A hazai járműipar kiemelkedő eseményét rendezték meg ma a budapesti Eiffel Műhelyházban. A Techtogether+ keretében tizedik alkalommal megtartott konferencián Magyarország meghatározó vállalati vezetői fejtették ki nézeteiket iparáguk várható változásairól. Ugyanezen a napon és ugyanitt bonyolították le azt a mérnökhallgatói versenyt, amelyen napjaink legtehetségesebb egyetemistái (mintegy háromszázan) mérték össze tudásukat.

Ismeretes, hogy a magyar ipar állapota – ahogyan megnyitó előadásában Nagy Ádám helyettes államtitkár (Gazdaságfejlesztési Minisztérium) fogalmazott – „nem túl rózsás”. A világgazdaságot jellemző globális problémák miatt nagy a recessziós fenyegetettség, miközben igencsak kiélezett a technológiai verseny. Ahhoz, hogy le ne maradjunk, lépést kell tartanunk a legfrissebb trendekkel, a honosított fejlesztések mellett saját innovatív megoldásokon kell törnünk a fejünket.
A pandémiát követő 2021. évi visszapattanás után a magyar gazdaság számos ok miatt leszálló ágba került, de kivételt képez egyebek mellett a gép- és gyógyszeripar, illetve főként a járműgyártás. Utóbbi még lendületesebb fejlődésének korlátot szab a képzett munkaerő hiánya – hangsúlyozta az államtitkár-helyettes.
A tanácskozáson az előadók – mások mellett az Audi Hungaria, a Bosch, a Knorr-Bremse, a Mitsubishi, a Schunk, a Siemens képviseletében – a maguk területéről hozott konkrét példákkal támasztották alá a bevezetőben elhangzott főbb állításokat.

A mérnökhallgatói versenyen tizennégy olyan egyetemi csapat indult, melyek tagjai a közeli múltban versenyautókat, hajókat és rakétákat építettek. Ezekkel rendszeresen vesznek részt nemzetközi megmérettetéseken, és előkelő helyezéseket érnek el.

Kétségtelen, hogy az alternatív hajtású járművek piacának bővülésével a kereslet is nő, ugyanakkor a termelésnek teljesítenie kell az energiahatékonysági és környezetvédelmi követelményeket is.
A járműipar Magyarországon már ma is meghatározó mértékben járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez, és ez a hányad 2030-ra (az Irinyi-terv teljesítésével) tovább növekszik. A nálunk gyártott akkumulátorok kapacitása megsokszorozódik. Mindamellett meg kell birkózni a már említett munkaerőhiánnyal, emellett a beszállítói kiszolgáltatottsággal, a magas finanszírozási költségekkel és további „fájdalmas” kihívásokkal is.
Az előadók, illetve a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelten szóltak napjaink „slágertémájáról”, a mesterséges intelligenciáról (MI). Mint elhangzott, az MI alkalmazása már ma is teret kapott az ipari termelésben. Az Audinál például ennek köszönhetően sikerül csökkenteni a leállások időtartamát, optimalizálni a karbantartási költségeket.
A Siemensnél az ipari „metaverzumhoz” kapcsolódik az MI, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a segítségével végrehajtott számítógépes fejlesztésnek köszönhetően nagyságrenddel termelékenyebb a gyártás, és jóval kevesebb nyersanyagot kell felhasználni.
Sokan aggodalmaskodnak mostanában amiatt, hogy a mesterséges intelligencia el fogja venni a munkánkat. Erről is szó esett a Techtogether elnevezésű rendezvényen. Vajon hány embert érinthet majd az MI a munkaerőpiacon? Huszonöt százalékot? Vagy még ennél is többet? Kétségtelen: a mesterséges intelligencia térnyerése rohamtempóban halad előre. Az állásinterjúkra a felkészülést ma már a fiatalok a társalkodó robotok segítségével könnyítik meg. Nem mintha nem akarnának maguk is gondolkodni, csak hát a géptől sok ötletet lehet kapni. Napjaink szlogenje úgy hangzik, hogy „amihez nem kell a mesterséges intelligencia, az nincs is”.

Érdemes idézni Hérakleitoszt is, ahogyan ezt a konferencia egyik előadója is megtette: „Semmi sem állandó, csak a változás maga.” Ezt szemléltette az Eiffel Műhelyházban tartott mai rendezvény is.