…Természettudományi Kutatóközpontjának az ügye, és persze nem maradt említés nélkül a Hóman-dosszié, valamint a közgazdaság-tudományi bizottság és a nemzeti bank alapítványaival kapcsolatos vita.
A magyar tudományos élet karácsonyi ajándékaként 2013 novemberében fölavatott, kis híján tízmilliárd forintba került MTA Természettudományi Kutatóközpont működési költségei igen rövid idő alatt az egekbe szöktek, és a múlt év végére már a kutatást veszélyeztető pénzügyi zavarok keletkeztek, sok százmillió forintos, hiány mutatkozott.
Lovász László, az Akadémia elnöke ma is hangoztatta, hogy miközben igyekeztek menteni a menthetőt (tetemes pénzt bocsátottak a központ rendelkezésére a likviditási problémák kezelésére), szakértői csoportot is megbíztak az anyagi-szervezeti problémák (pl. túl drágának látszik az épületkomplexum fenntartása, működtetése) feltárására és a megoldási javaslatok kidolgozása céljából.
Nem titok – derült ki az Akadémia első emberének a szavaiból –, hogy miközben sürgősen újra kell számolni a működés, a kutatások anyagi hátterét, és meg kell határozni a feltétlenül folytatandó kutatási témákat, a szakmai átvilágítás után a létszámcsökkentés sem elkerülhető, mivel egyáltalán nem biztos, hogy szükség van mind a negyvennégy kutatócsoportra.
A vizsgáló bizottság a kutatócsoportok harmadát minősítette kiválónak, itthon és külföldön megállja a helyét, nem indokolt a kutatóhelyek csökkentése. A fennmaradók negyven százaléka jól teljesít, jó eredményeket ér el, csakhogy az erőforrásokat nem eléggé körültekintően hasznosítja, azaz drágábban dolgozik a kelleténél; esetükben egyes kutatási témákat föl kell adni. A harmadik (húsz százalék) csoport átalakítandó, a fölöslegessé váló szakemberek munkáját meg kell köszönni. Végül a kutatócsoportok nem egészen tíz százalékát meg kell szüntetni. Természetesen nem lehet, nem szabad valamennyiüket szélnek ereszteni, mert jó néhányan más kutatócsoportban tovább dolgozhatnak. Külön, nagy gond a képalkotó központ átszervezése és további működtetése – derült ki Török Ádám MTA-főtitkár szavaiból.
A főtitkár bejelentette: e hónap végére befejeződik a Természettudományi Kutatóközpont teljes átvilágítása, és utána nyomban megkezdődhet a szervezeti átalakítás.
Lovász László, az MTA elnöke a minap az Infovilágban is megjelent terjedelmes interjúban számolt be az Akadémia terveiről. Az ott leírtakat egészítette ki ma délben a többi között azzal, hogy a tudós testület „új bizottságot állított fel a magyarországi folyók és tavak vízhozamának, hajózhatóságának, az energiatermelés kérdéseinek, valamint a globális klímaváltozásnak a természetes vizekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára”, különös tekintettel nemzetközi folyamunkra, a Dunára, amely különösen indokolttá teszi a nemzetközi együttműködést.
Az elnök egy kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy vissza kell térni a hatvanas-hetvenes években folytatott jó gyakorlathoz, az oktatáskutatás elmélyítéséhez, hogy a Magyarország lépést tarthasson a nemzetközi élvonallal a köz- és felsőoktatásban egyaránt. Elmondta: tizenöt kutatócsoport foglalkozik szakmódszertannal, korunk műszaki-technológiai fejlődése által kínált lehetőségek kihasználásával. A vélemények, tapasztalatok, javaslatok rövidesen, egy széles körű szakmai tanácskozáson publikussá válnak. Az Akadémia elnöke azzal számol, hogy az oktatáskutatásra a költségvetés a következő néhány évben a mostaninál több pénzt fordít.
Ugyancsak Lovász László már említett interjújából tudható, hogy – kormányhatározat alapján – Martonvásáron 7800 millió forint beruházással agrárcentrum létesül. A részletekről Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkár-helyettese tájékoztatta az újságírókat: az MTA agrárkutató intézeteit egy ingatlanon helyezik el, miáltal az anyagi, tárgyi, emberi erőforrások minden eddiginél jobb hasznosítását eredményezi. Lehetőséget kínál a komplex kutatásokra – a molekuláris szinttől a termesztésig, különös tekintettel a kalászos gabonák és a kukorica nemesítésére, kiemelt figyelemmel az egyre szélsőségesebbé váló időjárásra és az új kórokozók, gyomnövények megjelenésére. Martonvásáron – a helyi önkormányzattal összefogásban – remény szerint mezőgazdasági ipari park és látogatóközpont is létesül, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a kutatások folyamataival és eredményeivel.
Újságírói kérdésekre Lovász László, az Akadémia elnöke elmondta, hogy nem kívánja a tudós testület közgyűlése elé terjeszteni az utóbbi időszakban sok vitát keltett Hóman-ügyet, amelyet lezártnak tart, annál is inkább, mivel Hóman Bálint (1885–1951) történészt – dicstelen politikai szerepvállalása miatt – közvetlenül a második világháború után a legilletékesebbek, egykori akadémikus társai minősítették érdemtelennek az MTA tagságára. – Ami a közgazdaság-tudományi bizottság és a nemzeti bank alapítványaival kapcsolatos vitát illeti, az Akadémia elnöke leszögezte: továbbra is mérvadónak tekinti a január 22-i állásfoglalást, amelyet lapunk is közzé tett (tessék kattintani!).
