Különösen sebezhetőnek számítanak a nők, az etnikai kisebbségek, valamint a melegek jogainak védelmezői, továbbá az oknyomozó újságírók, a menekültek segítői és azok, akik bizalmas értesüléseket adnak ki. A szakértő úgy foglalta össze benyomásait, hogy az utóbbi években rosszabb lett a civil társadalom helyzete. Bizonyítékként megemlítette, miként járt az Ökotárs. Megjegyezte továbbá, hogy személyükben és családjukon keresztül is a fenyegetés állandó kockázatával szembesülnek mindazok, akik az emberi jogokért lépnek fel, illetve egyszerű önkéntesként a menedékkérőket segítik. Az újság hozzáteszi, hogy újabb bírálat érte tehát a Fideszt, amelynek ellenfelei a tekintélyelvű irányzatot és az éles nacionalista megnyilvánulásokat kifogásolják  – oplvasható a The New York Timesban .

Ugyancsak a The New York Timesben olvasható az AP tudósítása, amely Sopronon keresztül mutatja be, milyen súlyos konzekvenciákkal járna, ha visszaállítanák az uniós belső határokat. Az 50 ezres város szolgáltatóipara gyakorlatilag lehúzhatja a redőnyt, ha elmaradnak az osztrák vásárlók. Ők adják pl. az egyik divatszalon forgalmának 80%-át. Az EU-ban évente 1,3 milliárd alkalommal lépik át a tagállamok közti határokat, a kamionok esetében ez a szám 57 millió. Az ingázók számát 1,7 millióra becsülik. Ha viszont összeomlik a schengeni rendszer, akkor a francia kormány úgy számol, hogy tíz év alatt 8%-kal esik vissza a gazdaságok teljesítménye az övezeten belül, ami kb. 110 milliárd eurós veszteséggel járna. Az osztrák Klacska fuvarozási cég pedig úgy kalkulál, hogy ha 500 tartályautója minden nap három órát vesztegelne a határokon, az naponta csaknem 8,5 millió eurós többletköltséget vonna maga után. A német vasutak vezetője szerint nem lennének közvetlen nemzetközi vonatok, és állandósulnának a késések az ellenőrzések miatt. 

A tavasz újabb hatalmas menekültáradatot hozhat, ám Európa nem készült fel rá, noha addig már csak két hét van hátra – írja a The Washington Post. Sőt, a helyzet csak rosszabb lett, mert a földrész egysége immár romokban, egyes államok mindenképpen a saját megoldásukat forszírozzák, ideértve a szögesdrót kerítést. Úgyhogy bármi megtörténhet – mondja egy szakértő, hozzátéve, hogy a kontinens meg tudna birkózni a feladattal, ha akarna, csak éppen az nem biztos, hogy akarja. Akkor pedig jön a káosz.

A közép-európai államok már most azon vannak, hogy menekült-ellenes frontot alkossanak az e heti csúcs előtt. Az osztrákok magatartása is csak fokozza a nyomást Merkelre, akinek odahaza is egyre nehezebb a helyzete.
A Coventry Egyetem migrációs tanszékének vezetője úgy látja, hogy Európa simán meg tudná oldani a problémát, ennyi ember elhelyezése nem okozhat gondot. Ha Libanonnak és Jordániának sikerült, pedig ott arányaiban jóval nagyobb tömegről volt szó, akkor miért ne lehetne nálunk is megcsinálni? Csakhogy az öreg földrészt sújtja a belső megosztottság, és arra összpontosít, hogy távol tartsa a menekülteket, ahelyett hogy inkább arra koncentrálna, mi legyen, ha már bejutott a tömeg. Vagyis a válságot Európa csak saját magának köszönheti, a politika tehet róla, hogy nem látszik a kiút.

A visegrádi csoport nem sokat csinált az elmúlt 25 évben, ám most új közös célt talált, miután a térség államai egyre elégedetlenebbek, mert szerintük az EU zűrzavarosan és eredménytelenül reagál a migrációs válságra – így az Amerika Hangja/Voice of America.

A V4-ek egyes tagjai szemében Görögország és Merkel számít ellenfélnek az új kelet-nyugati elválasztó vonal mentén. Amit Orbán akar, az teljesen ellentétes azzal, amit a kancellár szorgalmaz. A magyar kormányfő javaslata érzékenyen érintette az unió vezetőit, akik azon vannak, hogy egyben tartsák a szervezetet. Tusk tegnap Athénban arról beszélt, hogy egyáltalán nem hoz megoldást a válságban, ha a görögöket kizárják Schengenből.
Az, hogy Merkel kiáll a kvóták mellett, az egyesekben azt idézi fel, amikor a náci németek rákényszerítették szélsőséges ideológiájukat a keleti szomszédokra. Vannak félelmek, hogy Berlin törekvései gerjesztik a nacionalista érzelmeket és lökést adnak a szélsőjobbos erőknek a régióban, de azon túl is. Ugyanakkor a menekültek elosztásának elutasítását leszámítva a visegrádi államok egyáltalán nem egységesek a válság ügyében. Egy prágai szakértő azt mondja, a négyek most megpróbálnak közös platformra jutni, de úgy, hogy az ne ássa alá helyzetüket teljesen Európában. A hétfői csúcsértekezletről kiadott közlemény békülékeny hangot ütött meg. Ám az érintett országoknak egyensúlyozniuk kell a nagy gazdasági előnyökkel járó uniós tagság és a menekültügy európai kezelésmódja miatt elégedetlen hazai választók között.

A nyugati bankok továbbra is tőkét vonnak ki a földrész keleti és déli részéről, éspedig elsősorban Magyarországról és Lengyelországból – tudósít a Yahoo/Reuters. Az érintett pénzintézeteket tömörítő Bécsi Kezdeményezés adatai szerint 2015 3. negyedévében a kihelyezett pénz a GDP 0,28%-kal lett kisebb, ha pedig leszámítjuk Orosz- és Törökországot, akkor a mérték már 0,36%. Sőt, a magyar bankok esetében már eléri a bruttó nemzeti termék 2,6%-át, három hónap alatt.

Ha azonban az egész éves folyamatot tekintjük, akkor az oroszok és a törökök nélkül a régió már a GDP 14,7%-nak megfelelő nagyságú tőkéről kényszerült lemondani. Ugyanakkor a szlovákoknál, cseheknél és lengyeleknél kedvezően alakult a belső hitelezés. 

(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)