Az ArtReview által tavaly a kortárs képzőművészet legbefolyásosabb személyének választott kínai művész 10 évig élt New Yorkban. Az itt készült felvételek ezreiből maga választotta ki azt a 226 képet, amely most a budapesti Ernst Múzeumban látható. Aj Vej-vejt, aki a kínai hatóságok tiltása miatt nem lehetett jelen a megnyitón, európai galeristája, Alexander Ochs képviselte. Ő tolmácsolta a művész üdvözletét a magyar közönségnek. Ezt követően Gothár Péter rendező az eredetileg a Pekingi Filmakadémián diplomázott Aj Vej-vej fotóinak filmes vonatkozásait emelte ki megnyitóbeszédében.
Aj Vej-vej 1957-ben, Pekingben született, Aj Csing (Ai Qing) költő fiaként. Sokoldalú, konceptuális beállítottságú, a társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő alkotó, aki a legutóbbi években lett a kortárs képzőművészet világszerte legismertebb képviselője. Építészként, konceptuális művészként, szobrászként, fényképészként, bloggerként, twitterező, interjúkat készítő, kultúrkritikát gyakorló művészként a kortárs témák és társadalmi problémák érzékeny megfigyelője; nagyszerű kommunikátor és kapcsolatépítő, aki élettel tölti meg a művészet szerepéről vallott elképzeléseinket.
A Pekingi Filmművészeti Akadémián folytatott tanulmányai után 1978-ban társalapítója volt a Csillagok (Stars) művészcsoportnak, amely elutasította a kínai kultúrát akkor uraló szocialista realizmust, és kísérletezést hirdetett a művészetben. A javuló kínai–nyugati kapcsolatoknak köszönhetően 1981-ben, egy ösztöndíj segítségével az Egyesült Államokba utazott, majd 1983-ban a New York-i Parsons School for Design-on Sean Scully festő osztályában kezdett el tanulni. New Yorkban fedezte fel magának Allen Ginsberget, Jasper Johnst, Andy Warholt, és Marcel Duchamp-t.
Abban az időszakban főként festményeket készített, és akkor alkotta első ready made-jeit, valamint több ezer fotót, amely saját életét és a New York-i kínai kolónia mindennapjait dokumentálja. 1993-ban visszatért Pekingbe beteg apjához. Négy évvel később társalapítója lett a China Art Archives & Warehouse-nak (CAAW), és építészettel kezdett el foglalkozni. Saját műtermét 1999-ben nyitotta meg Caochangdiban, a FAKE Design elnevezésű építészeti irodát pedig 2003-ban. Ugyanabban az évben, a svájci Herzog & de Meuron építészeti irodával együtt kulcsszerepet játszott a pekingi olimpiai stadion, a „Madárfészek” koncepciójának kialakításában (később kiszállt a projektből), amely azóta a város új jelképe lett. 2007-ben kezdeményezésére 1001 kínai látogató utazott el a kasseli Documenta 12-re (Fairytale – Tündérmese). 2010-ben a londoni Tate Modern látogatói a hatalmas szőnyegét csodálhatták meg az intézmény turbinatermében, amelyet kézzel festett porcelán napraforgómagok milliói alkottak.
Aj Vej-vej neve napjainkban talán a legismertebb kínai név – Kínán kívül. A kínai kormány legfőbb ellenzéke és a sajátos helyi társadalmi viszonyok legnagyobb kritikusa jelenleg is rendőri felügyelet alatt tevékenykedik pekingi stúdiójában. A hatóságok nem engedik, hogy elhagyja az országot, állandó megfigyelés alatt tartják, és a külvilággal történő kapcsolattartását szigorúan ellenőrizve igyekeznek ellehetetleníteni munkáját.
A kommunista hatalmat élesen bíráló, külföldön gyakran idézett művész már sokszor hozta zavarba a kínai vezetést. Válaszul 2011-ben letartóztatták, ám hamarosan az erős külföldi tiltakozás és diplomáciai közbenjárás hatására szabadon engedték. Körülményeit azonban minden területen igyekeznek megnehezíteni: adminisztratív mulasztásra hivatkozva a hatóságok földig rombolták a művész 2011-ben elkészült sanghaji stúdióját.
Egy kínai New Yorkban: 1983-1993
Aj Vej-vej New York-i tanulmányai, illetve ott-tartózkodása(1983–93) alatt több mint tízezer fotót készített saját magáról, a városról és lakóiról. Kezében kamerával valóságos megszállottként igyekezett dokumentálni a fontos vagy éppen nagyon is banális történéseket és karaktereket. Az egyszerű kisfilmes turista-fényképezőgéptől kezdve a polaroid technikáig számtalan eszközt és technikát használt képei elkészítéséhez. A fotók kivételes perspektívából ragadják meg az 1980-as évek New Yorkjának történelmét, kultúráját és légkörét:
Abban az időben egy parányi lakásban lakott New York East Village negyedében (Manhattan szegény bohémnegyede), ahol prominens tagja volt a kivándorolt kínai művész-értelmiségi közösségnek, a negyed akkoriban bimbózó avantgárd szcénájának. Az idő tájt fényképezőgépét arra használta, hogy saját életét, munkáját, környezetét és a kor atmoszféráját megörökítse. A fotók New York egy pontosan körülhatárolható korszakát reprezentálják Aj Vej-vej szemén keresztül, s egyértelműen fellelhetőek bennük konceptuális művészetének kezdetei. Az ábrázolás tárgyai: East Village költészeti felolvasó estjei és más művészeti eseményei, a Tomkins Square Park-i tüntetések, Wigstock transzvesztitái, híres kínai művészek, értelmiségiek (mint például a filmes Chen Kaige, a zeneszerző Tan Dun és a képzőművész Xu Bing).
Aj Vej-vej az amerikai nagyvárosban lefotózott mindent, ami érdekes és ami érdektelen, szinte mindent, ami útjába került. Felvételei között vegyesen találunk beállított fotókat és elkapott, véletlenszerű jeleneteket is. A valóság mint élményanyag ilyen hibrid – részint direkt / eleven, részint manipulált – megélése és közvetítése mindenképpen erősen konceptuális hozzáállásra utal, miként az is, hogy a hagyományos fotográfiai műfajok bevett elemei mellett bármely téma alkalmas volt számára, hogy kép / műtárgy / fotó / téma legyen belőle. Aj afféle élő, eleven szemként a képeken keresztül, a képek révén saját létezését, ott-létét dokumentálta és prezentálta, amely képek bőséges sorozatán át rekonstruálható, milyen is volt az élet negyedszázaddal ezelőtt az ikertornyok tövében.
A budapesti kiállításon bemutatott 226 fotót maga válogatta archívumából. Koncepciójának alapgondolata egy olyan, képekből összeálló múzeumi installáció, amely Aj Vej-vej személyes élményeit, gondolatait, korabeli attitűdjét tárja fel. A magyarországi kiállítás kapcsán szeptembertől kapható lesz a Distanz Verlag gondozásában megjelent átfogó AI WEIWEI New York 1983-1993 katalógus és a Műcsarnok Kiadó által készített magyar nyelvű melléklet.
Október 18-tól látható Magyarországon az Aj Vej-vej mindennapjait bemutató Ai Weiwei: NEVER SORRY (2012) című, Sundance különdíjas, feliratos amerikai dokumentumfilm, 91 perc (Rendező: Alison Klayman); a Műcsarnok és a magyarhangya már a premier előtt is több vetítést szervez.
