(A cikk szerzője: Hanyecz Imre) Itthon és külföldön vezető hírként tálalta a sajtó a ChatGPT-ről szóló információkat. A chatbot/csetbot jól mutatja a mesterséges intelligencia (MI) páratlanul gyors fejlődését: a programmal barátian elcseveghetünk, kérésünkre akár piackutatást is végez, alapvető kódolási feladatokat lát el, sőt, még szerelmesvers írására is fölkérhető. (A nyitó kép forrása: https://tax-tech.de.)
Nem csoda, hogy azonnal fellángolt a vita: kell-e félnünk attól, hogy az MI a munkaerőpiacon is helyettesít majd minket? Hortobágyi Ágoston digitális stratéga úgy látja, hogy a technológia – és a hamarosan érkező még okosabb társai – jó néhány iparág eddig megszokott gyakorlatát is átalakíthatja, azonban új távlatokat is nyithat a gép és az ember közötti együttműködésben. Ehhez viszont az kell, hogy az embereket, vállalkozásokat és szélesebb értelemben a társadalom egészét is felvértezzük a szükségszerű digitális ismeretekkel, ezen a területen pedig itthon igen sok dolgunk van még – hangsúlyozza a szakértő.
Az utóbbi hetekben a fél világ ChatGPT-lázban égett, mindenki a mesterséges intelligencia-alapú technológia legújabb vívmányát próbálgatta vagy éppen igyekezett hibákat találni virtuális beszélgetőpartnere gondolkodásában. Az eddigi legemberszabásúbb MI- (mesterséges intelligencia) termék lázba hozta a közvéleményt, holott eddig is naponta használtuk a technológiát, miközben a kedvenc filmjeink között válogattunk a streaming platformokon, görgettünk a közösségi oldalakon vagy rákerestünk lakóhelyünk legjobb éttermeire.
A számok magukért beszélnek: tavaly már 136 000 millió dollárra értékelték a világ MI-piacát, az előrejelzések szerint 2030-ra ez az összeg elérheti a 1 581 000 milliót. Mindezen persze egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen a mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek szerint produktivitásuk 40%-kal növekedett a technológia bevetésével. A verset író, percek alatt adatbázist építő, szinte barátként beszélgető ChatGPT kétségtelenül egy új kort nyit majd meg az életünkben. A kérdés: kell-e féltenünk a munkánkat tőle, különösen a digitalizációs versenyben kissé lemaradó hazánkban?
„A technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szakmai küldetésének tekinti az egész társadalmat átszövő, tudatos és teljes körű digitálisismeret-fejlesztést. – A riadalmat talán inkább most az okozza, hogy olyan „tulajdonságokat” villantott fel a ChatGPT, ami alkalmassá teheti az eddig teljes mértékben humán képességeket (például kreativitást) igénylő tevékenységek elvégzésére. Különösen nagy hullámokat vetett a tartalomgyártók körében. Azt is tudni kell, hogy a nagy médiumok, főleg külföldön, a sporthírek, statisztikákat közlő cikkek esetében eddig is használták az MI-t, mint tiszteletbeli újságírót”.A szakértő szerint a kezdeti „gyermekbetegségeket” gyorsan ki fogja nőni a technológia és ha összekötik az interneten elérhető tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb is lesz. Azt is látni kell azonban, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, ha versenyhelyzet elé állítunk egy gép által készített szöveget, valamint egy ember által írt cikket, a többség látatlanban is inkább az utóbbira kattint.
A tendencia valószínűsíthetően a legtöbb területen és iparágban hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek (legalábbis egyelőre). Történelme évezredei alatt számos forradalmi újítással megtanult együttélni az emberiség, és bár minden ilyen időszakban felvetődött bennünk a kétség, hogy szükség lesz-e a munkánkra a jövőben, a technológia inkább új utakat mutatott és számos, mindaddig nem létező szakma és tevékenységi kör jött a létre – véli a szakértő.
A mesterséges intelligencia és az ember lehető leghatékonyabb és legsikeresebb együttműködése azonban a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező, magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók számától függ – ebben pedig hazánk kétségtelenül súlyos lemaradásban van. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít.
Nem hiába mondjuk egymás között, hogy a mai gyerekek szinte okostelefonnal a kezükben jönnek világra, ez viszont, sajnos, nem egyenlő a valódi digitális felkészültséggel. Van számos jó példa, hiszen egyre több a fiatal vállalkozó, aki a technológia segítségével épített fel egy-egy sikeres üzleti modellt, azonban ez továbbra is ritkaságnak számít. Az oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkező változásokra, és a magyar diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken, amik alapját képezhetnék a gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek.
Persze, nem csupán ezzel van gond: hazánkban az ipar nagy arányban alkalmaz kevésbé képzett munkaerőt, aki már csupán ebből fakadóan is jobban ki van szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkező kihívásoknak. A tét óriási, hiszen Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következő lépéseken.
A WienBot révén Bécs városának már van olyan chatbotja, amely sok más korábbi példához hasonlóan a Facebook Messengeren keresztül érhető el. Ez a digitális köztisztviselő sok olyan kérdésre tud választ adni, ami akár a helyélieket, akár a turistákat érdekelheti. A WienBot olyan kérdésekre tud válaszolni, mint például “Hogyan változtathatom meg a lakóhelyemet?” vagy “Szabad-e itt parkolnom?” (Az információ és a kép forrása: https://www.goranminov.com)
Hortobágyi Ágoston hangoztatja:
„Látva a legfrissebb technológiákat, egyértelmű, hogy arra egészen egyszerűen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerő-piacra. A jelenlegi munkaképes korú lakosság nem kis része még egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis híján van a versenyképes technológiai tudásnak. Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját.
Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre.