat le megfelelő következtetést. A szakember a diagnózist követően gyógypedagógiai, mozgás-, szükség esetén komplex, kezelést javasol, amelynek része lehet viselkedés-terápia, szülőtréning, szociális beilleszkedést, tanulást segítő gyakorlat, illetve szükség esetén a gyógyszeres terápia is. Az idejében – ideális esetben 6 éves kor körül – felismert és kezelt ADHD-s gyermekek és környezetük életén javíthat a szülő, a tanár, a gyermekpszichiáter és nem utolsó sorban a gyermek együttműködése. Az ADHD egyénre szabott komplex kezelése segít abban, hogy az érintettek a későbbiekben tünetmentes, teljes életet élhessenek, az érintett gyermeket körülvevő felnőttek pedig megtanulják kezelni a betegség tüneteit, és harmonikus életet teremthetnek.
Az ADHD Magyarország Alapítvány munkatársai tízedszer tartják meg nemzetközi konferenciájukat Budapesten, október 10–11-én.