Látványosan csökken az offshore tulajdonosi körhöz köthető hazai cégek száma; az irányzat bíztató, ugyanakkor továbbra is sok a rejtőzködési lehetőség a tulajdonosok számára. (Az elképesztően szegény Bermuda is adóparadicsomnak számít. Kép: Tages Anzeiger.)
Az offshore, azaz a köznyelvben az adóparadicsomokhoz hazai cégek a 2000-es évek elején kezdtek el szaporodni, amikor az adók „optimalizálása” és a tulajdonosi viszonyok elfedése egyre csábítóbbá vált a vállalkozók számára – állítja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.
Önmagában az offshore tulajdonosi háttér nem fed illegális tevékenységet. Vélhetően az egzotikus országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek is fűzi a vállalkozást az adott helyhez. Ennek ellenére az esetek többségében alig indokolható tényleges gazdasági folyamatokkal a tény, hogy nagyon sokan éppen az offshore-t kínáló országokat részesítik kiemelt előnyben.
Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005–09 között volt a leglátványosabb: néhány év alatt megháromszorozódott az adóparadicsomokba törtető vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyeltek az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Néhány évi stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta „adóoptimalizálás” és rejtőzködési gyakorlat. Jelenleg kereken 3300 olyan cég működik Magyarországon, amelynek közvetlen tulajdonosai között offshore-jellegű országokat találunk. A közzé tett közvetett tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva már 5000-nél is több hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.
Az offshore-t kínáló országok közül az első tíz fogadja be az offshore cégek 90 százalékát; közöttük is a legismertebb a Seychelles-szigetek, Panama, Belize és a Marshal-szigetek kirívó szereplése. Az Opten elemzője szerint a földrajzi távolság és e területek népessége eleve kérdésessé teszi az olyan erős gazdasági kapcsolatot, mint amilyent a hozzájuk köthető hazai cégszám indokolna.
A statisztika szerinti csökkenés korántsem jelenti azt, hogy a rejtőzködés és az „adóoptimalizálás” is visszaszorult. Miként az adóhatóság igyekszik mindig visszaszorítani a szürkegazdaságot, akként a rejtőzködni vágyó vállalkozók is megtalálják az új megoldásokat, a kibúvókat. Ilyen lehet például az, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncban még egyéb országba bejegyzett vállalkozások is szerepelnek.
Bár az EU-s szabályozás egyértelműen a cégnyilvántartások egységesítésére törekszik, támogatandó a hatósági intézmények működését, a teljes tulajdonosi átláthatóság még várat magára. Emellett a hazai gyakorlatban is vannak tulajdonosi szempontból kevésbé átlátható vállalkozási formák, mint pl. a részvénytársaságok vagy a tőkealapok. Az ágazati eloszlás vizsgálata is különös képet mutat.
Az országban működő offshore cégek 36 százalékának fő tevékenysége az ingatlanügylet. Ez rendkívül magas érték, tekintve, hogy a nem offshore cégeknél ez az arány csupán 8 százalék körül van. Az ingatlanügyletek mellett sok még a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó offshore vállalkozás is.