Edward Snowden lesz Putyin ajándéka Donald Trumpnak. Az Oroszországban menedékjogot kapott, 33 éves kémet, aki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) anyagait szivárogtatta ki, az orosz elnök át akarja adni Amerikának, hogy örömet szerezzen Trump elnöknek – számol be a Boston Herald. Trump még a kampányban mélységesen elítélte Snowden tettét, és ilyenkor mindig hozzátette azt is, hogy ki kellene végezni – erre már az amerikai Christian Science Monitor figyelmeztet annak kapcsán, hogy Snowden a hír hallatán a twitteren üzent: ha az oroszok kémnek tartottak volna, akkor most nem küldenek vissza Amerikába. Ő valójában Washingtonnak akart jót, azaz figyelmeztetni, hogy az amerikai hírszerzés működésének bizonyos formái alkotmányellenesek.
Az Interfax orosz hírügynökség a Kreml szóvivőjének, Dmitrij Peszkovnak a sajtótájékoztatójából azt emeli ki, hogy Kelet-Ukrajna sorsa akkor sem lesz a megbeszélés illetve az alku tárgya, ha valóban új alapokra helyeznék Donald Trumppal az orosz–amerikai kapcsolatot. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a két elnök találkozója, konkrétumokkal nem szolgált.
Hamarosan újra kinyitja kapuit a magyar nagykövetség Tripoliban. Erről tárgyalt a magyar nagykövet Líbiában az elnöki tanács helyettes vezetőjével, Ahmed Mitiggel – számol be a Lybian Express. A tárgyalásról adott beszámolóban kiemelték, hogy átfogó kétoldalú kapcsolatok kiépítésére törekszik mindkét fél. A nagykövetségek újranyitását tavaly Róma kezdte, Ankara folytatta, most Budapest következik a sorban.
Az, hogy vasárnap újra hatalmas tüntetéssel tiltakoztak a románok a korrupció ellen, és immár a 13. napja, az a térség demokráciáinak válságára utaló jel – véli a brit The Guardian elemzője. Jan Kubik cikkének beszédes címet adott: „A Brexit várhat. Európa nyomasztó aggálya a keleti demokráciákat töri darabokra”. A cikkben Románia mellett Lengyelországot és Magyarországot hozza fel példának a szerző, mint ahol kisiklott jogállamiság valamint a fékek és ellensúlyok rendszere. Épp ezért az Európai Uniónak cselekednie kellene – példának okáért – a lengyel és magyar vezetők ellen, akik az alkotmányossággal visszaélve manipulálják a társadalmat. Jan Kubik szerint Magyarországon és Lengyelországban a megkövesedett régi pártstruktúrák életképtelenek, s ezt a folyamatot nálunk például 2006-ban maga a miniszterelnök indította el, amikor beismerte, hogy a hazugságnak köszönhetően nyerték meg a választást.
Orbán Viktor évértékelője a hétvégén végigfutott a világsajtón. Nem volt mérvadó sajtóorgánum – kezdve a Deutsche Wellétől kezdve az Euronews-on át egészen az amerikai média tekintélyes lapjaiig, amelyik nem emelte volna ki azt, hogy a magyar kormányfő szívesen látja azokat a nyugat-európai menekülteket, akik megcsömörlöttek a liberális demokráciától. S persze nem maradt ki a Soros György ellen intézett támadás sem: az újságírók nem mulasztották el megjegyezni, hogy Soros György ösztöndíjának köszönhetően indult el a magyar miniszterelnök politikai karrierje. Laura Silber a Nyitott Társadalom Alapítvány központjából az AP hírügynökségnek reagált Orbán szavaira, amelyek szerint Soros büszke arra, hogy 30 éve támogathatja Magyarországon azokat, akik hallatják hangjukat, ha a demokráciát veszélyben érzik. Aki Sorost és a támogatott civil szervezeteket támadja, az el akarja fedni, ezzel leplezni akarja, hogy képtelen megbirkózni a társadalom legsúlyosabb problémáival, mint az egészségüggyel, az oktatással, a sajtószabadsággal és a korrupcióval.
A The New York Timesban pedig a menekülteknek tervezett konténertábor kapcsán az Amnesty International európai igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, Magyarország megint bebizonyítatta, hogy még az eddigieknél is van lejjebb és még lejjebb.